Menedék

Emma Donoghue

Synopsis

A szoba és a Hívnak a csillagok című New York Times bestsellerek szerzőjétől"olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék"Margaret AtwoodHárom férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti őket.Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra indítja, hogy hagyja maga mögött a bűnös világot. Magával visz két szerzetest - az ifjú Triant és az idős Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek, amelyen több tízezer madár él. Isten dicsőségére birtokba veszik. Hogyan lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen?„A Menedék földöntúli, meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy spirituális ügynek szenteljük. […] Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja, hogy három szereplője belakja saját szerepét. A sziget erőforrásainak ostoba elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a szereplőket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. […] A hatás elragadó, néha felkavaró és végső soron döbbenetes.” -Washington Post„Nyomasztó a huszonegyedik századi élet? Azt kívánjuk, bárcsak eltűnhetnénk, akár csak pár órára is egy régebbi, egyszerűbb, tisztább életbe? Nos, nem sok tisztább hely van, mint egy kivételesen barátságtalan sziget Írország nyugati partjainál, amelyen csak egy hatalmas lundakolónia él, valamint három súlyos felszereltségi problémákkal rendelkező hetedik századi szerzetes. Az ír-kanadai Emma Donoghue (A szoba, A csoda) zseniálisan kivitelezett, minden ízében lebilincselő új regényében egy Artt nevű istenfélő utazó tudós pap álmot lát, miszerint keresnie kell egy mindentől távol eső szigetet, amely nem áll kapcsolatban a bűnös és tunya modern világgal, és ott kolostort kell építenie. Minimális felszereltséggel vág útnak („Isten majd ád mindent”, vallja), és magával visz két meglepett, de hozzá hű tanítványt: a furcsa, de tengert ismerő fiatal Triant és a harcban edzett, idős korban megtért Cormacot. Csónakban ülnek, iránytűjük csak a hitük, és felfedezik a ma Michael- szikla néven ismert szigetet (talán emlékeznek rá, itt él az idős, szakállas Luke Skywalker az egyik végtelenül hosszúra nyújtott új Star Wars-filmben). Donoghue mesteri, szinte hipnotizáló részletességgel mutatja be a sziget kopár felszínét és makacs új lakóknak az életben maradásért folytatott munkáját, ugyanakkor ennek a kivételes regénynek az ereje az, ahogyan a szerző visszafogottan, drámaian megmutatja a hit és a túlélés, az engedelmesség és az önfenntartás közötti konfliktust. - Lit Hub„Donoghue időnként elszakad a jelen kortól, így tette ezt most is, nem szakadt el azonban attól, hogy lebilincselő történetet szőjön pontosan megrajzolt szereplőkkel. […] Minimális cselekménnyel teremt feszültséget, a szerzetesek közötti konfliktusok akkor teljesednek ki, amikor Trian megbetegszik, és kiderül a titka. Artt bigott reakciója kiprovokálja a regény megnyugtató végkifejletéhez vezető konfliktust. A szoba című regényhez hasonlóan ezúttal is szűk terekben zajlanak a feszültséggel teli párbeszédek, ebből a középkori kiruccanásból hiányzik ugyan az előző regény tágabb értelmezési lehetősége, de a szerző kalandvágyóbb rajongóinak tetszeni fog a nehéz téma megjelenítése. Ez a regény a tehetséges szerző egy újabb szép munkája.” - Kirkus

Disponible depuis: 03/03/2023.

Longueur d'impression: 272 pages.

