Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Zum Buch

• 

  Gépisten

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Vajon ki vagy mi teremtette a Földet és az általunk ismert világot? Egy élőlény? Vagy egy gép?Habár feltehetően egyik válasz sem fedi a valóságot, mégis legtöbben inkább az élőlényre szavaznának... azt ugyanis nekünk, embereknek könnyebb elképzelnünk.Létezik viszont egy robot, aki a Gépistenben hisz. Egy olyan istenhez imádkozik, aki bináris alapon teremtette az ő világát. De vajon biztos, hogy csak az övét?
   
  A regény három történetből áll. A második egy előzménytörténet, amelyben sok minden kiderül az első résszel kapcsolatban. A harmadik pedig az első rész közvetlen folytatása.
   
  A regényben találkozhatunk:Egy egyszerű felvevő- és megfigyelőrendszerrel, egy robottal, ami lehet, hogy azért mégsem olyan „Egy-szerű”.Utána egy pszichiáterrel, aki kénytelen lesz együtt dolgozni ezzel a robottal. Az sem lesz egyszerű.Majd végül egy emberrel, akinek isteni képességei vannak. Gépisteniek.Ez a „Gépek tragédiája” vajon az emberiség végéről szól, vagy inkább egy „Új világ” kezdetéről? Mi van akkor, ha a kezdet és a vég valójában egy és ugyanaz?A Zsoldos-díjra való jelölés a díj hivatalos oldalán megtekinthető:https://zsoldosdij.avana.hu/jeloltek-2019

  Zum Buch

• 

  Kalózhercegnő

  Demeter Attila

  • 0
  • 0
  • 0

  Minden eddiginél nagyobb veszély les világunkra. Ennek elhárítása a kalandos regény témája. Az ügynökök és az általuk okozható katasztrófa elhárításán dolgozó szereplők a sorozat korábbi köteteiből ismerősek lehetnek, de a korábbi kötetek elolvasása nélkül is követhető a cselekmény. A Sci-fi világában jártas olvasók ismerős eszközökkel is találkozhatnak, fénysebességnél gyorsabb csillaghajókkal, de újdonságot a régi SF rajongók is találhatnak a kötetben. Jó olvasást, kellemes szórakozást kívánok minden olvasómnak!
   
  Demeter Attila
   
  2024.01.03.

  Zum Buch

• 

  Na de mi közük ehhez az isteneknek?

  Márton Szepes

  • 0
  • 0
  • 0

  Engem Kócosnak hívnak, és fogadni merek, hogy ön is gúnyosan mosolyog a rendíthetetlen hősökön, akik hirtelen nyert erejükkel makacskodnak a világ megmentéséért! Sőt bizonyos vagyok abban, hogy ön­nek is elege van már a magasztos esti mesékből, amik­ben tündék és törpök dalolászva harcolnak a gonosz ellen. Egyáltalán miért kezdődnek úgy a mesék, hogy egyszer volt, hol nem volt? Most volt vagy nem volt?Na, ezért találkoztunk össze. Én nem vagyok sem nemes lelkű harcos, sem erő­től duzzadó hős. Én csak nyugalomra vágyom, lehe­tőleg minél távolabb mindenkitől. És teszek is érte, hogy elérjem. De ön szerint ezt hagyják? Amikor az ember végre jó úton járna, akkor alaposan keresztbe tesznek neki. Hogy kik? A gonosz küldöttei? Ugyan már! Van itt minden, csak gonosz nincs: bálna, kecske, tolvaj, amit akar. Ezért kell szépen, csendben intézni a dolgokat. Nem kell hősködni, nem kell okoskodni. Az akadályt pedig nem leküzdeni kell, hanem kikerülni. Hősködjenek mások!De térjünk a lényegre. Sikerül nyugalomra ta­lálnom? Döntse el ön a saját belátása szerint! Egyet azonban ígérhetek: nem kezdem a történetet „egyszer volt, hol nem volt”-tal. Nézze csak meg!

  Zum Buch

• 

  Idegen mágia - A napisten...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Idegen mágia („A napisten háborúja” V/1.)
  
  A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.
  A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyű-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!
  Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
  Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!
  
  Az első részben egy idegen érkezik Melízia szigetére; egy hüllőember, aki olyan varázslatok birtokában van, melyekhez hasonlót senki sem látott még.
  Az idegen keres valakit: egy legendás mágust, Pelsiphert, aki valahol a sziget északi részén bujkál. Nem tudni, él-e még vagy hogy létezik-e egyáltalán. A hüllőember egy bérgyilkossal szövetkezik, hogy együtt találják meg Pelsiphert.
  Valaki azonban útjukba áll: Golína, a „csodatévő”.

  Zum Buch