Gömbvillám

Cixin Liu

Beschreibung

Tizennegyedik születésnapján nem csak a gyertyák lobbannak lángra Csen tortáján. Szülei az ünnepi asztalnál ülve esnek áldozatául egy lakásukba tévedt gömbvillámnak. A trauma hatására a fiú egész életét a különös és pusztító jelenség tanulmányozásának szenteli.
 
Kutatásai az egyetemi évei után nem maradnak észrevétlenek, és a tudományos közösség mellett a katonaság is felfigyel eredményeire - Kína felett a háború sötét fellegei gyűlnek, mindennél lényegesebb, hogy olyan új, különleges védelmi és támadó fegyverzettel álljanak elő, ami már a harcok elharapózása előtt megsemmisíti az ellenfelet. A gömbvillám természetének megismerése pedig csakis a hadászati célokra való alkalmasságának kísérleti feltárása révén érhető el Csen számára. Az útja viharos hegyormokon, fegyverfejlesztési bázisokon és egykori szovjet föld alatti laboratóriumokon át vezet, mígnem az univerzum szerkezetét feltérképezni igyekvő kvantumelméletek titokzatos határvidékére téved - egyben egy terrorista merénylet révén a technológia etikai vetületeivel is kénytelen számot vetni.
 
Cixin Liu negyedik regénye, a Gömbvillám, mely a nagy sikerű és sokszoros díjnyertes Háromtest-trilógia előtt jelent meg 2004-ben, az egész életét egyetlen cél érdekében makacsul feláldozó ember küzdelmeinek történetét meséli el. Ahogy a tudományos haladás és a hadászati célok közti összefüggésekre és ezek erkölcsi visszásságaira is rávilágít.
 
Az egy fegyvermániákus őrnagynőt és a trilógia olvasói számára már ismerős Ding Yi professzort is felsorakoztató, sodró tempójú, lenyűgöző technológiai tudással felvértezett katonai tudományos-fantasztikus regényben ugyanakkor kiderül: a gömbvillám csak a jéghegy csúcsa a világ megértése terén.

Verfügbar seit: 14.11.2023.

Drucklänge: 384 Seiten.

Weitere Bücher, die Sie mögen werden

Csodálatos fiú

David Sheff

Szerencsére van egy fiam, egy csodálatos fiú.Sajnos drogfüggő. Szerencsére már gyógyulófélben van. Sajnos visszaesik. Szerencsére megint gyógyulófélben van. Sajnos visszaesik. Szerencsére megint gyógyulófélben van. Sajnos visszaesik. Szerencsére nem halt meg. Ezt a gyötrelmes hullámvasutazást éli meg újra és újra David Sheff, miközben fia, Nic drogfüggőségének súlyos következményeivel küzd. Mielőtt függő lett, Nic lefegyverzően kedves srác volt, vicces és vidám, remek sportoló és kitűnő tanuló, fiatalabb testvéreinek rajongott bálványa. A drog hatására aztán valóságos emberi roncs lett belőle, aki hazudozott, még a saját öccsét is meglopta, és végül már az utcán élt. Az újságíró apa olyan megszállottan próbálja megmenteni fiát, hogy már-már ezt is függőségnek lehetne nevezni. Szakmai tudásával felvértezve nekilát, hogy megértse a függőség természetét, és minden lehetséges kezelési módot felkutasson. Egyetlen pillanatra sem hajlandó lemondani Nicről, ugyanakkor fel kell tennie magának a kérdést: meddig terjed a szülő felelőssége? A szereteten kívül mit tehet még a fiáért, amit eddig nem tett meg? Veszélybe sodorhatja-e saját és családja életét azzal, hogy tovább reménykedik Nic gyógyulásában?

Zum Buch

Idegenek a Földön és a világűrben

István Nemere

A mű mintegy szintézise mindannak, amit a szerző több mint ötven év kutakodása során összeszedett és leszűrt magának. Szó lesz arról, milyen sokrétű lehet az élet a világűrben? Különleges-e a földi élet? Ha a Marson is volt valaha élet, akkor lehet: a földi emberek onnan származnak? Mennyi alapja van azoknak a történeteknek, amelyeket ó-indiai írások tartalmaznak a kb. 10-20 ezer évvel ezelőtt a Földön járt Idegenekről, azok repülő szerkezeteikről és nukleáris háborúkról?Mennyire gyakoriak lehetnek a kozmikus civilizációk és azok valóban terjesztik-e az élet csiráit? Lehet, hogy a Földre is így kerültek az őseink. Ez azt feltételezi, hogy nagyon régen léteznek már fejlett civilizációk az űrben, amelyek az élet terjesztésével foglalkoznak. Ha az ember egy közülük, akkor milyen jövő vár ránk a kozmoszban? Mikor érjük el az „istennek lenni“-szintet, és mi történhet a világűr tőlünk messzi részein? Mi lesz, ha Idegenek alakítják majd az emberiség jövőjét is a nagyon-nagyon távoli időkben? A szerző bebizonyítja, hogy nem csak ez az egyetlen „Univerzum“ létezik, mert a végtelen világegyetemben folyamatosan születnek újabb és újabb világok. Ráadásul az űr szerkezete sem csak egysíkú, amilyennek hisszük, hanem végtelen számú dimenzió (más tulajdonságú tér) található benne, ezek mind egyszer általunk is felfedezendő világokat rejtenek.

