D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  Az utolsó halandó kötelék

  Brian Staveley

  • 0
  • 0
  • 0

  Az ősi csestriim faj visszatért, hogy bevégezze az emberiség elleni harcot; irdatlan seregek törnek a főváros felé, és mindkét oldalon varázshatalommal bíró megcsapolók próbálják eldönteni a háborút. Szeszélyes istenek járják a világot emberi alakban, saját kifürkészhetetlen céljaikat űzve.
  A három császári testvér – Valyn, Adare és Kaden – pedig megérti végre, hogy még ha túl is élik a világukat fenyegető pusztulást, soha nem lesznek képesek valódi szövetséget kötni.
  Brian Staveley a Csiszolatlan Trón Krónikájának lezáró kötetében egy birodalom véres végnapjain keresztül mutatja meg, mit jelent embernek lenni.

  Voir livre

• 

  Az örök élet titka

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Ez a regény Gabriel Wolf „Felvonó a pokolba” című regényének közvetlen folytatása:
  Dallas Mayweather a paranormális jelenségeket okozó, úgynevezett „Liftes játékkal” már kétszer is sikeresen átjutott a túlvilágra abból a célból, hogy visszahozza onnan szeretett, balesetben elhunyt feleségét. Ám a mennyország helyett a pokolban találta magát, ahonnan második alkalommal csak borzalmas teremtményekkel való élethalálharc árán menekült ki, ami nem sikerülhetett volna, ha a felesége az utolsó pillanatban a mennyből le nem száll, hogy a segítségére siessen.
  Dallas a történet folytatásában tovább kutatja a természetfelettit. Ezúttal újabb városi legendát vizsgál: Egy úgynevezett „szellemdobozzal” próbál kapcsolatot teremteni a másvilággal. Az említett készülék egy fehér zaj generálására is képes, átalakított rádióberendezés, ami szélsebesen váltogatva az adások között szótöredékeket játszik le különböző rádióműsorokból. A legenda szerint ezekből a szófoszlányokból értelmes, összefüggő szöveg is kihallható, amely nem más, mint a holtak beszéde odaátról.
  Mayweather szert tesz egy valódi szellemdobozra, amin valóban beszélni kezd hozzá valaki... Valaki, aki elárulja neki, hogy hogyan kerülhet át ismét a túlvilágra. Dallas a hangja alapján felismeri az illetőt: egy elhunyt szerette az, akit mindenáron vissza akar alkalom hozni az élők közé.
  „Szerette” egy gyanúsan veszélyes módját javasolja a férfinak az átjutásra:
  Fel kell mennie tízemeletes lakóházuk tetejére, és önként bemásznia az ott található víztárolóba. Az ötlet öngyilkosságnak tűnik, mert ha beugrik a háromméteres vízbe – aminek csak úszva tud a felszínén maradni –, közben magára is kell rántania a tartály tetejét, ami belülről nem nyitható, ezért a végső kimerülésig egy helyben tempózhat, míg meg nem fullad.
  Azonban ez a szellem ígérete szerint nem történhet meg, mert ő fogja kinyitni kívülről a tartályt „odaátról”. Ez az egyetlen mód arra, hogy Mayweather átjusson a másvilágra: Egy holtnak kell kinyitnia ahhoz a – valójában – dimenziókaput, hogy a férfi a vízből kimászva a birodalmukba léphessen.
  Kérdés, hogy Dallas hihet-e a szellemnek? Ugyanis ha az átveri őt, akkor Mayweather-re a fedél magára zárásával a biztos halál vár. Ennek ellenére bátran belevág, ám egy dologgal nem számol:
  Még ha sikerül is neki újra átjutni, nem tudja, mit okoz az – akár önmagára nézve, vagy az őt körülvevő világra –, ha egy halandó háromszor is élve visszatér a másvilágról...

  Voir livre

• 

  Robotok és birodalom

  Isaac Asimov

  • 0
  • 0
  • 0

  Az emberek maguk mögött hagyták a Solariát, a bolygó azonban mégsem néptelenedett el teljesen, rengeteg robot ugyanis itt maradt. Miután hosszú idő múlva újra telepesek érkeznek, megtörténik az elképzelhetetlen: a robotok emberekre támadnak.
   
  A bolygó egykori lakója, Gladia Delmarre két robot és D. G. Baley – a közel két évszázada halott nyomozó, Elijah Baley leszármazottja – társaságában a helyszínre utazik, hogy utánajárjanak a történteknek. Kalandjuk során nagyszabású összeesküvésre bukkannak, és még azzal az eshetőséggel is kénytelenek szembesülni, hogy talán forradalmasítani kell a robotika Három Törvényét.
   
