D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  A végtelen ég hősei - Filmes...

  Adam Makos

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy felejthetetlen történet az USA haditengerészetének leghíresebb repülős duójáról, Tom Hudner hadnagyról és Jesse Brown zászlósról, és azokról a tengerészgyalogosokról, akikért a két pilóta harcolt. Jesse afroamerikai, egy földműves fia Mississippi államból, ő volt az első színes bőrű pilóta, aki repülőgép-hordozón szolgált.
  
  Tom fehér bőrű New England-i fiatalember, aki countryklubokba járt, és a harvardi tanulmányairól mondott le azért, hogy vadászrepülőt vezessen hazája hadseregében. A pilóták veszélyes feladatot vállaltak: repülőgép-hordozó anyahajó fedélzetén landoltak, és a szárazföldi csapatokat
  fedezték ellenséges harcvonalak mögött. A Földközi-tengernél állomásozó Tom és Jesse a békeidős katonák mindennapjait élik: gyakorlatoznak, a Riviérán szórakoznak, milliomosokkal partiznak, és összebarátkoznak az akkor kezdő hollywoodi színésznővel, Elizabeth Taylorral. Aztán jön egy háború a távoli Koreában, amire senki nem számított. A harcok egyre inkább kiterjednek, a tengerészgyalogosokat pedig körbekerítik a Chosin-víztározónál.
  
  Tom és Jesse folyamatosan repülnek, és egyik támadást a másik után hajtják végre, hogy megmentsék társaikat. Amikor egyiküket az ellenséges vonalak mögött találat éri, és bennragad az égő gépben, a másik hirtelen elképzelhetetlen választás elé kerül: nézze végig, hogy barátja meghal, vagy kísérelje meg végrehajtani a történelem egyik legvakmerőbb egyszemélyes mentőakcióját? Mit tesz meg az ember, hogy megmentse a bajtársát?

  Voir livre

• 

  A máglyára ítélt művek könyvtárosa

  Brianna Lasbuskes

  • 0
  • 0
  • 0

  Berlin, 1933. Első regénye sikerének köszönhetően Althea James személyesen Joseph Goebbelstől kap meghívást Németországba. Berlin az új kancellár, Adolf Hitler vezetése alatt kozmopolita, virágzó városnak hat a Maine állambeli kisvárosból származó lány számára. Kisvártatva azonban találkozik Hannah Brechttel, aki felfedi előtte Berlin valódi arcát…Párizs, 1936. Hannah Brecht hamar rájön: hiába menekült Berlinből Párizsba, a fények városa sem nyújt menedéket az antiszemitizmus elől. Hannah a Máglyára Ítélt Művek Német Könyvtárában talál új célra. Úgy érzi, a könyvek csendes ereje révén talán harcba szállhat az Európa-szerte egyre hangosabbá váló fasiszta gépezettel, ám amikor egy barátja úgy dönt, a tettek többet érnek a szavaknál, számot kell vetnie, mely történetekért érdemes élni - és ha a szükség úgy hozza, meghalni.New York, 1944. Férje eleste óta Vivian Childs a saját háborúját vívja, hogy megakadályozzon egy befolyásos szenátort a Katonák Könyvtára cenzúrázásában Viv Edward utolsó leveléből jól tudja, mennyire fontosak ezek a könyvek a fronton harcolóknak. Hamar rájön, hogy ezt a csatát csak úgy nyerheti meg, ha a szenátor propagandáját egy saját, erősebb történettel ellensúlyozza, aminek középpontjában a Nácik Által Betiltott Könyvek Amerikai Könyvtárát gondozó, rejtélyes és visszahúzódó nő áll…
   
  A máglyára ítélt művek könyvtárosa megtörtént eseményeken alapuló, felejthetetlen történelmi regény és tanúságtétel az írott szó szépsége és hatalma mellett.