Zum Buch

TOTAL WAR: Karthágónak vesznie kell

David Gibbins

Ez Fabius Petronius Secundus római legionárius és centurió – valamint hadvezére, Scipio Aemilianus – felemelkedésének története: a makedónok elleni első csatájától, amely megpecsételi Nagy Sándor birodalmának sorsát, az Észak-Afrikában vívott, mindenre kiterjedő háborúig és Karthágó ostromáig.
 
Scipio sikerei csodálatot és tiszteletet váltanak ki, de egyben kapzsiságot és féltékenységet is fialnak – legszorosabb szövetségeseitől legelkeseredettebb ellenségeiig.
 
És ott van még Julia is, a Caesar családból – a kiszámíthatatlan lány, aki Scipiót szereti, de annak vetélytársával, Paulusszal jegyzeték el –, aki csúf viszály kiváltója lesz. 
 
Végül Scipiónak egyetlen kérdésre kell csak válaszolnia: mi mindent képes feláldozni a látomásért, amit Rómáról alkotott?

Zum Buch

Fényhozó

Pierce Brown

Arató legendává vált, emberből mítosszá nőtte ki magát. A hívei világok megmentőjét, a Lázadás vezérét látják benne. Ő az, aki mindenkit megszabadít a láncoktól.

E mellett viszont ő Darrow is, a Mars vörös földjének szülötte. Férj, apa és barát.

Most a világtól távol, a naprendszer egy kietlen szegletében, az otthonától és a Merkúr csatamezőin elszenvedett megsemmisítő vereségtől messze tengődik egy aprócska szemét-szatelliten, és vágyódik haza feleségéhez és uralkodójához, Virginiához, hogy együtt szálljanak szembe a vérszomjas trónkövetelő-hódító Lysanderrel és seregeivel.

Lysander viszont egyébre sem tud gondolni, mint hogy a Lázadást elsöpörve visszaállítsa az Aranyak uralmát. Azt sem bánja, ha világok pusztulnak, csak beteljesíthesse saját hatalomvágyát.

Nem olyan rég még az Aratóért kiáltott a világ, hogy a rabság igáját lerázza. A mostani küzdelmekben azonban már Darrowra volna szükség, akinek viszont kell a szerettei – Virginia, Sevro vagy Cassius – támogatása, hogy megvédje a Köztársaságot.

Innen indul Darrow hosszú hazautazása, ez a bolygók közötti kalandos vándorlás a végtelen űrben, ahol régi barátok találnak egymásra, új szövetségek kovácsolódnak, miközben a régi, nagy vetélytársak csatamezőkön vagy éppen földalatti folyosókon, űrhajók gyomrában feszülnek egymásnak.

Hiszen Eo álma él és örök, és a sötétség korát egy új kor váltja fel: a fény, a győzelem és a remény ideje.

Zum Buch

Berlin kalifátus 2045 - Atomrakéták

Demeter Attila

Az izgalmas, kissé romantikus történet a várható jövőről mesél.
 
A jövőt megjósolni lehetetlen, viszont ha elég információt begyűjtünk a jelenből, kiszámolni talán lehetséges. A mai statisztikai adatokat figyelve, nekem az jött ki, hogy veszélyben vagyunk. Örülnék, ha az évszázad felénél az derülne ki, hogy sötétebben láttam a jövőt a várhatónál.
 
A részletek persze, Kovács Bernadett kémelhárító főhadnagy és Benedzs pasa, az Egyesül Európai Emirátusok kémfőnökének harcából a személyeket illetően változhatnak, de a lényeg aligha változik. Sőt! Annak örülnék, ha huszonöt év múlva a kép nem lenne rosszabb annál, mint amit vázoltam, pedig erre is van esély. Ha itt Közép-Európában odafigyelünk, és nem engedjük, hogy a régi ellentéteket meglovagolva újra viszályt szítsanak közöttünk, akkor talán eredményesek lehetünk. Ha elvétjük a lépést, akkor a regényem csak rózsaszínű álom marad.
 
Tudatos emberként éltem át kétszer is sorsfordító negyedszázadot, és tudom, hogy a huszonöt év, bizony történelmi léptékű idő. A most következő évek is azok lesznek.

Zum Buch

Zanzibár

John Brunner

A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába.
A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet
John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé.
Tökéletesre csiszolt disztópia.
The Guardian
Ha ez a könyv kötelező olvasmány lenne minden nemzedék számára, akkor világunk nem jutott volna ilyen kétségbeejtő helyzetbe.
Joe Haldeman, az Örök háború szerzője

Zum Buch