Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  A Hajnal bolygó robotjai

  Isaac Asimov

  • 0
  • 0
  • 0

  Elijah Baley nyomozó a Földről érkezik az Aurora bolygóra, hogy fényt derítsen egy különös robotgyilkosság rejtélyére. Az első számú gyanúsított dr. Fastolfe, egy neves robotszakértő, akinek a tudása, az indítéka és a lehetősége is megvolt a bűntett elkövetésére. Csak egyetlen bökkenő van: Baley-nek és robottársának, R. Daneel Olivawnak épp azt kell bebizonyítania, hogy Fastolfe ártatlan. Ebben az esetben ugyanis, amelyhez egy hatalmi harc és egy nem mindennapi szerelem is kapcsolódik, nem egyszerűen az igazságszolgáltatás a tét, hanem a túlnépesedett Föld sorsa is.
   
  A robotika atyjaként számon tartott Asimov harmadik robotregénye, amelyben a szerző ezúttal is a krimi és a sci-fi zsánerét ötvözi, és a robotok viselkedését szabályozó törvényeken keresztül az emberi lélek mozgatórugóit tárja fel.

  Zum Buch

• 

  Az üreg

  Brett O’Conor

  • 0
  • 0
  • 0

  Senki nem tudta, hogyan keletkezett. Egyszer csak ott volt. Vagy mindig is ott volt? Az egész világ az eseményeket figyeli. Válaszokra vár. De nincsenek válaszok. A döntéshozók óvatosan manőve­rezve próbálnak magyarázatot találni és adni a történésre, de a közvélemény és a tudóstársadalom egyre hangosabban követeli az eredményeket. Meg kell tudniuk, mi történt a világ egyik leg­kultikusabb helyén! A rendkívüli jelenség kivizsgálására életre hívott szakértői cso­port hajmeresztő magyarázattal áll elő. De ez nem elég. Bizonyítani kell az elméletüket. A szkeptikusoknak van igazuk, és az ott tényleg csak egy hatal­mas lyuk? Vagy valóban rejt valamit az Üreg? Egy eddig ismeretlen természetfelettit, ami talán fejlettebb, mint az emberiség? Eset­leg valami ősit, ami évszázadok óta szunnyad a mélyben és csak a megfelelő pillanatra vár, hogy felfedje magát mindazoknak, akik megfejtik a titkát?

  Zum Buch

• 

  The Wind Weawer - A szélfonó

  Julie Johnson

  • 0
  • 0
  • 0

  Anwyvn háború sújtotta földjén a Gyomlálás óta üldözik a mágiahasználókat. A félvéreket, mint Rhya Fleetwood, kérdés nélkül láncra verik és kivégzik, azonban a halála előtti utolsó pillanatban egy váratlan, titokzatos és foglyul ejtőinél is rémisztőbb megmentő jelenik meg. Új ellensége fogságában minél távolabb kerül otthonától, annál inkább rádöbben: valójában semmi sem az, aminek látszik - sem félelmetes fogvatartója, sem a birodalmat pusztító métely, sőt, ő maga sem.Rhya ugyanis nem egy átlagos félvér. A mellkasán lévő Szigillum, és a szél, amelyet ösztönösen képes megidézni, azt jelentik, ő az Anwyvn-szerte szétszóródott négy lélek egyike, kiknek az a végzetük, hogy helyreállítsák a mágia egyensúlyát… vagy belehaljanak, miközben megkísérlik.A benne rejlő erő uralása azonban csak a kezdet. Elrablója iránt táplált vágya éppolyan hevesen lángol, mint a mellkasában szorongó, kitörni kész vihar. Rhya választásra kényszerül: elfojtja a lángokat, vagy hagyja, hogy teljesen felemésszék őt.Julie Johnson romantasyregénye kaland és mágia magával söprő örvénye.

  Zum Buch

• 

  Na de mi közük ehhez az isteneknek?

  Márton Szepes

  • 0
  • 0
  • 0

  Engem Kócosnak hívnak, és fogadni merek, hogy ön is gúnyosan mosolyog a rendíthetetlen hősökön, akik hirtelen nyert erejükkel makacskodnak a világ megmentéséért! Sőt bizonyos vagyok abban, hogy ön­nek is elege van már a magasztos esti mesékből, amik­ben tündék és törpök dalolászva harcolnak a gonosz ellen. Egyáltalán miért kezdődnek úgy a mesék, hogy egyszer volt, hol nem volt? Most volt vagy nem volt?Na, ezért találkoztunk össze. Én nem vagyok sem nemes lelkű harcos, sem erő­től duzzadó hős. Én csak nyugalomra vágyom, lehe­tőleg minél távolabb mindenkitől. És teszek is érte, hogy elérjem. De ön szerint ezt hagyják? Amikor az ember végre jó úton járna, akkor alaposan keresztbe tesznek neki. Hogy kik? A gonosz küldöttei? Ugyan már! Van itt minden, csak gonosz nincs: bálna, kecske, tolvaj, amit akar. Ezért kell szépen, csendben intézni a dolgokat. Nem kell hősködni, nem kell okoskodni. Az akadályt pedig nem leküzdeni kell, hanem kikerülni. Hősködjenek mások!De térjünk a lényegre. Sikerül nyugalomra ta­lálnom? Döntse el ön a saját belátása szerint! Egyet azonban ígérhetek: nem kezdem a történetet „egyszer volt, hol nem volt”-tal. Nézze csak meg!

  Zum Buch

• 

  Gépisten

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Vajon ki vagy mi teremtette a Földet és az általunk ismert világot?
  Egy élőlény? Vagy egy gép?
  Habár feltehetően egyik válasz sem fedi a valóságot, mégis legtöbben inkább az élőlényre szavaznának... azt ugyanis nekünk, embereknek könnyebb elképzelnünk.
  Létezik viszont egy robot, aki a Gépistenben hisz. Egy olyan istenhez imádkozik, aki bináris alapon teremtette az ő világát. De vajon biztos, hogy csak az övét?
  
  A regény három történetből áll. A második egy előzménytörténet, amelyben sok minden kiderül az első résszel kapcsolatban. A harmadik pedig az első rész közvetlen folytatása.
  
  A regényben találkozhatunk:
  Egy egyszerű felvevő- és megfigyelőrendszerrel, egy robottal, ami lehet, hogy azért mégsem olyan „Egy-szerű”.
  Utána egy pszichiáterrel, aki kénytelen lesz együtt dolgozni ezzel a robottal. Az sem lesz egyszerű.
  Majd végül egy emberrel, akinek isteni képességei vannak. Gépisteniek.
  Ez a „Gépek tragédiája” vajon az emberiség végéről szól, vagy inkább egy „Új világ” kezdetéről? Mi van akkor, ha a kezdet és a vég valójában egy és ugyanaz?

  Zum Buch