D'autres livres qui pourraient vous intéresser

Semmelweis - Az anyák megmentője

Kertész Róbert

„Egymás után négy asszonynál lépett fel a láz. Tudta, hogy valaki megszegi rendelkezéseit, hiszen csakis ez okozhatja a halálsorozatot. Nappal is, éjszaka is meglepetésszerűen megjelent a betegszobákban. Három hétig tartott a nyomozás. Végre rajtakapta az egyik madámot. Karon ragadta a megrettent ápolónőt, és áthurcolta a kis inspekciós szobába. Ott aztán rátámadt:- Maga gyilkos! Vegye tudomásul, hogy négy emberélet szárad a lelkén! Én magát jelöltem ki, hogy az üszkös, repedéses 14-est ápolja, és más beteghez hozzá ne merjen nyúlni! Maga megszegte a parancsomat, és embert ölt, megfertőzte az anyákat, meggyilkolta őket…”Semmelweis Ignác. Kevesen tettek nála többet a modern orvoslás megteremtéséért, és keveseknek jutott annyira tragikus sors az igazukhoz való ragaszkodás miatt, mint neki. Kertész Róbert, a két világháború közötti időszak neves újságírója és szerzője ezt a rendkívüli életutat és zaklatott személyiséget eleveníti meg életrajzi regényében. Az alapos kutatómunkán és az író saját medikusi élményein alapuló könyv bemutatja a korabeli orvostudományt, Semmelweis felfedezésének forradalmi jelentőségét, és az elhallgattatására törő óriási erőket.Az anyák megmentője nem csupán méltó emléket állít az orvoslás egyik legnagyobb alakjának, hanem megmutatja, mekkora árat követel a tudomány és az igazság feltétel nélküli tisztelete.

Voir livre

Őrült nők bálja

Victoria Mas

Párizs, 1885. Mindenki hallott már a Salpetriere kórházról és a „hisztérikák osztályáról”, ahol Charcot doktor, a korszak ünnepelt idegorvosa hipnózis segítségével próbálja meggyógyítani a menthetetlennek elkönyvelt őrült nőket. Ám arról jóval kevesebben beszélnek, hogy az ide kerülők sokszor egyáltalán nem őrültek, hanem egyszerűen kellemetlenné váltak családjuk számára, vagy viselkedésük nem felelt meg a társadalmi elvárásoknak. A párizsi elit az év egyik legjelesebb eseményén, az Őrült nők bálján legeltetheti szemét a gyönyörű ruhákba öltöztetett, félredobott anyákon, feleségeken és kamasz lányokon, akik legalább egy este erejéig kiszabadulhatnak kórtermük fogságából.Genevieve főnővér szilárdan hisz a tudományban és dr. Charcot-ban, nincs helye kételynek szigorúan rendezett életében. Mindez azonban megváltozik, amikor találkozik egy új ápolttal, Eugénie-vel, akinek állapotára a tudomány nem képes választ adni. A családja által bezárt Eugénie-nek a meneküléshez segítségre lesz szüksége - mind az élőktől, mind a holtaktól. Az idei Őrült nők bálja minden korábbinál izgalmasabbnak ígérkezik…Victoria Mas hátborzongató és felkavaró debütáló könyve mesterien vegyíti a történelmi regényeket és a gótikus rémtörténeteket, miközben emléket állít az igaztalanul elmegyógyintézetbe zárt nők tömegeinek. A díjnyertes könyvből nagysikerű filmfeldolgozás készült.

Voir livre

A Douglas-nővérek - Az illatok...

Charlotte Jacobi

A parfüméria 2.Családregény a Douglas parfümérialánc történetérőlSpiegel-bestsellerA céget mindenki ismeri, de a történetét szinte senki.Hogyan élte át az illatszerbolt a dübörgő 1920-as éveketHamburg, 1920: Tíz éve megnyílt a Douglas-nővérek parfümériája, ami a legjobb alkalom az ünneplésre! A „Douglas-nővérek”, vagyis Marie és Anna Carstens nemzetközi kapcsolatokat akarnak kiépíteni, ezért a napi üzletvezetéssel járó teendőket átadják keresztlányaiknak, Hertha és Lucie Hardersnek. De Hertha és Lucie nehézségekkel szembesülnek: Németország gazdaságát megterheli az első világháború utáni jóvátételi kötelezettség, és az infláció miatt egyre kevesebb a vásárló. Lucie új üzleti ötleteket keres Berlinben és New Yorkban, és a „dübörgő 1920-as évek” koncepciójában, valamint a szokatlan illatkompozíciókban talál inspirációra – de nem utolsósorban a szerelem is rátalál Lucie-ra.„Időutazás a Hanza-város múltjába – részletes, szeretetteljes regény.” – GongA Charlotte Jacobi álnév az Eva-Maria Bast – Jørn Precht szerzőpárost fedi, amellyel már több Spiegel-bestsellert megjelentettek.Eva-Maria Bast újságíró, több tényirodalmi kötet, thriller és más regény szerzője. Egyebek mellett a Konrad Adenauer Alapítvány történelmi újságírás díjában részesült. Lakóhelye a Constance-i tó, illetve Würzburg.Jørn Precht a Stuttgart Media University oktatója, mozi- és tévéprodukciók többszörösen díjazott forgatókönyvírója. Történelmi regények és tényirodalmi művek szerzője, 2018-ban Bronze Homer irodalmi díjat kapott.

