Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Tüskék és balzsamok

  Sándor Csurgai

  • 0
  • 0
  • 0

  Sokat gondolkoztam azon, hogy ide mit lenne a legjobb írni.
   
  A verses kötetem négy csoportba soroltam. Dalszövegek, valódi versek elsőként. 
   
  Majd jönnek a kétsorosok, ami nyilván, mint szerkezeti forma, nem az én találmányom. Nehéz műfaj, mivel önnönmagából fakadóan rövidek, így a címeknek maguknak is szervesen tartalommal kell bírniuk a versben foglalt két sorral.
   
  Végül, az utolsó, negyedik csoportban szerepelnek a 'bindzsurgák', ami nem is tudom mit jelent. Egyszerűen így neveztem el őket. A kétsoros tömbhöz hasonlóan, itt is a saját humoromat próbáltam villogtatni.
   
  Verseim soraiban fellelhetőek a hagyományos témák. Mint: fájdalom, élet-tapasztalat, szerelem, szabadság-tudat...
   
  Ajánlom, tehát, mindazoknak, akik a mélyebb hangvételen túl elfogadják a viccesebb részeit is eme kiadványnak! Ugyanis, nekem azok is meghatározóan fontosak.
   
  Gyorsan írtam is egy pár sort magának a kötetnek, amivel szintén ajánlom magam minden kedves olvasómnak. Íme:
   
  Óda a verseskötetemhez
   
  A probléma csak azért ilyen nagy,
   
  Mert annyira vagy hülye, hogy már nem is vagy.
   
  De megszült téged az a képzelet,
   
  Mely nélküled már sokat szenvedett.
   
  Tisztelettel; a szerző.

  Zum Buch

• 

  József Attila összes költeménye

  Attila József

  • 0
  • 0
  • 0

  Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,
  ne ünnepelje bennem senki hősét,
  ily ünneplést én Istenre hagyok.
  Ő az, hogy nincs nagy, kinél nincs nagyobb.
  Versem azé, ki szívem versbe kérte
  és nekem elég a barátság érte.

  Zum Buch

• 

  Gyógymód: Szerelem

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Ryan, a (nem túl) híres író egyik nap észrevesz magán valamit, és úgy dönt, megnézeti. A „bumszli” elég rossz helyen van, és már előre fél tőle, hogy milyen kínos lesz majd megmutatni az orvosának. A nő ráadásul nagyon csinos. „Dr. Jenny” (Ryan így hívja dr. Jennifer Lambertet, a nő nem túl nagy örömére) nem igazán vevő Ryan állandó humorizálására. A férfi ugyanis folyton viccelődik, ha kínosan érzi magát; ezzel próbálja oldani a feszültséget. Jennifernek is van humora, érti ő a viccet, csak nincs hozzászokva. Szülei szigorúan nevelték, és gyerekkorában náluk szinte vágni lehetett a feszültséget. Főleg, amikor apja hazajött. Dr. Lambert híres idegsebészként sosem engedhette meg magának, hogy komolytalankodjon. Lányát is ugyanerre nevelte. Jennifer számára tehát Ryan egy teljesen új világ.
  Először szövetmintát vesz tőle, aztán elküldi a mintát szövettanra. Az eredmény beérkezése körül sajnos bonyodalmak adódnak, emiatt többször is „van szerencséje” találkozni Ryannel. A férfi beleszeret a gyönyörű doktornőbe, és randevúra hívja. Furábbnál furább helyzetekbe keverednek együtt, persze mindig Ryan hibájából. A férfinak sajátos fogalma van a felnőtt viselkedésről, a komolyságról és magáról az életről is. Rengeteg kínos és vicces közös élményük során Jennifer nagyon megkedveli Ryan életszemléletét.
  Ekkor jön meg a szövettani vizsgálat eredménye: sajnos pozitív. Ráadásul nem is operálható. Ryan persze ebből is viccet csinál, képtelen bármit is komolyan venni (ezt most talán nem is meri). Jennifer viszont sírva fakad a hír hallatán, ugyanis ekkor döbben rá, hogy időközben ő is beleszeretett Ryanbe.
  Vajon elég-e a férfi életszeretete és humora a gyógyuláshoz? Ha az nem, akkor elég-e lesz hozzá a szerelmük?

  Zum Buch

• 

  Gazdám ne hibáztasd a vadászkutyát

  Judit Lovas Sz.

