Az ördög jobb keze

Gabriel Woolf

Summary

Az ördög jobb keze (Árnykeltő III/2.)Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.Egy sorozatgyilkos követni kezdi az utána nyomozó rendőrt, ám egyelőre még nem akar végezni vele. Csak meg akarja tudni, hol és kivel él, hogy néz ki a felesége, vannak-e gyerekei.A detektív hazaérve bemegy a családi házba, és becsukja maga mögött az ajtót. A gyilkos utánaosonva, az ablakon át leselkedve látja, hogy a férfi odabent a nappaliban leveszi, és ledobja bőrdzsekijét a kanapé háttámlájára. De nem csak azt veszi le. A leselkedő meglepődve látja, hogy a nyomozó elkezdi lefejteni az egész arcát! Kiderül, hogy ezek szerint házon kívül maszkot visel. A rendőr az álarcát is ledobja a kanapéra, és ekkor a gyilkos valami olyasmivel szembesül, amit még legrosszabb rémálmában sem képzelt volna:A nyomozó maszk nélkül pontosan ugyanúgy néz ki, mint ő! Mivel a gyilkos biztosan tudja, hogy nincs ikertestvére, így felmerül benne, hogy talán éppen saját magát figyeli. Ekkor a már amúgy is tudathasadásos férfi fejében megfordul az abszurd kérdés:„De ha egyszer ő is én vagyok, akkor vajon melyikünk vagyok én?”Egy fordulatokkal teli horrortörténet, melyben sosem lehet tudni, hogy valójában a gyilkos nyomoz a rendőr után, vagy inkább a nyomozó akarja megölni a gyilkost. Élhet-e egy kettéhasadt tudat két külön testben?Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz... vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?

Available since: 09/10/2022.

Print length: 127 pages.

Other books that might interest you

Éjsötét horizont

Zoltán Kovács

„Ahol nem lakik Isten, embernek sincs helye…” Egy természeti katasztrófát követően expedíció indul a történtek kivizsgálására, melynek során különös dolgokra derül fény. Hogy kiderítsék, mily erők munkálkodnak a hegyeken túl, a kutatóknak először is szembe kell nézniük azokkal a talányokkal, amelyeknek színtere az évszázados homok által befedett templom, melynek egyetlen lakója egy pap. A különös történések azonban nem minden esetben azok, aminek látszanak, hiszen múlt és jelen, valóság és fikció határán egyensúlyozva kell ráébredniük, minden, amit megtapasztaltak, egy ördögi történet része, melyben mindenki csak áldozat lehet. A túlélésért áldozatot kell hozniuk és alá kell merülniük a pokol legmélyebb bugyraiba.

Show book

Jack

Gabriel Woolf

2017-ben Gabriel Wolf megírta „Az Éjféli Fojtogató!” című thrillerparódia novelláját, ami olyan sikeres lett, hogy először csak a barátai, aztán már az olvasói is elkezdték várni a folytatást. Három év alatt összesen tíz epizód készült a „Valami betegesen más” címszó alatt futó sorozathoz. Ez a kötet tartalmazza az összes eddigi részt. Hogy miért lett népszerű Jack, a paranormális képeségekkel rendelkező nyomozó abszurd története? Mi a pontos irodalmi műfaja ennek a sorozatnak?
Nehéz lenne összefoglalni, de íme néhány támpont: Részben paródiája az amerikai zsarufilmeknek, természetfeletti thrillereknek és a brit detektívregényeknek. Emellett szatíra is, amiben időnként a tökéletes(en beképzelt) főszereplő hibát hibára halmoz, és a szerző szapulja is érte. Sőt, időnként az író szidja benne saját magát, ami valljuk be, elég ritka egy hagyományos krimiben.
A történetben van egyfajta „film a filmben” hatás is, azaz olyan, mintha egy forgatást követnénk nyomon: egy zseniális zsarukrimit, de borzalmas színészekkel, elpuskázott jelenetekkel. A szereplők időnként kiesnek a szerepükből, és elkérik a rendezőasszisztenstől a forgatókönyvet, hogy megnézzék, ők szúrták-e el, vagy átírták-e azóta a sztorit.
Nemcsak a film és az irodalom keveredik ebben a történetben, de a valóság is a képzelettel. Néha ugyanis a cselekmény során az író leáll veszekedni a szereplőkkel – időnként kicsinyes módon bosszút is állva rajtuk –, máskor szinte „kinyúlva” a könyvből magyarázkodni kezd nekünk, olvasóknak, hogy mit miért ír úgy. Olyankor azt is közli velünk, hogy mit kellene gondolnunk az adott jelenetről, hogy később melyik fog még nekünk nagyon tetszeni, sőt még azt is, hogy miben nincs igazunk.
A szerzőnek az a tapasztalata Jack kalandjainak eddigi három éve során, hogy az első epizódból még nem mindenkinek szokott lejönni, hogy „mire megy ki”, de két-három rész elolvasása után már a legtöbben el szokták olvasni a teljes sorozatot – bizonyos részeket többször is –, és idézni kezdenek belőle bizonyos szófordulatokat, jeleneteket.
Nos, ezért nyúlt ennyire hosszúra ez a történet, hogy tíz epizódot megért. És még az sem biztos, hogy ezzel a kötettel most valóban vége van.

Show book

Horror 2017

Gabriel Woolf

Ez a kötet egy horrornovella-gyűjtemény.
Gabriel Wolf 2017-ben indult négy horrorsorozatának első részei egy kötetben + két eddig kiadatlan mű!

