Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Akik életet cseréltek

  Jenő Rejtő

  • 0
  • 0
  • 0

  A egész hajón a legtisztességesebb ember Biry, a zsebtolvaj volt. Igazán nem mondanám, ha másképpen lenne, de valóságos mintaképéül szolgálhatott volna a tisztességes úriembernek. Már előre sejtem, hogy kétkedve fogadják ezt az állításomat, mert ha valaki polgári foglalkozására nézve zsebmetsző, avval szemben az emberek hajlamosak arra, hogy téves előítéletek alapján mondjanak véleményt róla. Határozottan állítom, hogy a Joinville gőzösön Biry, a zsebtolvaj, a legtisztességesebb úriember volt és ezek után ne higyjék, hogy a Joinville gőzös kalózhajó volt. Sőt, ellenkezőleg, ez a hajó a francia köztársaság tulajdona volt és utasai egytől-egyig állami szolgálatban állottak. Ugyanis a Joinville a gyarmati hadsereg harmadik számú személyhajója volt, amely Északafrika, Madagaszkár és Indokina között bonyolította le a legénységi utánpótlás forgalmát. Én nem állítom, hogy a hajó nem volt piszkos, hogy a hajó nem volt életveszélyesen ócska, nem mondom, hogy az emberek nem éltek benne tűrhetetlenül összepréselve, mint az aszaltszilva, egyáltalán nem mondok erről a hajóról semmit, ami megtisztelő lehet egy óceánjáróra nézve, de azt el kell ismerni róla, hogy nagyobb rend volt rajta, mint a Cunard legelőkelőbb hajóján. Elsősorban itt nem fecsegtek egész nap hülyeségeket az amerikai túristák, itt nem ájuldoztak jobbra és balra kitűnő társaságbeli nők a legkisebb hullámverésre, itt a matrózokat nem kergették az idegösszeomlás felé munkájukat bámuló, kérdezgető utasok, nem ültek egész nap az uszodában és nem táncoltak a zuhanyok alatt. Itt a hullámverést csúnya szavakkal lehordták, nem voltak hölgyek és az utasok semmire sem voltak kíváncsiak, uszodába pedig nem jártak, amire a legnyomósabb okuk az volt, hogy a hajóhoz egyáltalán nem tartozott uszoda. Zuhany sem. A hajó legszervesebb tartozéka és legfontosabb része az őrmester volt. Ez az őrmester nem tekintette hivatala legfőbb kellékének a tapintatot és az udvariasságot. Sűrűn káromkodott. Olykor rúgott. A katonák azonban meg voltak vele elégedve. Egy tizedik évét szolgáló légionista, bizonyos Tonton azt mondta, örüljenek, hogy nem harap. Kész szerencse. Neki ugyanis volt egy őrmestere, aki már harapott le fület. Ahhoz képest ez a José típusa a nyájas katonának.
   
  Most talán már elfogadhatóbb lesz az az állításom, hogy Biry volt a hajón a legtisztességesebb ember. Egy zsebtolvajnál rendkívüli jellemre mutat az, ha bajtársias érzülettel lop. Biry például vásárolt a kantinban egy rossz süteményt, hogy közben néhány doboz cigarettát lopjon, egy üveg pálinkát, két-három darab sajtot és más apróságokat, azután az általa "dugárunak" nevezett szerzeményeit megosztotta a nélkülöző bajtársakkal.
   

  Zum Buch

• 

  A néma revolverek városa

  Jenő Rejtő

  • 0
  • 0
  • 0

  Miért keresztelte egy szép hangú devonshire-i lakatos éppen Tivaldnak a fiát, ez egyike a rejtélyeknek, melyek az eljövendő korok lélekbúváraira várnak. Miben nyilvánult egyébként a 13. Tivald nevű Pác balszerencséje? Íme:
  Képzeljünk el egy 13. Pác Tivaldot, aki a világ legjelesebb kasszafúrója, bűnügyi szakkörökben őszinte elismeréssel ejtik ki a nevét. Minden közeli őrszem úgy keresi, ha említik, mintha sietve gratulálni akarna a Pác-féle lótusz alakú hidegvágás utolérhetetlen különlegességéhez. Ügyes volt, körültekintő, óvatos, gyors, intelligens, és mégis...
  Mondjuk, betör a Trildey és Tsa. cégnél. Gyönyörűen. Elsőrangú munka. Mesés eltávozás. Hatvanezer dollár zsákmány. Rövidesen két óra járásnyira a tett színhelyétől vidáman fütyörészik.
  Erre elüti egy autó!
  A körülállók ámuldoznak, mert amíg mentőkocsiba emelik, csak úgy szálldosnak a dollárok, mintha jókora négyszögletes leveleket hullajtana az ősz valamelyik út menti, hervadozó pénzfáról.
  De nem. A sérült zsebéből hullik a pénz.
   

  Zum Buch

• 

  Pokol a hegyek között

  Jenő Rejtő

  • 0
  • 0
  • 0

  Ronald Kerryt Winstonban mindenki orgyilkosnak tartotta, gyakran került konfliktusba emiatt. Állítólag hátba lőtte hajdani barátját, szerelmi vetélytársát, Teddy Backet. A vádlottat az esküdtszék meggyőző bizonyítékok híján felmentette. Ronny egy újabb összetűzés után élt az alkalommal, amikor a városon átutazó George Lonsdale felfogadta intézőnek a birtokára. A számkivetett elindult a távoli Lonsdale-vár felé. Már a farm felé vezető úton is nehéz akadályokkal kellett szembe néznie, de a farmon zajló események közepette kellett igazán bebizonyítania, hogy nem akármilyen fából faragták a kitaszított és lecsúszott kitűnő céllövőt. Virginia, munkaadója nevelt lánya azonban hitt a férfi ártatlanságában, ez és a két Lonsdale (George és Owen) - nemzedékek óta tartó - viszálya alapjaiban megváltoztatták Ronny életét.