  • 0
  • 0
  • 0

  Egészen rendhagyó Lovas Sz. Judit pályakezdése. És épp ilyen rendhagyó, sőt zavarba ejtő a verseiből áradó különös szépség és energia. Annyi más metafizikus költőhöz hasonlóan Lovas Sz. Judit is párkapcsolati dilemmákon keresztül beszél az ember egzisztenciális számkivetettségéről. Az én és a te mögött mindig felsejlik az ő – még ha ez az ő egy fehér folt, egy nem létező kapaszkodó is. A versekben a költői én helyzete egészen zavarba ejtő. Lovas Sz. Judit radikálisan szakít a hagyományos költői szerepmintákkal, az ő beszélője nem hősökkel vagy tragikus vesztesekkel azonosul, hanem a mindenkori becsapottakkal, megalázottakkal, hallgatásra ítélt szolgákkal. Nem azonosul, hanem azonos. Ő nem Romulus, hanem Remus. Nem hős, hanem imposztor. Nem gazda, hanem vadászkutya. „A póráz általában bosszantó, / mert csak beleakad az ember, / akkor is, ha megszökni nem akar.” A némaságra ítélt élet – „könyvespolcomon úgy hányódik a szájpecek, mint másén a mobiltöltő” – fényében roppant megrendítőek azok a vallomások, melyekben arról vall, amiről nem vallhat sosem.Lovas Sz. Judit elképesztő bölcseleti anyagot mozgat a verseiben. Az intertextuális utalásháló és a kötet minden sorát átjáró könyörtelenség kontrasztja zavarba is hozza a befogadót. Az „Apám háromszázezerért csinált ketrecet” szonettfolyam viszont másként iszonyatos. Itt a maga pőreségében jelenik meg a társadalmi kiszolgáltatottság, ámbár a gonosz apa figurája és a fiú szenvedése itt is túlmutat a konkrét élethelyzeten.Bánki Éva

  Zum Buch

• 

  A fiókban lapultak

  Edit Árokszállási

  • 0
  • 0
  • 0

  Bevallom, megfeledkeztem róluk. A fiók mélyén lapultak évekig: Irományok - rímesek, rímtelenek, pimaszok, huncutok, szemtelenek. Eleinte csak suttogtak, aztán morogtak, berzenkedtek, egyre hangosabbak lettek, hogy így meg úgy, velük nem törődik senki és most azonnal panaszt akarnak tenni. Ha nem történik továbbra se semmi, az ihletnél lesznek kénytelenek feljelentés tenni.

  Zum Buch

• 

  A feleség ígérete

  Kate Hewitt

  • 0
  • 0
  • 0

  A múlt és a jelen egybeforr
   
  Alice a peronon egyedül ácsorgó fiatal lányt nézte, és pont olyan sebezhetőnek érezte magát, mint azon a bizonyos napon, amikor betette a lábát a faluba, ami most már az otthona. Kézen fogta a kislányt, és miközben szorosan markolta a tenyerét, Alice megfogadta, hogy a szárnyai alá veszi, s gondját viseli.
   
  Anglia, 1939
   
  Közvetlenül a háború kitörése előtt Alice feleségül megy a lágyszívű lelkészhez, Davidhez, és régi életét hátrahagyva beköltözik egy huzatos paplakba a festői kis faluban, Goswellben. Gyötri a honvágy, de kitart az elhatározása mellett, hogy az új helyen otthont teremt magának és férjének.
   
  A háború azonban közbeszól. Minden megváltozik, és Alice-t szinte felemészti a férje miatti aggódás, aki a fronton szolgál. Egyetlen dolog képes elterelni a figyelmét; egy Liverpoolból evakuált csendes, ám zavartnak tűnő gyermek, Vera, akit befogad az otthonukba.
   
  A jelenben
   
  Jane a családjával New Yorkból a férje szülőfalujába, Goswellbe költözik, és attól tart, hogy ezzel nagy hibát követett el. Új otthonuk – a régi paplak – és a falusi élet fényévekre van a Nagy Almában megszokott pörgéstől. A nő nem találja a helyét, s üresnek és céltalannak érzi a napokat.
   
  Egy semmiségnek tűnő kis apróság változtat meg mindent; a ház felújítása közben talál ugyanis egy cetlit a kamrapolc mögé becsúszva, amelyre egy Alice nevű nő írt jegyzetet még a második világháború alatt. Jane nyomozásba kezd, és egyre többet megtud az egykori fiatal feleségről, akinek a bátorsága és áldozatkészsége az, amiből erőt meríthet.
   
  Két feleség élete fonódik össze ebben a történetben, noha sosem látták egymást, s bár ugyanazon a helyen élnek, ám hetven év különbséggel…
   
  A USA Today bestsellerszerző Kate Hewitt története a bátorságról és az otthonkeresésről szól, s arról, hogy egy-egy emberi kapcsolat hogyan változtatja meg örökre az életet.
   
  „Felkavart. Szívszorító és lebilincselő. A szeretetről, a reményről és egy második esélyről szóló történet, amely örökre velem marad.” – Page Turners
   
  „Érzelmes történet. Magával ragad, és nem tudod letenni!” – Vegan Book Blogger
   
  „A legelső percben beszippantott. Sosem feledem a szereplőket! Minden percét élveztem.” – I Wished I Lived in a Library

  Zum Buch