Tartalom:

Soylentville („Hit” sorozat 1. része)
Táncolj a holtakkal („Pszichokalipszis” sorozat 1. része)
A legsötétebb szabadság ura („Kellünk a sötétségnek” sorozat 1. része)
A sötétség mondja... („Mit üzen a sír?” sorozat 1. része)
Körforgás (független novella)
Reggel (független novella)

Show book

Két testben ép lélek - Árnykeltő...

Gabriel Woolf

Két testben ép lélek (Árnykeltő III/3.)
Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.

A harmadik, befejező epizódból kiderül, hogy mi történt Vinnie-vel, amikor önmagát feláldozva szembeszállt a gyökéremberrel. Ha meghalt, vajon mit jelent egyáltalán a halál egy olyan személy esetében, aki sosem volt hús-vér ember? Hiszen ő csak egy árnyék...
Vincent Falcone nemcsak azért oson árnyékként az éjben, mert bérgyilkos, de azért is, mert valójában nem létezik. Őt nem anya szülte. Valaki csak ottfelejtette egyszer egy sikátorban, amikor a „gazdatestnek” éppen pánikrohama volt. Vincent akkor született, de nem éppen hagyományos, keresztényi módon, ahogy a Bibliában írják. Ő nem szerelemből fogant, és nem is hisz a jóban, nem fárasztja magát lelkiismereti kérdésekkel. Bárkit gátlástalanul megöl, akár napokig kínoz. Alapelve, hogy inkább szenvedjen más, mint ő. Nincs halálfélelme sem, mert az elkárhozásától az Ördög fél helyette.
A pokolban már előre rettegnek az érkezésétől, ha ő egyszer meghal. És ebben az epizódban bizony megjárja majd a poklot. Többféle szempontból is.

Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz... vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?

Show book

Lovecraft földjén

Matt Ruff

1954, Chicago. A huszonkét éves leszerelt katona, Atticus Turner édesapjának nyoma vész, ezért felkerekedik, hogy megkeresse. Vele tart George bácsikája, a Néger útikönyv szerkesztője, és gyerekkori barátja, Letitia is. Útjuk Samuel Braithwhite vidéki kúriájához vezet New Englandben, arra a birtokra, ahol annak idején Atticus ősei rabszolgaságban senyvedtek. Menet közben nemcsak a fehérek Amerikájának hétköznapi borzalmaival szembesülnek, hanem olyan ártó szellemekkel is, amelyek mintha George kedvenc fantasztikus történeteiből lépnének ki. Atticus az apja keresése révén rábukkan egy titkos szektára, melynek rejtélyes szertartásában történetesen ő maga hivatott kulcsszerepet játszani. Ahhoz, hogy élve megússza a kalandot, olyan dolgokra kényszerítik, amelyek a Turner-klán pusztulásához vezethetnek. A Lovecraft földjén időn és téren átívelő, varázslattal, hatalommal, reménnyel és szabadsággal játszadozó, elsöprő erejű kaleidoszkópja két fekete család egymástól sokban különböző tagjain keresztül rajzolja meg a rasszizmus portréját, annak máig kísértő, szörnyűséges hatásait. Matt Ruff kozmikus horrorból, gótikus fantasyből és tudományos fantasztikumból táplálkozó regénye egyöntetű kritikai sikert aratott mind a szépirodalmat, mind a sci-fit/fantasyt olvasók körében, ráadásul 2020-ban sorozatra adaptálta az HBO.

Show book

Lisbeth ereje

Gabriel Woolf

Lisbeth ereje („Lángoló sorok” paranormális thriller sorozat III/3. rész)

Habár Lena Livingstone, a menekülőben lévő, sorozatgyilkos írónő különös képességekkel rendelkezik – felgyújt tárgyakat a gondolat erejével, egész teste tűzálló, valamint emberfeletti fizikai ereje van –, ezeken kívül azonban többre nem képes.
Nyilván már ez is elég lenne ahhoz, hogy az átlagos halandók – akár a rendőrség vagy a hadsereg – ne bírjanak vele, azonban létezik valaki, aki még az övénél is jóval nagyobb erő birtokában van:
Lisbeth Long bármit képes valóra váltani, amit csak papírra vet. Úgy tűnik, ennek a megmagyarázhatatlan jelenségnek egyáltalán nincsenek határai: olyannyira, hogy még maga Long is megrémül tettei következményeitől. Mi lesz, ha kicsúszik kezéből az irányítás, és helyrehozhatatlan kárt okoz akár a városban, ahol él, akár az egész kontinensben, a Föld bolygóban, vagy abban az idősíkban, ahol léteznek?
Kinek kellene tehát megállítania kit? Lisbeth-nek a gyújtogató sorozatgyilkost, aki habár önbíráskodó módon, de tulajdonképpen csak bűnözőket, gyilkosokat von ki a forgalomból? Vagy inkább Lenának Lisbeth-t, aki akár az egész világot elpusztíthatja, mert nem képes uralni azt a földöntúli hatalmat, aminek birtokában van?
Ki állítson meg egy isteni erővel rendelkező embert, ha egy sorozatgyilkoson kívül senki sem képes rá?
Ha pedig kettejük – esetleg kataklizmát okozó – harca lezárul, hogyan és melyikük győzi le azt a sötét entitást, aki egykor átokként rájuk rótta ezeket a nem halandóknak való, túl nagy felelősséggel járó képességeket?

Show book