Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  Idegenek Háza - Történet...

  Owen Jones

  • 0
  • 0
  • 0

  Michael tizenkét éve él thaiföldi feleségével Thaiföldön, két éve Spanyolországban, de nem kapott neki tartózkodási engedélyt az Egyesült Királyságba. Visszaküldték Thaiföldre, ő pedig visszaköltözött szülővárosába, a dél-walesi Barry-be, hogy megpróbálja ”belülről megszerezni”. Csekély az esélye, és egyre mélyebbre süllyed a kétségbeesésbe, még a tengerparton is alszik, hogy pénzt takarítson meg. Valójában kezdi elveszíteni az eszét az aggodalomtól és a magánytól. Még a családjához sem megy segítségért, mert úgy érzi, hogy szégyellik őt, de vajon igaza van? Egy nap egy véletlen baleset során négy emberrel kerül kapcsolatba, akik örökre megváltoztatják az életét, de kik ők és honnan származnak? Alteregója, Ralph fantasztikus célzásokat tesz, de vajon igazak lehetnek? Az Idegenek Háza egy fantázia-regény, de a történetben lévő problémák nagyon is valóságosak párok ezrei számára.PUBLISHER: TEKTIME

  Zum Buch

• 

  A jövő vándora - A napisten...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  A jövő vándora („A napisten háborúja” V/3.)
  
  A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.
  A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!
  Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
  Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!
  
  Ebben a harmadik részben megismerhetjük Rothaar, a légjáró történetét.
  Gord és barátai egy láthatatlan jelet kezdenek követni.
  Megtudhatjuk, hogy mik a határai Liom mozgáskultúrájának, és hogy vannak-e egyáltalán?
  Fény derül arra is, hogy kicsoda a jövő vándora?

  Zum Buch

• 

  Jeges halál

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.

  Zum Buch

• 

  Az utolsó ötlet

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2060-ra minden művészeti ágazatban elfogynak az ötletek. Ezáltal az emberiségnek kevés lehetősége marad a szórakozásra. A nép elveszíti a hitét az újszerűségben, sőt már a fantázia létjogosultságában is.
  Ekkor azonban egy névtelen író azt állítja, hogy neki van egy utolsó ötlete, és hogy az valóban új.
  Senki sem hisz neki. Először kigúnyolják, később egyfajta közellenséggé válik, az ellustult társadalom kényelmének árulójává, Júdásává.
  Szeretné őket meggyőzni, de neki – névtelen senkiként – nem hisznek, ezért szövetséget köt Bart Moliére-rel, egy köztiszteletben álló pappal, akinek talán még adnak a szavára.
  Júdás és a pap között megmagyarázhatatlan, természetfeletti kötelék keletkezik, amely által olyasmire lesznek képesek, amibe már az egész társadalom belebukott: Ők visszaadhatnák az emberek hitét az újba. Júdás szerint erre egyetlen mód létezik:
  Hazudni kell nekik!
  Ugyanis 2060-ra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már semmit sem hisz el, ami igaz. Tehát Júdás rájön, hogy kizárásos alapon, ha a szavahihető Barttal előadatja a népnek a valaha volt legnagyobb hazugságot, akkor azt még talán el fogják hinni, és ezáltal visszaállhat a régi rend: Ismét bízni kezdenek abban, hogy ők is képesek még alkotásban újat mondani, és akkor talán újraindul a kultúra, és nem lesz többé halálra ítélve.
  De vajon mennyire működhet Júdás e kifordult – kissé őrületbe hajló – teóriája? Korrekt dolog-e egy papot hazugságra kérni vagy akár rámanipulálni?
  Valójában ki ez a Júdásként emlegetett „névtelen ember”? Az emberiség végső megmentője? Vagy inkább a hazug, az áruló, akinek a Biblia alapján több mint kétezer éve tartja mindenki?
  
  Egy részben valós eseményekre épülő történet, ami – a névtelen ember és Júdás miatt – kapcsolódik Wolf „Mi üzen a sír?” című horror bestselleréhez.

  Zum Buch

• 

  Azután - Dupla vagy Semmi

  Brett O'Conor

  • 0
  • 0
  • 0

  Helyszín: A földrész, amelyet valaha Európának hívtak. 
   
  Egy új fenyegetés, bevetések és az egykori országokon átívelő akciók sora. Új parancs és egy újabb halálos veszedelem.
   
  Jeff Winter őrnagy és harcedzett katonái szinte még ki sem pihenhették előző bevetésük sérüléseit, máris újabb feladattal bízzák meg őket.
   
  Miután a kommandó megakadályozta a támadást, amely végleg kipusztíthatta volna a maradék emberiséget, túlélők egy csoportja felveszi a kapcsolatot a Zónával. Egyezséget ajánlanak. Egyezséget, amelynek azonban ára van.
   
  Ha vállalják a feladatot, egy időre háttérbe kell szorítaniuk saját érdekeiket, viszont minden perc késlekedés végzetes lehet. Mert az Öreg-kontinens túlélői közül, nem minden csoport nézi jó szemmel a ténykedésüket.
   
  És mindeközben az áruló sem tétlenkedik.
   
  Lehet-e választani, amikor a tétlenség eredménye a lehetséges rossz de a cselekvés sem hoz egyértelműen jót?
   
  - Nem fogom szépíteni a dolgot! – nézett végig Jeff viharvert kommandósain. – Vissza nem tudunk menni de ha folytatjuk és rajtavesztünk, a Zónának is vége!
   
  - Volt már ilyen máskor is, nem? – tárta szét a kezeit színpadiasan Ray, aztán fapofával hozzátette. – Nálam van fejsze.
   
  Az őrnagy felnevetett, majd sorban a többiek is követték a példáját. Ez már az ő poénjuk volt.
   
  - Főnök! – kezdett bele Ole vigyorogva. – Tényleg azt hiszed, hogy ezek után mi csak kicsiben akarunk játszani? 
   
  - Egyszer már megcsináltuk, most duplázzunk! Dupla vagy semmi. – mondta John és a Chico felé nyújtott tenyerébe csapott. 
   
  Vitória félrehajtotta a fejét, aztán az FR2-es tusára ütött. Felnézett és tekintetét a parancsnokéba fúrta.
   
  - Én veled tartok, akár így, akár úgy döntesz!
   
  - Szerintem már nincs vesztenivalónk.  – dörmögte Madox. – Adjunk nekik!

  Zum Buch