Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Ükanyám Giselle

  Judit Káldor

  • 0
  • 0
  • 0

  Ez a regény, amely egy trilógia első kötete, egyfajta Rómeó és Júlia történet a 19. századi Magyarországról.A szerelmesek előtt álló akadály, a valláskülönbség, ebben a korban még nehezebben leküzdhető, mint a családok viszálya. Az ígéretes politikai karrier előtt álló gazdag földbirtokos nem engedheti meg magának, hogy fia feleségül vegye Giselle-t, házizsidójának gyönyörű szép unokáját, ahogy annak ortodox rabbi apja sem járulhat hozzá leánya katolizálásához. A megoldás kézenfekvő: Giselle-t sürgősen férjhez kell adni egy hozzáillő ifjúhoz. De Giselle saját kezébe veszi sorsának irányítását. A valós történet hátterét a reformkor, majd a forradalom és szabadságharc Trencsén vármegyei eseményei, politikai harcai alkotják hiteles dokumentumokkal alátámasztva. Miközben a két család története kibomlik előttünk, megismerhetjük a családkutatás nehézségeit, sikereit és buktatóit.

  Zum Buch

• 

  Észak urai

  Bernard Cornwell

  • 0
  • 1
  • 0

  A viking hordát szétzúzták, Wessex földjén újra béke honol. Bebbanburgi Uhtredet azonban nem békére teremtették. Az Alfréd király fukarságát és ájtatosságát megelégelõ ifjú harcos észak felé, Northumbria bukott királyságába indul dicsõség és zsákmány után kutatva, végsõ álma viszont jussa, Bebbanburg visszahódítása. A vad észak azonban Uhtred ellenségeitõl hemzseg, és a harcos nem is sejti, hogy a vadászból milyen gyorsan ûzött vad, majd préda lehet…
   
  Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
   
  „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

  Zum Buch

• 

  Ha kitör a háború

  Julia Kelly

  • 0
  • 0
  • 0

  1939 augusztusa: mindenki rettegve figyeli a szalagcímeket, nehogy Anglia újra pusztító háborúba keveredjen Németországgal.Három gyerekkori barát szembesül a dilemmával: választaniuk kell egymás és a hazájuk között.Nora, a hajdani társasági pillangó eltökélt, hogy megtalálja a helyét a belügyminisztérium légitámadás-megelőzési részlegén, Hazel, a házasságszerző elfojthatatlan derűlátással igyekszik nem kiadni két fontos titkot, Marie pedig, aki Németországból költözött Angliába, aggódik, hogy ha kitör a háború, őt és a családját bebörtönzik vagy fogolytáborba szállítják.Amikor Németország elfoglalja Lengyelországot, tovább nő a feszültség. Marie-t ellenséges állampolgárságúvá nyilvánítják, és a három barátnő azon kapja magát: bármit megtennének, hogy Marie szabadlábon maradhasson.

  Zum Buch

• 

  Éjszaka Moszkvában

  Simon Sebag Montefiore

  • 0
  • 0
  • 0

  Moszkva, 1945. A város az óriási áldozatokat követelő nagy honvédő háború végét ünnepli, milliók várnak egy jobb jövő eljövetelére. Ám a zsúfolt utcán lövések dördülnek, és miután a zaj elül, egy fiú és egy lány fekszik vérbe fagyva a földön. A két halott nem akárki: magas rangú pártfunkcionáriusok gyermekei, egy elitiskola tanulói. Baleset történt vajon vagy gyilkosság? Egy Sztálin elleni összeesküvés része lenne a két tragikus haláleset, vagy éppenséggel a párt és az ország teljhatalmú urának cselszövése?Vizsgálat indul, a könyörtelen nyomozás kamaszok sorát kényszeríti arra, hogy szüleik és barátaik ellen valljanak. Családok szakadnak szét, és a tébolyult boszorkányüldözés közepette egy pár próbálja megőrizni politikailag veszélyes szerelmének titkát - hiszen Sztálin országában az őszinte érzelmekért borzalmas árat kell fizetni.Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának záró része egyszerre sötét hangulatú politikai thriller és sodró lendületű történelmi regény, amely hiteles képet rajzol a sztálini rezsim perverziójáról és a terror által összezúzott emberi sorsokról.
   
  „Folyamatos, a gyomrot görcsbe rántó terror - Montefiore elképesztő hitelességgel kelti életre Sztálin Szovjetunióját. Az Éjszaka Moszkvában a szerelem, félelem, önfeláldozás és túlélés magával ragadó története.”(Booklist)

  Zum Buch

• 

  A fakó lovas

  Bernard Cornwell

  • 0
  • 1
  • 0

  Bebbanburgi Uhtred a pajzsfalban és párviadalban is bizonyította vitézségét, hõsiességének köszönhetõen pedig az utolsó angolszász királyság, Wessex újabb viking támadást élt túl. Uhtred azonban nem sok hálában részesül Alfréd királytól, aki gyanakodva szemléli a faragatlan, pogány ifjút. Kölcsönös ellenszenvük ellenére a vikingek kiûzésén munkálkodó Alfréd és a szíve mélyén még mindig a dánokhoz húzó Uhtred sorsa végérvényesen összefonódik, amikor a vikingek meglepetésszerû támadása maga alá gyûri a királyság nagy részét. Wessex végsõ pusztulását csak Uhtred akadályozhatja meg, ám ehhez fogadott bátyjával kell szembenéznie a csatamezõn.
   
  Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
   
  „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

  Zum Buch

• 

  Anna Karenyina

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
   
  Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

  Zum Buch