Voir livre

Pompeji utolsó napjai

Edward Bulwer

„Nem érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli időkben, a miénktől annyira különböző társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-cseprő okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban.”
 
A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert.A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi.A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.

Voir livre

Dereng a világ

Werner Herzog

„A létezés határait veszi szemügyre. Bárcsak Herzog még több könyvet írna.” (Die Presse)A díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet.Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről.A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra.„A rendező Herzog egy japán katona igaz történetét beszéli el lenyűgöző debütáló regényében. A második világháborút követően Onoda még közel három évtizedig áll helyt egy Fülöp-szigeteki dzsungelben, nem tudván, hogy a háború véget ért. Eltökéltsége és különös világlátása Herzog filmes főhőseit juttathatja eszünkbe, és máris a vásznon szeretnénk látni Onoda történetét.”– Publishers Weekly„Az őrületbe forduló megszállottság elképesztő története e szűk mezsgyén mozgó, ám annál gyümölcsözőbb zsáner mesteréről... Ha felidézzük Herzog Aguirre, Isten haragjacímű, 1972-es alkotását, megkapjuk a kulcsot a regényhez, amelynek részleteit írója „a tényeket tekintve korrektnek” nevezi – javarészt. Amikor a rendező 1997-ben Tokióban jár, hogy színpadra állítson egy darabot a Csúsinguráról, visszautasít egy lehetőséget, hogy a császárral találkozzon, helyette azt kéri, hogy beszélhessen Hiroo Onodával, egy japán harcossal, aki 1944 és ’74 között rejtőzött a Fülöp-szigeteken. Herzog a kezdetektől meséli Onoda történetét... A rajongói filmben reménykednek majd. A könyv lapjain pedig az okafogyottá váló lojalitás gyönyörű példája bontakozik ki előttünk.” – Kirkus„A legendás filmkészítő Herzog tűnődésre késztető, lírai novellát desztillál egy második világháborús katona igaz történetéből, aki 1974-ig folytatta harcát... Míg az újságcikkek és egy róla készült dokumentumfilm Onoda extrém kitartását és megdöbbentő téveszméjét állítják a középpontba, addig Herzog, a mélyebb igazságok örök kutatója egy nagyon is szokványos tendenciát lát meg a japán katona küzdelmében: azt, hogy egy narratíva fenntartásáért akár a tényeket is hajlandóak vagyunk háttérbe szorítani.” – Booklist„Herzogot világszerte a megszállott hősökről szóló filmek készítőjeként ismerik, akik vad, uralhatatlan körülményekkel küzdenek. ... Első regénye sem cáfol rá erre. Szikár nyelvű, minimalista stílusával – mely Herzog forgatókönyvírói technikáját idézi –, és nagy léptékű időbeli ugrásaival a regény Onoda rendkívüli történetének teljes 29 évét fogja át, miközben végig a főhősre fókuszál. Rövid, ám erőteljes és jelentékeny művel gazdagodott a történetmondás mesterének életrajza; Herzog filmjeinek rajongói pedig lépten-nyomon felismerik majd a rendező-forgatókönyvíró-producer ujjlenyomatait ebben az abszurdba hajló, olvasóit beszippantó sztoriban.” – Library Journal„Akik szeretik Herzog filmjeit – a megszállott karaktereket, a hajmeresztő utazásokat, ahol a természeti világ az ellenség –, ugyanúgy rajongani fognak a rendező első regényéért is. Egy darabka Aguirre, Isten haragja, egy darabka Apokalipszis most, némi lázálom, és Herzog regénye már meg is babonázott bennünket, ahogy szembenézni késztet azzal: kik vagyunk és miért harcolunk.” – Elle