  Zum Buch

• 

  Halálsziget

  Jenő Rejtő

  • 0
  • 0
  • 0

  Vanalder valóban haldoklott, de ez a körülmény egyáltalán nem akadályozta meg abban, hogy szivarozzon. Walter meg akarta vizsgálni, de leintette: - Felesleges... Mi, régi trópusi csavargók jól tudjuk, mikor lesz végünk. Nem is ezért fárasztottam én magát... Nekem itt van az utalványom, amit említettem: egy írásbeli ígéret négyezer hollandi forintra. Ha én most itt meghalok, akkor ugyebár engem kirabolnak... Ezt szertartásszerűen űzik a halottakkal. Mert itt, uram mindenki lop, kivéve a hollandokat, azok nem lopnak, az Isten verje meg őket... Ők a legnagyobb gazemberek... De ha mondjuk, senki sem lopja el az utalványomat, ami majdnem kizártnak tekinthető... Akkor is... Mire odakerül Batáviába... pláne, ha megtudják, hogy én már nem élek..., addig vándorol majd hivatalról hivatalra... addig kutatják majd a halálom körülményeit..., addig tisztáztatják, hogy kit illet meg, mint örökség..., hogy az én szegény jó húgom, talán tíz év múlva kapja meg az összeg egyharmadát...
  Minden együtt van a Halálszigeten, ami egy vérbeli Rejtő-regényhez szükséges: öldöklő trópusi betegségek, emberevő bennszülöttek, gonosz hollandusok, gyanakvó detektívek, és persze egy bonyodalmas bűnügy is, aminek kapcsán azonban a dolgoktól (és a szigettől) egészen távollevő emberek is bevonódnak a történetbe.
   

  Zum Buch

• 

  A szőke ciklon

  Jenő Rejtő

  • 0
  • 0
  • 0

  Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek ,,csupán" meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték...

  Zum Buch

• 

  Városi Kert Kezdőknek - Hogyan...

  Sheldon Green

  • 0
  • 0
  • 0

  A te tered, a te szabályaid. Hogyan legyél önellátó még a legkisebb lakásban is...
   
  Elgondolkodtál már azon, hogy mi kell ahhoz, hogy önellátóvá válj, még akkor is, ha egy városi lakásban élsz?
   
  Amikor az önellátásra gondolunk, eszünkbe jut egy távoli, primitív parasztház valahol a vidéken, a hatalmas termékeny földterületek és a bégető juhok hosszú sora, amelyek elállják az utat, miközben autózunk, hogy elmeneküljünk a város és annak zavaró tényezői elől.
   
  Jót vagy rosszat sejtve, messzire jutottunk őseink életmódjától: az ipari fejlődés és a városok korábban elképzelhetetlen módon átalakították az életünket.
   
  A kényelem és a hatékony munkamegosztás ígéretébe fulladva lassan eltávolodtunk az önellátás gondolatától. Elhitették velünk, hogy pénzzel bármit megkaphatunk, amit csak akarunk vagy amire szükségünk van.
   
  Végül ez a stratégia kudarcnak bizonyult.
   
  Ahogy egyre inkább másoktól függünk a legalapvetőbb szükségleteink kielégítésében, gyorsan elveszítjük az irányítást a kapott termékek minősége felett.
   
  Cserébe sokkal többet fizetünk a minőségért, mint amennyit valaha is veszíthettünk volna.
   
  De most a dolgok kezdenek megváltozni: az emberiség legnagyobb kincse mindig is a kreativitás volt.
   
  A megszokottól eltérő gondolkodásmódunk lehetővé tette számunkra, hogy hatékonyan átalakítsuk és újraformáljuk a városi dobozok belsejét, amelyekben élünk.
   
  Kinek kell egy nagy farm, ha a lakásodat zöldségeskertté alakíthatod, ami egy egész évre elegendő minőségi termést tud termelni?
   
  Ebben a KÖNYVBEN a következőket fedezheted fel :
   
  A leghatékonyabb kerttípusok, amelyekkel zárt városi terét ugyanolyan produktívvá teheti, mint egy kültéri kertet.
   
  Lépésről lépésre útmutató arról, hogyan tervezheti meg hatékonyan otthonát, hogy a lehető legtöbb növényt termessze be a terében.
   
  Hogyan a hidroponikus rendszer a megoldás az egyszerű és problémamentes beltéri kertészkedésre?
   
  Különböző stratégiák a zöld és gyümölcsöző kertért egész évben, az évszakoktól és az időjárási viszonyoktól függetlenül
   
  Ideális talajkeverékek a kerted egészséges növénynövekedéséhez
   
  Hogyan kezeljük és tároljuk a saját magjainkat, hogy elkerüljük a palánták vásárlásának többletköltségeit
   
  A leghatékonyabb módszerek egy önellátó beltéri kert kialakítására, amely önellátó életmódot ígér a városban
   
  És még sok minden más...
   
  Még egy városi lakás falai között is lehetőséged van hatékonyan beosztani a teredet, és mindenféle finom, ízletes növényt termeszteni. Ez valóban a te esélyed arra, hogy visszanyerd az irányítást a megevett termények minősége felett: te irányítod, hogy mi kerül a növényeidre és a talajba.
   
  Ha szeretné tudni, hogyan alakíthatja át lakását önellátó veteményeskertté vagy gyönyörű kertté, görgessen fel, és kattintson a „VÁSÁRLÁS MOST” gombra.
   
   

  Zum Buch