A szív hangja

Kate Hewitt

Beschreibung

"„Szívmelengető, érzelmes és rendkívül erőteljes.” – Family Saga Reviews

„Az egyik legmeghatóbb, legmegrendítőbb könyv, amelyet valaha is olvastam.” – Harlequin Junkie

Mit adnál azért, hogy anya lehess? És azért, hogy az maradhass? Alex élete teljes káosz. Alig bírja megtartani az állását, épphogy ki tudja fizetni a lakbérét, és már az idejét sem tudja, mikor volt utoljára párkapcsolata. Szóval egy váratlan terhességre igazán nincs szüksége.

Martha élete sínen van. Magasan szárnyal a karrierje, gyönyörű otthona és szerető férje van. De van, ami még hiányzik. Öt mesterséges megtermékenyítési kör után sincs még gyermeke. A megoldás egyszerűnek tűnik. Alex tudja, hogy Martha mindent meg tud adni a gyermekének, amit ő nem. De Martha világa talán mégsem olyan tökéletes, mint amilyennek látszik, és az elengedés nem is olyan könnyű, mint amire Alex számított. Most olyan döntéssel kell szembenézniük, amely örökre összetörheti a barátságukat.

Kate Hewitt USA Today bestsellerszerző egy olyan történetet mesél el, amely a lelkünk legmélyéig hatol és örökre ott is marad. Mert sosem tudhatjuk, hogy egy barátságnak hol a határa, és azt sem, hogy mit tesz az emberrel, ha anyává válik.

„Egy érzelmi szakadék peremén tartott olvasás közben, és bár összetörte a szívemet, mégis teljesen kielégítő olvasmány volt.” – Between My Lines

„Lehetetlen nem elveszni Martha és Alex világában... Az egyik kedvencem!” – Chick Lit Plus"

Verfügbar seit: 12.07.2023.

Drucklänge: 400 Seiten.

Poesie & Theater

Weitere Bücher, die Sie mögen werden

János vitéz

Sándor Petofi

A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

Zum Buch

Ábrahám regéje

Géza Hegedüs

Ábrahám vezér, akit Isten barátjának neveztek, az özönvíz látta Sém atya ivadéka volt. A bölcs pásztor-családfő hosszú és felettébb kalandos életében, ha kellett, harcias vitéz volt, ha lehetett, akkor békesség-teremtő. Valamikor négyezer évvel ezelőtt élhetett: a Tigris és Eufrátesz közötti ősvárosok világából indult, és Kánaán pusztaságain vezérelte népét. Évezredek emlékezete szerint ővele kezdődik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul őriz a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás. A zsidó nép és az arab nép egyként őt, Ábrahámot tudta ősapjának. Csodákkal teljes történetét az Ó- Testamentum legelső részében Mózes Első könyvének XII-XXV. fejezete örökítette nemzedékről nemzedékre. – Ebből a bibliai regéből a legrégebbi, pásztorkorszaki hőstörténet bontakozik ki az olvasó előtt. Ábrahám hőstetteit hajdanán bizonyára ugyanúgy vándorénekesek vitték pásztortüzektől pásztortüzekhez, mint a sok mindenben hasonló sumér és akkád eposzokat az asszír és babiloni dalnokok, és a homéroszi énekeket a görög rapszodoszok. – A mai költő megpróbálta elképzelni azt a nagyon régi hőskölteményt, amelynek hősét és kalandjait az Ó- Testamentum őrizte meg és örökíthette miránk. És ahogy elképzelte mai tudással, mai nyelvezettel, de híven az emberiség e nagy közös örökségéhez, fogalmazta krónikás énekké Ábrahám regéjét. – A költő úgy érzi és véli, hogy csupán alázatosan újramondja a mostani olvasónak az immár négy évezredes közös örökséget.
(Hegedüs Géza)

Zum Buch

Liliomfi

Ede Szigligeti

A megözvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfitől félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A hű barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi különbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) története összefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

Zum Buch

A boldogság árnyékában

Kerry Fisher

"„A karakterek annyira valóságosak, hogy hallottam a lélegzetüket.” – Books'Bindings
 
„Kerry Fisher soha nem okoz csalódást.” – Roving Bookwormng
 
A válás a legjobb megoldás? Steph évtizedeken át építette családját férjével, Mallal. Az életében a család az első. Ő tartja össze őket, és meggyőzte magát arról, hogy boldog... többnyire. De ahogy a születésnapi partiján állva figyeli, ahogy a férje egy olyan csodálatos házasságról beszél, ami csak távolról közelíti a valóságot, a kételyek, amelyeket oly sokáig elnyomott, elkezdenek erősödni...
 
