D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  János vitéz

  Sándor Petofi

  • 0
  • 0
  • 0

  A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

  Voir livre

• 

  Szerelemszivárvány - Hány...

  Valér Mérey

  • 0
  • 0
  • 0

  Általában ritkán látunk szivárványt, Még ennél is ritkábban olyat, amelynek szinte a teljes íve látszik, és a színek spektrumából mind a vörös, mind az ibolya éle jól kirajzolódik. Ilyenkor – ha erre fogékonyak vagyunk – különösen szerencsésnek érezzük magunkat és csak gyönyörködünk a látványban. A kötet címében a szivárvány arra utal, hogy az olvasó az ezerarcú szerelmek számos fajtáját, mint tört fényeket pillanthatja meg, kaphat belőlük kóstolót. Így az érzelmek hullámvasútján bejárhatja a csetlő-botló, fiatal, durcás, a hideg, a bálványozó, az érett-mély, az ellobbanáson mélázó, a gyásznak határt szabó, az önző, a zsarnok, a pusztító, az önbizalom hiányos, a kihasznált, az újrakezdő, a visszahúzódó, a kényszerített, a méricskélő, a tántoríthatatlan, a játékos, a perzselő, az éhező, a kiteljesedésre buzdító, a feladó szerelmet megélő gondolatainak lankáit.
   
   
   
  Ezek közül egyik-másik esetében felmerülhet, hogy szerelmek-e egyáltalán. Végül arra tekintettel kapták e minősítést, hogy akik így éreznek, éreztek, önmagukat szerelmesnek látták, érezték.
   
   
   
  A kötetet azoknak ajánlom, akik a modernt és a hagyományost ötvöző, a versszerkezetek szigora elé a tartalmat helyező, könnyed, zenei hangzású szerelmes versekben gyönyörködni tudnak, de nem rettenti őket az idillen kívüli részletek bemutatása sem.

  Voir livre

• 

  A szeretet bűnei

  Hannah Beckerman

  • 0
  • 0
  • 0

  „Erős, csodaszép és kifinomult.” – Joanna Cannon, Sunday Times bestsellerszerző
   
  „Remekül megírt és hihetetlenül erőteljes.” – Adam Kay, Sunday Times bestsellerszerző
   
  Meddig mehetünk el a szeretteink védelmében?
   
  Nell idős édesanyja, Annie, demenciája miatt fokozatosan elveszíti az emlékeit, és nyugtalanító, homályos utalásokat kezd tenni a család múltjáról. Nell a betegség rovására írja anyja furcsa megjegyzéseit, de amikor édesapja a halálos ágyán elejt egy megjegyzést egy régóta rejtegetett titokról, a nőben felerősödik a gyanakvás a családja múltjával kapcsolatban.
   
  Harmincöt évvel korábban Annie életét fenekestül felfordította egy sor trauma; egyik megrázkódtatás érte a másik után, ő pedig ezeket mélyen elrejtette a szívében. A döntéseit, amelyeket azokban a napokban hozott meg, a szeretet vezérelte ugyan, de már akkor is tudta, hogy senki nem értené meg, amit tett, megbocsátásra pedig végképp nem számíthatott.
   
  Ahogyan a két nő több idősíkon játszódó története fokozatosan kibontakozik, Nell végre megtudja a meghökkentő igazságot az anyja és a saját múltjáról is.
   
  Hannah Beckerman, nemzetközi bestsellerszerző olyan regénnyel kápráztat el bennünket, amelyben a kötődés és a titkok játsszák a főszerepet. Megindító és megrázó története az önazonosságról, az emlékezetről és a családhoz tartozásról vet fel komoly kérdéseket.
   
  „Ez egy gyönyörű és szívbe markoló történet a veszteségről, a családról és a gyászról.” – Kate Mosse, nemzetközi bestsellerszerző

  Voir livre

• 

  Zavarni néha még fogok -...