  Voir livre

• 

  Athén kapui

  Conn Iggulden

  • 0
  • 0
  • 0

  Conn Iggulden a görög–perzsa háborúk (Kr. e. 499–449) izgalmas és hőstettekkel teli történetét eleveníti fel az új trilógiában. Ennek első kötete, az Athén kapui a háború kezdetétől Athén elfoglalásáig tart. A történet a marathóni csata (Kr. e. 490) krónikájával kezdődik, amikor az athéniak az édeskömény illatú mezőn hősiesen megvédték városukat Dareiosz király túlerőben lévő seregével szemben. A csatát Miltiadész parancsnokolta, aki elvékonyította a középső törzset, és az így megerősített két szárny fegyelmezett, phalanx alakzatban lándzsáival irgalmatlanul felmorzsolta a perzsákat. A vereségért Dareiosz szörnyű bosszút akart állni a görögökön. A következő hadjáratot már fia, Xerxész vezette vizen és szárazföldön. A cél Athén volt. A döntő csata a Thermopülai-szorosban, Kr. e. 480-ban zajlott, amikor is Leónidasz, spártai király serege három napra feltartóztatta Xerxész szárazföldi seregét és hajóhadát, így Athénnak sikerült kis időt nyernie, és Themisztoklész, a hadvezér egyetlen nap alatt kiürítette a várost, és menekítette a lakosokat.

  Voir livre

• 

  Balatoni Menedék - Aranyidőktől...

  Gábor Ákos Tóth

  • 0
  • 0
  • 0

  Édesvízi mediterrán - Aranyidőktől a VaskorigA regény helyszíne a Balaton-felvidék a múlt század első felének viharos éveiben, ám a címbéli falusi kúria lakóiról lassan kiderül, hogy nem csak a világégés, sokkal inkább saját múltjuk elől menekültek ide… 1942-t írunk, a hetvenes éveit taposó „bolond báró” és a felnőttkor küszöbén álló menekült zsidó lány úgy próbálja meg túlélni a szörnyűségeket, a nélkülözést, a terrort, az árulást, hogy fityiszt mutatnak a megpróbáltatásoknak.Járványok, forradalmak, háborúk idején elözönlik a városiak a nyaralóhelyeket. Láttuk a közelmúltban, hogy aki csak tehette, megpróbált minél messzebb kerülni a veszélyzónától.És megpróbálnak aszerint élni, amit a nyaralókból élő helyiek sugallnak: „Történjen bármi a világban, itt a tó partján vidáman folyik tovább az élet, s ez így lesz az idők végezetéig… Kit érdekel Hitler, Sztálin vagy Mussolini, amikor itt patakzik a jó bor, szól a zenekar, és a lányok szoknyája úgy fodrozódik, mint a vitorlások oldalánál megiramló hullámok.”Egyszerre megindító, sokszor könnyes humorral megrajzolt sorsok peregnek az olvasó előtt -folyton változó balatoni „díszletek” között - kezdve a millenniumi évek aranyidejétől, egészen a II. világháború vaskoráig. A szerző előző, Balatoni Futár című regényében megismert hősök itt sem hazudtolják meg magukat - ám a carpe diem életérzés immár nem holmi úri passzió, sokkal inkább túlélési stratégia…A millenniumi évek aranyidejétől, egészen a II. világháború vaskoráig.

  Voir livre

• 

  Pompeji utolsó napjai

  Edward Bulwer

  • 0
  • 0
  • 0

  „Nem érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli időkben, a miénktől annyira különböző társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-cseprő okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban.”
   
  A majd' kétezer éve elpusztult Pompeji az első feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az idő, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgő tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert.A Pompeji utolsó napjai sokrétű, élettől lüktető mű. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismerője. Megrajzolt karakterei rendkívül élethűek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-cseprő problémákkal küzdő szereplők többségére. A romantikus írót mégis elsősorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyőzhető-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi.A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es első kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsővel veheti kezébe az Olvasó.

  Voir livre

• 

  Ezerkilencszázhetven

  Olivér Gábor

  • 0
  • 0
  • 0

  AZ IFJÚSÁG ÉDES MADARAVannak azok a szerencsétlenek, akik egyszerűen nem hajlandóak beletörőd­ni abba, hogy az idő történetesen előre halad, akiknek minden lélegzetvétellel azt a fájdalmat kell megélniük, hogy az ifjúság édes madara valahol a messzi távolban tojik már rájuk, akik képte­lenek felhőtlenül repesni az örömtől, hogy szaporodnak a ráncaik és szét­porladnak az emlékeik. Ez egy látszólag egyszerű időutazós történet, ám még­sem akar sci-fi lenni, hanem a mindent elborító, gyötrő nosztalgiát idézi meg, amikor a főhős fájdalmasan abban re­ménykedik, hogy sikerül megtalálnia azt a gyanútlan, naív énjét, aminek az újraélésére annyira vágyott fogatlan matuzsálemként. Ám csodák nincse­nek, az ilyen gondolatkísérletek nem nagyon sikerülhetnek, a nosztalgia hiú ábránd csupán. A francba!

  Voir livre