Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  A vihar harcosai

  Bernard Cornwell

  • 0
  • 1
  • 0

  Hosszú évtizedek véres háborúi után az angolszász földeken törékeny béke honol. Wessexet és a dánok uralma alól felszabadított Kelet-Angliát a néhai Alfréd király fia, Edward uralja, míg Merciát Alfréd lánya, Aethelflaed igazgatja. Az északi határokat a legnagyobb angolszász harcos és hadvezér, Bebbanburgi Uhtred õrzi Chester erõdítményébõl, ám még õ sem készülhet fel az észak felõl közelgõ viharra… Az írekkel szövetkezõ vikingek az éj leple alatt érkeznek. Az óriási had célja nem ismert: talán Chester ellen törnek, talán Mercia felprédálására készülnek, vagy Northumbria törvénytelen földjébõl akarnak kikanyarítani maguknak egy új királyságot. Uhtred azonban jól ismeri vezetõjüket, a rémisztõ harcost és könyörtelen hadvezért, Ragnall Ivarsont, hiszen a viking öccse az õ lányát vette feleségül. A vér köteléke és az Aethelflaednek tett esküje között vergõdõ Uhtred számára nincs könnyû megoldás. Egy dolog biztos: ez a vihar egész Englalandot felkavarja.
   
  Bernard Cornwell monumentális Angolszász históriák-sorozata Anglia születése és a viking háborúk korába visz el minket. A könyvsorozatból a BBC és a Netflix készített nagy sikerû tévéadaptációt Az utolsó királyság címmel, amelyet Magyarországon forgattak.
   
  „Mint a Trónok harca, csak a valóságban.”Observer

  Zum Buch

• 

  Nő kék csillaggal

  Pam Jenoff

  • 0
  • 0
  • 0

  1943-ban ​Sadie a krakkói gettó egyik szűk szobájában édesapjával és várandós édesanyjával várja a háború végét és sorsuk jobbra fordulását. Egy nap aztán a várakozás borzalmas módon ér véget: a Harmadik Birodalom katonái sorra gyűjtik be a zsidó lakosokat, hogy munkatáborba hurcolják őket, így a családnak nincs más választása, mint a város alatt meghúzódó csatornarendszerbe menekülni, és megpróbálni ott túlélni.
   
  Krakkó másik felén a Sadie-vel egykorú Ella a németekkel nyíltan kollaboráló mostohaanyja zsarnokságától szenved. Egy nap a piacon járva az egyik szennyvízcsatorna rácsa alatt különös dolgot vesz észre: egy könyörgő szempárt. Ella tudja, hogy veszélyes, amit tesz, mégsem képes cserbenhagyni az ismeretlen lányt.
   
  Sadie és Ella két külön világ, akiket a háború és a holokauszt pokla, személyes veszteségeik és szabadság iránti vágyuk kovácsol össze, bebizonyítva, hogy az igaz barátság ereje nem csupán a társadalmi vagy vallási különbségeket győzi le, de olykor az élet egyetlen kapaszkodóját jelenti.

  Zum Buch

• 

  Ükanyám Giselle

  Judit Káldor

  • 0
  • 0
  • 0

  Ez a regény, amely egy trilógia első kötete, egyfajta Rómeó és Júlia történet a 19. századi Magyarországról.A szerelmesek előtt álló akadály, a valláskülönbség, ebben a korban még nehezebben leküzdhető, mint a családok viszálya. Az ígéretes politikai karrier előtt álló gazdag földbirtokos nem engedheti meg magának, hogy fia feleségül vegye Giselle-t, házizsidójának gyönyörű szép unokáját, ahogy annak ortodox rabbi apja sem járulhat hozzá leánya katolizálásához. A megoldás kézenfekvő: Giselle-t sürgősen férjhez kell adni egy hozzáillő ifjúhoz. De Giselle saját kezébe veszi sorsának irányítását. A valós történet hátterét a reformkor, majd a forradalom és szabadságharc Trencsén vármegyei eseményei, politikai harcai alkotják hiteles dokumentumokkal alátámasztva. Miközben a két család története kibomlik előttünk, megismerhetjük a családkutatás nehézségeit, sikereit és buktatóit.

  Zum Buch

• 

  Ha kitör a háború

  Julia Kelly

  • 0
  • 0
  • 0

  1939 augusztusa: mindenki rettegve figyeli a szalagcímeket, nehogy Anglia újra pusztító háborúba keveredjen Németországgal.Három gyerekkori barát szembesül a dilemmával: választaniuk kell egymás és a hazájuk között.Nora, a hajdani társasági pillangó eltökélt, hogy megtalálja a helyét a belügyminisztérium légitámadás-megelőzési részlegén, Hazel, a házasságszerző elfojthatatlan derűlátással igyekszik nem kiadni két fontos titkot, Marie pedig, aki Németországból költözött Angliába, aggódik, hogy ha kitör a háború, őt és a családját bebörtönzik vagy fogolytáborba szállítják.Amikor Németország elfoglalja Lengyelországot, tovább nő a feszültség. Marie-t ellenséges állampolgárságúvá nyilvánítják, és a három barátnő azon kapja magát: bármit megtennének, hogy Marie szabadlábon maradhasson.

  Zum Buch

• 

  A szerencse lánya

  Jenni L Walsh

  • 0
  • 0
  • 0

  1849, Amerika. Simone Jules, miután elveszti családját egy tűzvészben, képtelen folytatni életét az addigi kerékvágásban, így otthagyja vőlegényét és New Orleanst, és hajóra száll, hogy új életet kezdjen az aranylázban égő szerencsevadászok között San Franciscóban. Utolsó dollárjait felélve merész vállalkozásba kezd a városban ismeretlen kártyajáték, a vingt-et-un (huszonegy) révén. Az izgalmas játéknak és a csinos kártyaosztónak hamar híre megy, és nemsokára mindenki a Bella Union francia ajkú krupiéjának lábai előtt hever.Simone azonban nem számol a szerelemmel, azzal pedig főleg nem, hogy a sors egy színes bőrű férfit szán neki. Szerelmük nemcsak társadalmi normákba ütközik, hanem egyenesen illegális. Miután San Franciscó-i élete darabokra hull, Simone ismét újrakezd mindent - ez alkalommal azonban új személyazonossággal, Eleanor Dumont-ként.Új városában madame Dumont úgy dönt, megnyitja saját szalonját, ami Észak-Kalifornia legjobb szerencsejáték-központja lesz. Madame Dumont-nál mindenki a bájos francia nő szabályai szerint játszik - és megtiszteltetés számukra, ha ő veszi el az utolsó centjüket. Ám ennyi tragédia és megpróbáltatás után rámosolyog vajon az igazi szerencse a szerencse lányára?Jenni L. Walsh valós eseményeken és történelmi karaktereken alapuló regénye a kaliforniai aranyláz mozgalmas, könyörtelen korába visz el minket, ahol egy merész, leleményes nő próbál felülkerekedni a férfiak világában.

  Zum Buch

• 

  Napraforgók: Ujabb beszélyek

  Mór Jókai

  • 0
  • 0
  • 0

  Biharban is széthangzott a nóta: «Állj ki magyar, ha van lelked; Váltsd be régi becsületed. – Áll még Buda, él az Isten: Rácz nem uralkodik itten! Éljen a haza!»1848 nyara volt: csunya meleg idő! S a bolondok még fűtöttek is mellé! Ágyukkal. – Égő falvaknál melegítették a tenyereiket.No de, ha az ördög nem alszik, az Isten meg mindig ébren van. Ez is igaz.

  Zum Buch