Voir livre

A léhaság szentélyei

Kate Atkinson

New York Times BestsellerAz év könyve: WASHINGTON POST, TIME, GUARDIAN, BOOKLIST„Briliáns." - Richard Osman„A dzsesszkorszak Londonban, minden őrületével, pezsgésével és kétségbeesésével... Atkinson még a legsötétebb pillanatban is képes felmutatni az emberség jelzőfényét." - Gillian Flynn, a Holtodiglan című bestseller szerzője1926. Az ország még mindig próbál magához térni a háború után, London szédítő éjszakai élet központjává válik. A Soho klubjaiban egymást érik a sztárocskák, külföldi előkelőségek és a gengszterek. A lányoknál egy tánc ára egy shilling.Ebben a csillogó világban Nellie Coker a királynő, aki könyörtelen ambícióval igyekszik előmozdítani hat gyereke boldogulását. Sikerével óhatatlanul ellenségeket is szerez, fenyegetések sorával kell szembenéznie. A Soho a felszínen harsány vidámságot áraszt, a mélyben azonban sötét szándékok munkálnak. A város, ha az ember nem vigyáz, bárkit elveszejt."Ha Dickens megélhette volna a jazz korát, akár ő is írhatta volna A léhaság szentélyeit, ezt az 1926 Londonjába helyezett szerteágazó, sziporkázó regényt. Tartalmasan szórakoztató olvasmány a ’20-as évek londoni pezsgéséről." - Washington Post"Atkinson hitelesen varázsolja elénk az I. világháború utáni Londont… Tapintható melegséggel mesél… Pezsgésből és melankóliából kever az olvasónak egy kiadós koktélt." - New York Times"Ebben a pezsgő, szerteágazó pikareszkben - melyet át meg átszőnek egy viktoriánus folytatásos regény eltúlzott karakterei és valószínűtlen véletlenjei - a szerző egy volt harctéri ápolónőről mesél nekünk, aki egy eltűnt lányt keres az I. világháborút feledni vágyó Londonban." - New York Times"Egyszerűen az egyik legjobb kortárs szerző az egész világon. A léhaság szentélyei Londonban játszódik a jazz korában, tele van sziporkázó bohémsággal és kétségbeesett vággyal egy új és jobb élet után. Atkinson bűvészi rafinériával már néhány bekezdéssel csavarni tud egyet az olvasó hangulatán, és bármilyen sötétek olykor a történetei, mindig felfénylik bennük az emberségesség." - Gillian Flynn"Főhajtás Dickens és Forster manierista realizmusa előtt… Komédia, tragédia, zsáner, realizmus, posztmodernizmus: Atkinson áttörések sorozatát hajtja végre a könyv lapjain." - Oprah Daily"Mint Atkinson összes többi regénye, ez is nehezen kategorizálható. Történelmi regény, de mintha kortárs bölcsesség áradna belőle. A "dickensi" jelző már elcsépelt, de Atkinsonnak valóban kimagasló tehetsége van ahhoz, hogy hatalmas, nyüzsgő világokat alkosson, tele színes figurákkal… Eddig is az egyik legjobb kortárs szerző volt, és egyre csak jobb és jobb lesz. - Kirkus"Csillogó betekintés az I. világháború utáni London Soho negyedébe… Atkinson pengeéles prózája és burjánzó narratívája elegánsan tárja elénk Nellie csalárd, romlott, pusztulásra ítélt világát. Kifinomult macska-egér mesévé görbíti a történelmi kereteket, ahogy az egyes szereplők mind Nellie farvizén próbálnak meg előbbre jutni. Atkinson a csúcson." - Publishers Weekly"Mindig öröm kézbe venni egy Kate Atkinson regényt - minden részletnek jelentősége van, és a végén minden meglepetés értelmet nyer… Atkinson figurái meg a döntéseik, a kíváncsiságaik és az álságosságaik viszik előre a történetet, és minden percért megéri." - BookPage"Bűn, románc és szatíra mámorító elegye az 1920-as évek londoni éjszakai életének mocskos csillogásától keretezve. Atkinson a legjobb formáját hozza." - Observer"Már az elején megragadja az olvasót. Olyan plasztikusan festi le a főváros csillogó éjszakai életét, és a még annál is romlottabb alvilágot, hogy az ember szinte érzi az állott cigarettabűzt, és az alkohol ízét… Nellie és a család története, meg a velük érintkező figuráké egy örvendetes végkifejlet felé halad, ahogy összegabalyodnak az életfonalak." - Independent

Voir livre