Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Én Mosra - Roswell túlélője

  B. Mich. Grosch

  • 0
  • 0
  • 0

  Leírás: 
  Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
  (Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
  Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

  Zum Buch

• 

  Robot ember

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

  Zum Buch

• 

  88 név

  Matt Ruff

  • 0
  • 0
  • 0

  Letehetetlen regény a Ready Player One és Neal Stephenson rajongóinak!
   
  John Chu egy „serpa”, aki társaival együtt jó pénzért virtuális kalandokra kíséri ügyfeleit online szerepjátékokba, ahol jól felszerelt karakterekkel élhetnek át felejthetetlen izgalmakat: sárkányokat ölhetnek, űrcsatákban vehetnek részt, bankot rabolhatnak vagy zombihordákkal küzdhetnek.
   
  Az új ügyfelük a titokzatos, magát gazdag és ismert személynek mondó Mr. Jones rengeteg pénzt kínál azért, hogy átfogó idegenvezetést kapjon a virtuális valóság játékvilágáról. Chu számára ez az álommunka, de ahogy belevágnak a kalandozásba, gyanítani kezdi, hogy Mr. Jonest inkább az emberek felett gyakorolt hatalmi potenciál, semmint a szórakozási lehetőségek megismerése vezérli. A fergeteges online kalandnak induló megbízás aztán hamarosan átszivárog a való világba, ahol Chunak minden leleményességére szüksége van, hogy egy lépéssel előrébb járjon mindenkinél – mert a valóságban nincs újraindító gomb.
   
  Matt Ruff legújabb regénye egyrészt tisztelgés a videojátékok világa és a videojátékos közösségek előtt, másrészt izgalmas jelenetekbe ágyazott észrevételek sora arról, hogy mi rejlik a virtuális valóságban, és egyben milyen veszélyekre kell felkészülnie az embereknek a jövőben.

  Zum Buch

• 

  Bolygótörés

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Bolygótörés („A napisten háborúja” V/5.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Végül megtalálják-e Gord barátai Pelsipher várát?Ha igen, bejutnak-e oda egyáltalán, és mire jutnak majd odabent?Mikor és miért kötne valaha barátságot az Ördög és az Isten?Ki lehet az a Bitang, és kicsoda Nioterfehr?Hogyan válik valaki mindössze három lépésből istenné?Vajon megtalálja-e Gord azt a misztikus helyet, ahol összeszűkült az univerzum; a bolygót, melynek akár két Napja is lehet?Ebből a befejező részből most mindez, és még ennél több is kiderül!

  Zum Buch

• 

  Az utolsó ötlet

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2060-ra minden művészeti ágazatban elfogynak az ötletek. Ezáltal az emberiségnek kevés lehetősége marad a szórakozásra. A nép elveszíti a hitét az újszerűségben, sőt már a fantázia létjogosultságában is.
  Ekkor azonban egy névtelen író azt állítja, hogy neki van egy utolsó ötlete, és hogy az valóban új.
  Senki sem hisz neki. Először kigúnyolják, később egyfajta közellenséggé válik, az ellustult társadalom kényelmének árulójává, Júdásává.
  Szeretné őket meggyőzni, de neki – névtelen senkiként – nem hisznek, ezért szövetséget köt Bart Moliére-rel, egy köztiszteletben álló pappal, akinek talán még adnak a szavára.
  Júdás és a pap között megmagyarázhatatlan, természetfeletti kötelék keletkezik, amely által olyasmire lesznek képesek, amibe már az egész társadalom belebukott: Ők visszaadhatnák az emberek hitét az újba. Júdás szerint erre egyetlen mód létezik:
  Hazudni kell nekik!
  Ugyanis 2060-ra az emberiség eljutott arra a szintre, hogy már semmit sem hisz el, ami igaz. Tehát Júdás rájön, hogy kizárásos alapon, ha a szavahihető Barttal előadatja a népnek a valaha volt legnagyobb hazugságot, akkor azt még talán el fogják hinni, és ezáltal visszaállhat a régi rend: Ismét bízni kezdenek abban, hogy ők is képesek még alkotásban újat mondani, és akkor talán újraindul a kultúra, és nem lesz többé halálra ítélve.
  De vajon mennyire működhet Júdás e kifordult – kissé őrületbe hajló – teóriája? Korrekt dolog-e egy papot hazugságra kérni vagy akár rámanipulálni?
  Valójában ki ez a Júdásként emlegetett „névtelen ember”? Az emberiség végső megmentője? Vagy inkább a hazug, az áruló, akinek a Biblia alapján több mint kétezer éve tartja mindenki?
  
  Egy részben valós eseményekre épülő történet, ami – a névtelen ember és Júdás miatt – kapcsolódik Wolf „Mi üzen a sír?” című horror bestselleréhez.

  Zum Buch

• 

  Előjáték az Alapítványhoz

  Isaac Asimov

  • 0
  • 0
  • 0

  Az Alapítvány-sorozatból az Amazon Prime készített adaptációt!
   
  A távoli jövő Galaktikus Birodalmában évezredek óta béke honol. Amikor azonban egy fiatal matematikus, Hari Seldon felveti, hogy egy új tudomány, a pszichohistória szerint ez a béke hamarosan megszűnik, mozgásba lendül a Birodalom hatalmas gépezete. Cleon császár és hű minisztere, Demerzel minden követ megmozgat, hogy irányításuk alá vonják Seldont, aki azonban váratlanul kicsúszik a kezeik közül. A hatalmas bolygóváros, Trantor betondzsungelében megindul a hajsza, amelynek tétje, hogy ki alakítsa az emberiség jövőjét.
   
  Isaac Asimov ebben a regényében visszatér az Alapítvány világának születéséhez, bemutatva a kezdeteit annak a könyvsorozatnak, amelyet a science fiction legnagyobb hatású történetei között tartanak számon.

  Zum Buch