Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  A dzsesszkorszak meséi

  F. Scott Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

   
   
  Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából? S a nevek ütemére már zene ébredezik tudatunkban: a boston, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusa. Izzadságtól fénylő fekete arcok fáradt mosolya villan a zenekarban, vakító ingmell sötét ellentéteként, amint a kavargó cigarettafüst kék ködén át megszólal a szaxofon, és pergő dzsessz-ritmussal tölti meg a Plaza tánctermét. A parketten karcsú, fiús alakú, rövidre vágott hajú lányok simulnak partnerükhöz. Mosolyuk mindent ígér; körülrajongott elsőbálos lányok, akik már nem sütik le szendén a szemüket, hanem a flapper türelmetlen fölényével rázzák le magukról, a puritán szülők aggódó gondoskodását. Szabad szájúak, merészek, eszesek és szellemesek. New York-i szórakozóhelyeken, Yale, Princeton és Harvard diákbáljain, vidéki klubokban folyik a féktelenül vidám tánc, s a ragtime és a bor pezsgésétől lángolva szökdösnek ki a párok a parkoló kocsikba.

  Zum Buch

• 

  A medve és a csalogány

  Katherine Arden

  • 0
  • 0
  • 0

  Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé. Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát. Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges. Ragyogó sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket. Library Journal

  Zum Buch

• 

  Szerelmes asszonyok II rész

  D. H. Lawrence

  • 0
  • 0
  • 0

  A Szerelmes asszonyok Lawrence magyarul  megjelent regényének, a Szivárványnak a folytatása. 1916-ban íródott, de csak 1920-ban jelent meg. A két szorosan összefüggő, de önmagában is befejezett mű képviseli legmagasabb szinten az írónak azt az átmeneti korszakát, melynek során a tizenkilencedik századi epikus hagyományok követőjéből a huszadik századi regény egyéni módszerű és mondanivalójú úttörőiévé lett.  
   A Szerelmes asszonyok kamaramű a három nemzedék sorsát végigkövető Szivárványhoz képest, igazából négy főszereplője van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. Az ábrázolás a szereplők belső világára összpontosul; Lawrence romantikus antikapitalista társadalomképe itt sem szűkül jelzésekké, de a környezet közvetettebben hatol be a főszereplő-kvartett világába.  
   A regény hősnői a Brangwen lányok: a Szivárványban is szereplő Ursula és a húga, Gudrun. A regény jórészt kettejük kapcsolatkeresésének története. A két szerelem – két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet; minden régi kötöttségéből kiszakadva új és boldog életet kezd férjével, Birkinnel. Birkin: maga Lawrence vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Ő képviseli leginkább az író világnézetét. Lázas próféta, önmagától éppannyit követel, mint szerelmesétől. Küzdelmesen kibontakozó szerelmük azonban végül sem elégíti ki teljesen, mellette igazi, életre szóló férfibarátsága is vágyik, hogy az emberi természet e másik lehetőségét kiaknázva mélyebben, teljesebben élje át a világot. Ez a – végeredményben sikertelen – barátságvágya Geraldra, Gudrun szerelmesére összpontosul. Gerald Crich gazdag bányatulajdonos; nagy becsvággyal veti bele magát az ipari civilizáció tökéletesítésébe, de rájön, hogy amit alkotott, megvalósulván fölöslegessé teszi alkotóját. A szerelemben keres menedéket, de nem sikerül Ursula és Birkin példáját követnie: a lawrence-i szerelem nem lehet kompenzáció – a misztikus hit, kitartás és erő teremtheti meg csupán.

  Zum Buch

• 

  A véletlen zenéje

  Paul Auster

  • 0
  • 0
  • 0

  Paul Auster életműsorozatPEN/Faulkner-díj – jelölés (1991)„Sziporkázóan sokszínű.” (Wall Street Journal)Jim Nashe, miután elherdál egy váratlan örökséget, felvesz egy stoppost az országúton, név szerint Jack Pozzit, a fiatal hamiskártyást, akinek az a terve, hogy felültet két milliomost.Jim és Jack terve azonban visszafelé sül el: le kell dolgozniuk az elbukott összeget, aminek feltételeit a milliomosok szerződésben rögzítik. A munka egy kafkai, teljesen értelmetlen vállalkozás: egy ír kastély maradványaiból húznak fel egy falat. Az idő múlásával az adósság egyre gyarapodik, Jim és Jack egyre dühösebb, és próbálnak kiutat találni az abszurd szolgaságból.Paul Auster története az elnyomás képlékenységéről és a tisztességtelen alkuk hatalmáról szól, egy olyan világról, ahol a véletlen nemcsak szerepet játszik, hanem tulajdonképpen magához ragadja az egyetlen főszerepet.

  Zum Buch

• 

  Szerelem és más elbeszélések

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  Déry Tibor és a Szerelem kötelező olvasmány, érettségi tétel. A remekmívű filmes feldolgozásból a legmagasabb színvonalú tolmácsolásban ismerhettük meg az elbeszélés erényeit. S nemcsak a címadó novelláét, a másik forrás, a Két asszony szépségét is.  
  Maga a kötet – a szerző börtönből szabadulása után elsőként – 1963-ban jelent meg. Részben 1950–56 közötti írásokat tartalmaz, de a legfrissebb, a forradalmat követő élmények feldolgozása is helyet kap benne. Közülük is tévéjáték formát öltött egy, a Philemon és Baucis című történet. Ebben tömör, szikár jelenetekből bontakozik ki két öreg több évtizedes kapcsolatának minden rezdülése. De valamennyi novella – a műfaj követelményeinek megfelelően – erőteljes és képszerű. Némelyikben az irónia, sőt a szarkazmus játssza a főszerepet (Vidám temetés), másutt a tragikum (A tehén) vagy éppen a líra (A fehér pillangó) kap nagyobb hangsúlyt. A cirkusz mámoros, játékba belevadult gyerekei fenyegetően hatnak. A fanyarul humoros Libikókában az író pergő párbeszédekkel jellemzi hol a félfelnőtt fiatalokat, hol a disszidensek IKKA-utalvánnyal sorban álló hozzátartozóit.  
  Bár egyes kritikusok Déry Tibort világirodalmi jelentőségűnek mondják, igazi élvezői a 20. század magyar valóságát közvetlenül vagy akár közvetve átélt olvasói.

  Zum Buch

• 

  Akli Miklós

  Mikszáth Kálmán

  • 0
  • 0
  • 0

  Madame Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte „Akli papának” szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak „Klipi-Lipi”-nek becézi fiatal pártfogóját…

  Zum Buch