Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  A befejezetlen mondat III rész

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
   Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”

  Zum Buch

• 

  Holdbéli utazás

  Bergerac Cyrano de

  • 0
  • 0
  • 0

  Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsősorban Rostand népszerű tragikomédiájából ismeri: a kötekedő, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhőst és költőt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet, és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó, a 17. század első felének egyik legtehetségesebb írója.
   Igazi halhatatlanságát Cyrano regényeinek, elsősorban a Holdbéli utazásnak köszönheti. Ez a mű nemcsak úti-, hanem filozófiai regény is, amelynek minden lapján játék és találékonyság, bizarr furcsaság és felvilágosult gondolkodás találkozik. A mindvégig szórakoztató és izgalmas regény engesztelhetetlenül állást foglal az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben. A mű a felvilágosodás egyik igen jelentős előkészítője – így kapcsolódik az emberi haladás állandó áramlatába –, ez adja meg időszerűségét a mai olvasó számára is.

  Zum Buch

• 

  Kurva vagyok

  Vilmos Csaplár

  • 0
  • 0
  • 0

  „Már majdnem kimentem a lakásból, amikor kérdezte, hogy este dolgozom-e? Igen. Akkor bejön. Így kezdődött. Három vagy négy hónapig így folyt. Jártunk, ahogy egyáltalán én tudok járni valakivel. Egyszer csak eltűnt. Eltelt nyolc hónap!És én, én nyolc hónapig nem feküdtem le senkivel! Senki az égvilágon, aki ismer, nem hinné el ezt rólam! Próbáltam, de nem jött össze, nem volt kedvem a férfi akhoz. Aztán hónapok után telefonhoz hívtak. Születésnapi buli lesz, mondta. Ő volt, ő hívott. Az rendben van, hogy megszülettél, én már azt hittem, hogy meg is haltál, ezt szerettem volna neki mondani, legalább ennyit, de olyan büszke voltam, hogy nem! Tulajdonképpen nem is ő hívott egyenesen, hanem a barátnőm, hogy azt akarja a Bandi, menjek el…”

  Zum Buch

• 

  A meztelen táncos

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ryll Thean belenézett. A tükör 
  visszavetítette képét, egy sárga, elefántcsontszerű arcot, mely sima 
  volt, redőtlen, a szoborszerű homlokot, a nagy fekete szemeket, melyek 
  búsan néztek, a szájat, melynek két szélébe mintha egy szobrász vésett 
  volna két kicsiny, kemény, merőleges vonalat. A száj volt ez, szigorú 
  vonalával, halvány rózsaszínével, az énekesnő szája, mely a világ 
  legszebb hangjának bűvöletét varázsolta az emberek szívébe, a száj, mely
   énekelt, játszott, zokogott és kacagott a festék alatt, amelyet 
  megjelölt a szenvedély és a gyász, s amely gőggel tudta elrejteni minden
   titkát egy gazdag és ragyogó életnek... A száj, mint egy apáca szája, 
  aki cellája rejtekében sokat álmodik és sokat gondolkodik, és ismeri a 
  legfinomabb elragadtatásokat és a legridegebb lemondást, akinek ismerős a
   halál és nyugtalanító teher az élet, durva teher, amit le kell vetni… A
   száj, amely elfeledte az élet italának édességét és forróságát és csak 
  játszott szerelmeken keresztül érezte meg újra és újra, hogy másnap 
  megint elfelejtse...”

  Zum Buch

• 

  Armance - Jelenetek egy párizsi...

  Stendhal Stendhal

  • 0
  • 0
  • 0

  Stendhal nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát – előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai írásokat –, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Stendhal nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elagott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa.

  Zum Buch

• 

  Jürg Jenatsch

  Conrad Ferdinand Meyer

  • 0
  • 0
  • 0

  Conrad Ferdinand Meyer (1825-1898), svájci német költő, író. A Jürg Jenatsch a német parasztháborúk korának, háttérben a német reneszánsznak a remekmívű körképe.   
   A mű egy népvezér útját és felemelkedését mutatja be mindaddig, amíg hatalomra jutva önkényúr lesz belőle, ami viszont bukását, pusztulását hozza magával. Általában ezt tartják a német realista történelmi regény nagy hatású kezdetének.

  Zum Buch