A parti után, amikor a nő megpróbálja összeszedni a bátorságát, hogy elhagyja a férfit, levelet kap régi barátnőjétől, Evie-től. Utoljára húsz évvel ezelőtt, egy napsütéses hétvégén beszéltek egymással, amikor a két barátnő olyan dolgokat mondott egymásnak a strandon, amelyeket soha nem lehet visszaszívni. Evie találkozni szeretne Steph-fel, hogy helyreállítsa barátságukat. Ám ez a viszontlátás olyan titok napvilágra kerülésével fenyeget, amely két családot is tönkretehet.
 
Kerry Fisher USA Today bestsellerszerző regénye egy letehetetlen és szívszorító olvasmány azokról a hazugságokról, amelyeket azért mondunk, hogy ne veszítsük el szeretteinket.
 
„Érzelmes elbeszélés barátságról, házasságról és titkokról.” – Chicklit Club
 
„Szeretettel és hálával töltötte el a szívemet.” – LianaReads"

Zum Buch

Zavarni néha még fogok -...

Vlagyimir Szemjonovics Viszockij

Élt egy orosz férfi a 20. század közepén, kire felfigyelt, aki látta, hallotta. Tíz évig volt Hamlet a moszkvai Taganka Színházban, százezrek nézték meg filmekben, de leginkább a dalai hatottak. Hazájában milliók adták kézről kézre magnófelvételeit, közülük kevesen fitymálva vagy félelemmel. A dalokat egyetemisták igazították saját alkalmaikra és énekelték krumpliszedés után. A külföldi közönséget, először a franciát, megbabonázták többnyire rekedten, saját gitárkísérettel előadott dalai. Pedig (Marina Vladyt kivéve) nem értették a szövegeket. Jó ideig nem értették magyar rajongói sem. De számít-e a szöveg, ha előadója Vlagyimir Viszockij? Számít-e a szöveg lefordítva, ha nincs, aki gitárral, rekedten előadja? Igen, amit Viszockij megírt, arra mi is rácsodálkozhatunk, ha vannak műfordítások.
Szövegíró volt-e Viszockij vagy költő? Barátja, Mihail Semjakin szinte erre válaszolt: „Egyszer egy rémes ivászat után össze voltam törve. Vologya együttérzőn leült az ágyam szélére. Néhány teleírt papírlapot hozott. ‚Misenyka, ezeket már nem énekelni kell, hanem olvasni’ – nyújtotta nekem a lapokat. Vologya mindig költő akart lenni, már-már komplexusa volt miatta. Sosem felejtem el, amikor először jött Amerikába. Találkozott Joszif Brodszkijjal, aki nekiajándékozta verseskötetét. Utána Vologya egy hétig azzal nyúzott, hogy nézd, Brodszkij ezt írta ide: ‚A nagy orosz költőnek, Viszockijnak.’ Megrendítette ez az ajánlás.”
Marosi Lajos 15 éve fordítja Viszockijt. A barátságot, a szerelmet és a hősiességet megéneklő versekkel kezdte, majd a börtön-, vodka- és sportdalokon át eljutott a szovjet képtelenségek kigúnyolásáig, végül a filozofikus, ám ijesztő látomásokat és undok pofákat is felvillantó költeményekig. A fordító a 160 időmértékes verset tartalmazó és kulturális háttérrel is aláfestett Viszockij-kötetet így jellemzi: „Bordaröntgen ez rivaldafénnyel”.

Zum Buch

Antigoné

Szophoklész .

„Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.

Zum Buch