  A robotika atyjaként számon tartott Asimov negyedik, egyben utolsó robotregénye, amely egyúttal hidat képez a szerző klasszikus Alapítvány-sorozatához.

  Voir livre

• 

  Hyperborea titkai - Az erdő lánya

  Eleonore Devillepoix

  • 0
  • 0
  • 0

  Hyperborea nemrég még virágzó, csodálatos kupolavárosa romokban hever. A themisszirai csapatok látszólag felszabadították, valójában azonban megszállták a várost. A politikai hatalomátvétel leple alatt a magatehetetlen themisszirai uralkodó fia, Alkandresz mozgatja a szálakat, aki sötét mágikus erővel bír, és hatalma van a holtak felett is.Akadnak azonban még néhányan, akik nem hódolnak be. A fiatal mágus, Lastyanax és társai a város felszabadításáért küzdenek, ám a zsarnok számára a legnagyobb fejfájást Arka, az amazonok között nevelkedett kislány jelenti, akivel elválaszthatatlanul összeköti a nevezetes tükörátok. Arka egy különös fordulat révén ismét gyerekkora helyszínén, az amazonok erdejében találja magát. Ott egyre több titokra derít fényt a múltból - olyan titkokra, amelyek nem csak a saját sorsát tárják fel új színben, de az amazonok teljes világát is. Éléonore Devillepoix második regénye a Hyperborea titkai - A város, ahol sosem fúj a szél fordulatokban bővelkedő folytatása. Lapjain politikai cselszövés keveredik mágikus praktikákkal, szerelmi bonyodalmak családi titkokkal, és feleletet kapunk az első kötet megválaszolatlan kérdéseire is.

  Voir livre

• 

  Az utolsó ötlet

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2060-ra minden művészeti ágazatban elfogynak az ötletek. Ezáltal az emberiségnek kevés lehetősége marad a szórakozásra. A nép elveszíti a hitét az újszerűségben, sőt már a fantázia létjogosultságában is.
  Ekkor azonban egy névtelen író azt állítja, hogy neki van egy utolsó ötlete, és hogy az valóban új.
  Senki sem hisz neki. Először kigúnyolják, később egyfajta közellenséggé válik, az ellustult társadalom kényelmének árulójává, Júdásává.
  Szeretné őket meggyőzni, de neki – névtelen senkiként – nem hisznek, ezért szövetséget köt Bart Moliére-rel, egy köztiszteletben álló pappal, akinek talán még adnak a szavára.
  Júdás és a pap között megmagyarázhatatlan, természetfeletti kötelék keletkezik, amely által olyasmire lesznek képesek, amibe már az egész társadalom belebukott: Ők visszaadhatnák az emberek hitét az újba. Júdás szerint erre egyetlen mód létezik:
  Hazudni kell nekik!
  Ugyanis 2060-ra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már semmit sem hisz el, ami igaz. Tehát Júdás rájön, hogy kizárásos alapon, ha a szavahihető Barttal előadatja a népnek a valaha volt legnagyobb hazugságot, akkor azt még talán el fogják hinni, és ezáltal visszaállhat a régi rend: Ismét bízni kezdenek abban, hogy ők is képesek még alkotásban újat mondani, és akkor talán újraindul a kultúra, és nem lesz többé halálra ítélve.
  De vajon mennyire működhet Júdás e kifordult – kissé őrületbe hajló – teóriája? Korrekt dolog-e egy papot hazugságra kérni vagy akár rámanipulálni?
  Valójában ki ez a Júdásként emlegetett „névtelen ember”? Az emberiség végső megmentője? Vagy inkább a hazug, az áruló, akinek a Biblia alapján több mint kétezer éve tartja mindenki?
  
  Egy részben valós eseményekre épülő történet, ami – a névtelen ember és Júdás miatt – kapcsolódik Wolf „Mi üzen a sír?” című horror bestselleréhez.

  Voir livre

• 

  Az elf

  Paul Hut

  • 0
  • 0
  • 0

   ... Ardwinna csak a gondolataival, a druidák viszont, akik nem értették a mindent átható ÉLET működésének mikéntjét, és akiknek éppen ezért valóban varázslat volt ez az egész, szertartásosan az égnek emelt kezekkel, hangosan kántálva fogadták a betolakodókat.Azonban még ha különböző módokon csinálták is, a mentális védekezés végeredményben hatásosnak bizonyult.A félelemvarázs működött.A római legionáriusok még jócskán a tisztást körülölelő erdőben megtorpantak, és Ardwinna elégedetten nyugtázhatta a belőlük áradó határtalan félelmet...

  Voir livre