Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Zum Buch

• 

  Einstein elfeledett fia

  Laurent Seksik

  • 0
  • 0
  • 0

  A legnagyobb zseniknek is megvan a maguk keresztje. Eduard Einstein 1910-ben született Einstein és Mileva Marić második fiaként. Édesanyjával és bátyjával Zürichben élt, a Berlinben élő Eisntein pedig gyakran meglátogatta őket. 1930-ban azonban a pszichiáternek készülő Eduardon súlyos betegség tört ki. Skizofréniával diagnosztizálták, rohamok gyötörték, így két évvel később elmegyógyintézetbe került. Itt is halt meg 1965-ben, tíz évvel apja halála után. Einstein egyetlen egyszer látogatta csak meg... Miként lehetséges, hogy a 20. század legnagyobb elméjének tartott Einstein, aki Sigmud Freudot is jól ismerte, magánéletének erre a kihívására nem tudott megfelelő választ adni? Laurent Seksik megindító regényében három sors szálai fonódnak össze és válnak szét. A szerző olyan tragédiát tár elénk, melyben megszólal az anyai fájdalom, hangot kapnak a nagy emberek gyengeségei, és az elfelejtett fiú is megtöri a csendet. "A fiam az egyetlen feladvány, melyre nincs megoldás." (Albert Einstein) A Könyvjelző magazin 2015. decemberi számában megjelent cikk: Eduard=mc2

  Zum Buch

• 

  Római vér

  Steven Saylor

  • 0
  • 0
  • 0

  Időszámításunk előtt 80-ban járunk, a Sulla-féle polgárháborúk korában. A belső hatalmi viszályok Róma mindennapi hangulatára is rányomják bélyegüket: szakadozik a közbiztonság hálója, minden sarok mögül veszély leselkedik. A helyzetet csak tetézi, mikor egy forró napon a gazdag földbirtokos, Sextus Roscius brutálisan meggyilkolt holttestére bukkannak az egyik bordélyház előtti téren.
   
  A gyilkossággal az áldozat fiát gyanúsítják, a borzalmas bűnre pedig csak egyféle büntetés létezik: halál. A vádat leszegett fejjel viselő fiút a törvény színe előtt a kor népszerű államférfija, Marcus Tullius Cicero veszi védelmébe. Missziója gyakorlatilag reménytelen, épp ezért a Rómában feddhetetlen hírnek örvendő Gordianushoz fordul, aki a város szegénynegyedeiben és fényűző palotáiban kutat bizonyítékok után, hogy alátámassza Cicero igazát, és megmentsen egy, a politikus szerint ártatlanul megvádolt férfit.
   
  Steven Saylor, a történelmi regények amerikai bestsellerszerzője 1991-ben indította útjára kedvenc ókori nyomozója azóta másfél tucat kötetet számláló fordulatos történetét, melynek első darabját, az idehaza is nagy népszerűségnek örvendő Római vért most újraszerkesztett kiadásban tartja kezében az olvasó.

  Zum Buch

• 

  Kaktusz szögesdróttal

  Oláh Tibor

  • 0
  • 0
  • 0

  A tehetséges fiatal futballista, Oleg Szmirnov akkor robban be a köztudatba, amikor a szentpétervári Zenit csapata megnyeri az orosz labdarúgó-bajnokságot. A csupa szív játékos hamar közönségkedvenc lesz, felfelé ívelő karrierjét azonban beárnyékolja, hogy épp egy nagy hatalmú alvilági figura barátnőjébe, Larisszába szeret bele. Azzal, hogy elhatározza, megszerzi álmai nőjét, nem kis bonyodalmakba keveri magát. Bár végül részben eléri célját, közben bandaháborúk közepébe csöppen, és önpusztító életbe kezd…Az izgalmas történetben mindvégig valós és fiktív elemek keverednek – míg a mérkőzések valóságosak, számos szereplő a képzelet szülötte. Az orosz szesztilalomtól Mathias Rust Vörös téri landolásán át az orosz oligarchák világáig színes kaleidoszkóp tárul elénk. Néhány mondat erejéig még Rettegett Iván, Nagy Péter, Nagy Katalin cárnő, Sztálin és Gorbacsov is megjelenik a regényben.

  Zum Buch

• 

  Sarum

  Edward Rutherfurd

  • 0
  • 0
  • 0

  A Stonehenge varázslatos látképével a hátterében magasodik Salisbury katedrálisa. Az õsi Sarum vidéke ez, ahova Edward Rutherfurd eme korai, lélegzetelállító remekmûvében kalauzolja olvasóit, és a tõle megszokott rendkívüli gazdagsággal meséli el Anglia viharos történelmét a jégkorszak végétõl egészen napjainkig.A Sarum családi sagája évezredeken át hömpölyög. Hwll, az északi vadász a fagyos tundráról menekül dél felé, Nooma, a kõfaragó állhatatos, évtizedeken át tartó munkával emeli magasba Stonehenge-et, harminckét évszázaddal késõbb pedig utódja, Oswald Mason húzza fel a Salisbury katedrális ég felé nyúló tornyait. Az emberi történelmet átölelõ elbeszélés során pedig kelta dûnék, római utak, angolszász kolostorok, normann kastélyok, középkori mezõvárosok és viktoriánus vidéki birtokok elevenednek meg.Edward Rutherfurd elképesztõ alapossággal megírt mûvében népvándorlások és hódítások hullámain, a lovagok felemelkedésén és hanyatlásán, szabadságharcon és ipari forradalmon át egészen a sarumi zsidók üldözéséig követhetjük az évszázadok során összefonódó családi sorsokat, és bepillantást nyerhetünk Anglia és lakói csodálatosan változatos történelmébe.

  Zum Buch

• 

  Anna Karenyina

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
   
  Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

  Zum Buch