  Vlagyimir Szemjonovics Viszockij

  • 0
  • 0
  • 0

  Élt egy orosz férfi a 20. század közepén, kire felfigyelt, aki látta, hallotta. Tíz évig volt Hamlet a moszkvai Taganka Színházban, százezrek nézték meg filmekben, de leginkább a dalai hatottak. Hazájában milliók adták kézről kézre magnófelvételeit, közülük kevesen fitymálva vagy félelemmel. A dalokat egyetemisták igazították saját alkalmaikra és énekelték krumpliszedés után. A külföldi közönséget, először a franciát, megbabonázták többnyire rekedten, saját gitárkísérettel előadott dalai. Pedig (Marina Vladyt kivéve) nem értették a szövegeket. Jó ideig nem értették magyar rajongói sem. De számít-e a szöveg, ha előadója Vlagyimir Viszockij? Számít-e a szöveg lefordítva, ha nincs, aki gitárral, rekedten előadja? Igen, amit Viszockij megírt, arra mi is rácsodálkozhatunk, ha vannak műfordítások.
  Szövegíró volt-e Viszockij vagy költő? Barátja, Mihail Semjakin szinte erre válaszolt: „Egyszer egy rémes ivászat után össze voltam törve. Vologya együttérzőn leült az ágyam szélére. Néhány teleírt papírlapot hozott. ‚Misenyka, ezeket már nem énekelni kell, hanem olvasni’ – nyújtotta nekem a lapokat. Vologya mindig költő akart lenni, már-már komplexusa volt miatta. Sosem felejtem el, amikor először jött Amerikába. Találkozott Joszif Brodszkijjal, aki nekiajándékozta verseskötetét. Utána Vologya egy hétig azzal nyúzott, hogy nézd, Brodszkij ezt írta ide: ‚A nagy orosz költőnek, Viszockijnak.’ Megrendítette ez az ajánlás.”
  Marosi Lajos 15 éve fordítja Viszockijt. A barátságot, a szerelmet és a hősiességet megéneklő versekkel kezdte, majd a börtön-, vodka- és sportdalokon át eljutott a szovjet képtelenségek kigúnyolásáig, végül a filozofikus, ám ijesztő látomásokat és undok pofákat is felvillantó költeményekig. A fordító a 160 időmértékes verset tartalmazó és kulturális háttérrel is aláfestett Viszockij-kötetet így jellemzi: „Bordaröntgen ez rivaldafénnyel”.

  Voir livre

• 

  Újjászületés

  Margaret Mazzantini

  • 0
  • 0
  • 0

  „Csak egyszer kérdezte meg, hogyan született. Harmadik általánosba járt, egy házi feladathoz kellett. Papírragasztóval egy kartonlapra ragasztottuk az újszülöttkori fényképét. „Mit írjak oda, anyu?” Le kellett írnia a születése történetét, és természetesen engem faggatott. Felálltam, kinyitottam a hűtőt, kivettem egy szelet húst. Háttal állva válaszoltam… kitaláltam valami mesét, miközben a hideg húsdarabot forgattam a kezemben. Aztán megláttam a házi feladatát a többi gyereké mellett, a nagy év végi iskolai tablóra ragasztva. (…)
   
  Egyedül álltam a fiam szavai előtt. Banális, szirupos születési történetet írt le. De éppen ez a lapos banalitás hatott meg. Olyanok voltunk, mint mindenki más, én szerető anyuka, ő pedig pufók újszülött. Abszurd történetünk elveszett a szabályos születési történetek, a világoskék és rózsaszín szalagocskák között.”A neves olasz írónő, Margaret Mazzantini óriási hatású műve a boszniai háború poklából, a veszteség gyötrelméből és a túlélés fájdalmas öröméből sző felejthetetlen történetet.

  Voir livre

• 

  Magáért beszél

  Péter Lefkovics

  • 0
  • 0
  • 0

  A vers odalép Magához és megkocogtatja a vállát: - Jó napot! Van egy perce? Nem csak néhány kiválasztottat szólít le, nem csak tanárokat és elmélkedő csillagászokat, hanem Magát is. A vers nem válogat… Nem adományt gyűjt vagy útbaigazítást kér, csak mondana valamit gyorsan. De hogyan? - Közéleti és közérthető. Közel hajol és közvetlenül a léleknek és az agynak közöl. - Gyorsan mondja, ahogy a sarki büfés a hamburgert csinálja. Míg a buszra vár a lélek befalja. Lefkovics Péter az Egy kis segítség (Accordia Kiadó, 2002) és a Jó szóra éheseknek (Accordia Kiadó, 2009) után most harmadszor is meztelenre vetkőzött. A nagyok feladták a leckét, ezért ma kevesen mernek verselni és csak az idő és az olvasó döntheti el, hogy jól tette-e. A fegyverek között a múzsák is elhallgatnak, de mégis mindig, mindig kell valaki, aki bátran megszólal, aki nem csak Magáért beszél.

  Voir livre