Arcképvázlatok - Száz magyar író

Géza Hegedüs

Beschreibung

Ha az olvasó történetesen találkozott a szerző A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvével, akár úgy is tekintheti, hogy most annak második kötetét tartja a kezében. Hiszen amiként abban, úgy ebben is kereken száz magyar író és költő arcképvázlatát ismerheti meg; s minthogy ez a könyv később jelenik meg, mint amaz, tehát sorrendben: ez a második kötet. Holott mégsem az, és nagyon kérem az olvasót, ne is tekintse annak. Először is: itt szó sincs semmiféle időbeli folytatásról, itt is nagyon régiekkel – XVI. századbeliekkel – kezdődik a névsor, és nemrég elment kortársakkal végződik. De még csak azt sem lehet mondani, hogy okvetlenül értékrendbeli különbség van a két könyv felidézte íróművészek között. Egyszerűen arról van szó, hogy itt most azokról beszélek, akik ezért vagy azért nem fértek el abban az Arcképcsarnokban. Mert az ugyan igaz, hogy irodalmunk legvitathatatlanabb klasszikusairól a szerző – mármint én, aki e sorokat írom – az előző kötetbe írta-vázolta azokat a bemutató mondatokat, amelyekkel jelezni kívánta, hogy őbenne milyen fővonásokkal rajzolódnak ki ezek a legnagyobbak, ámde ezeknek a kétségtelenül legnagyobbaknak, legjelentékenyebbeknek a száma alig-alig haladja meg a tucatot. Hogy őmelléjük kik kerültek abba az Arcképcsarnokba, azt nagymértékben meghatározta a szerző saját ízlése, olvasói emlékeinek követelőzése vagy egyik-másik alak életrajzi érdekessége. És mivel négy-öt írógépelt oldalnál rövidebben nemigen lehet valamelyest is szemléletes képet vázolni egy-egy íróról, száz ilyen vázlatnál több pedig nem fér még egy viszonylag terjedelmes kötetbe sem – tehát a kerek százas szám varázsa (amely Dantét is igézte, hogy Isteni színjátéka éppen száz énekre terjedjen, és Boccacciót is arra csábította, hogy száz novellából állítsa össze Dekameronját, és még a mi Szerb Antalunkat is ösztönözte, hogy száz versből építse fel a szerintem mindmáig legszebb magyar nyelvű költői antológiát) nekem is azt az egyáltalán nem irodalomtörténeti, hanem irodalmi játéknak tekinthető komponáló igényt adta, hogy kereken száz ugyanolyan hosszú – illetve ugyanolyan rövid – arcképpel igyekezzem vágyat ébreszteni az olvasókban kimeríthetetlen kincsestárunk, a magyar irodalom minél teljesebb birtokba vételére.

Verfügbar seit: 10.12.2013.

Weitere Bücher, die Sie mögen werden

Egri csillagok

Géza Gárdonyi

Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

Zum Buch

Kettesben a tragédiával

Géza Hegedüs

A regény főszereplője, egy tehetséges fiatal színésznő, 1954-ben megkapja Az ember tragédiája Éva-szerepét, s a könyv nélkül tudott drámát olvasva, minden színhez a maga életéből társít eseményeket, helyzeteket és hangulatokat: újraéli a saját múltját. A történet egyidejűleg játszódik egy vidéki város forró augusztusi napján s az 1944–54 között eltelt évtizedben – kalandos életutat, szerelmeket és csalódásokat, pátoszt és tragédiákat s főképp a személyi kultusz éveit idézve –, a háttérben pedig az emberiség évezredei peregnek le. A regény címének tehát több jelentése van.  
 A Kettesben a Tragédiával tizenkettedik elkészült darabja az Európa közepén című regényciklusnak. S akárcsak a többi regény, ez is önmagában megálló, zárt kompozíciójú mű, de jó néhány alakját már ismerheti az olvasó a ciklus korábbi regényeiből; itt, természetesen, az utak tovább vezetnek, a jellemek tovább formálódnak, s változik a jellemek tudatvilága is, hiszen az egész regényfolyam legfőbb elbeszélnivalója: hogyan változik a tudatvilág a mi korunkban, a mi köreinkben, a mi emberöltőnkben.

Zum Buch

Felhőkakukkvár

Anthony Doerr

1452. A Konstantinápolyban élő, örökké kíváncsi Anna régi kéziratra bukkan egy kolostor romjai között. Az egy égi város után kutató, ám balszerencséjére szamárrá vált birkapásztor, Aithón viszontagságait elregélő Felhőkakukkvár az egyetlen vigasza az árva lánynak, miközben a török ágyúk porrá zúzzák a halálra ítélt város falait. A ledőlő falak másik oldalán Omeir, egy ökörhajcsár fiú figyeli a rombolást: Annával való találkozása nemcsak az életüket, hanem kicsit a történelmet is megváltoztatja. 2020. A nyolcvanas éveit taposó egykori hadifogoly, Zeno Ninis a nemrég megtalált antik regény, a Felhőkakukkvár színpadra állításán dolgozik lelkes ötödikes diákokkal egy amerikai kisváros könyvtárában. A darab csalódásokkal és elfojtással teli hosszú élete csúcspontja, de eközben egy az élővilág pusztulása miatt elkeseredett kamasz merényletet készít elő a könyvtár földszintjén.22. század. Az Argos fedélzetén 310 nap óta magára maradt Konstance egyetlen társa a Sybil nevű mesterséges intelligencia és a Felhőkakukkvár fecnikre lejegyzetelt töredékei. A fiatal lányt, aki sosem járt a Földön, egyetlen cél vezérli a kihalt űrhajón: megtudni, hogy az egykor az apja által mesélt történet hogyan élhette túl az enyészetet és a haldokló Földet, és hogyan jutott el a csillagok közé. Anthony Doerr, A láthatatlan fény Pulitzer-díjas szerzőjének új regénye a képzelőerő és a történetmesélés diadala. Az amerikai szerző magával ragadó prózája az emberi pusztítással dacoló teremtés erejéről és az irodalom szívósságáról mesél.

„Anthony Doerr új regénye az egész világot magában foglalja”(The New York Times)„Doerr új műve mélyen megérinti az olvasót. A Felhőkakukkvár igazi csoda.”(Publishers Weekly)

Zum Buch

Jeanne d'Arc

Mark Twain

Sokan és sokféleképpen megelevenítették már a világirodalomban Jeanne D'Arc alakját. Volt, aki a szentet, isten kiválasztottját, más a francia nemzeti hőst, s volt, aki az álnokul tőrbe ejtett tiszta és erős fiatal lányt látta és ábrázolta benne. Mark Twain magyarul most először megjelenő művében az egyszerű kis parasztlányt idézi meg, akinek ereje népével való összeforrottságából fakad. Az író nem szól közvetlenül olvasóihoz, a történetet egy „megigézett” kortárs szájába adja, aki Jeanne D'Arc gyermekkori játszótársa, majd diadalmas útján írnoka, apródja volt. A szemtanú emlékiratában emberi közelségből, meghitten örökíti meg a nagyszerű francia lányt: kutatja, keresi egyénisége és cselekedetei titkait, s a kedves egyszerűség glóriáját fonja Jeanne D'Arc alakja és élete köré.

Zum Buch

Az essexi kigyó

Sarah Perry

1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét.

Az essexi kígyó című könyvet számos irodalmi díjra jelölték, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listák elején szerepel a könyv az Egyesült Királyságban.

Az Év Könyve - The WaterstonesBritish Book Award győzteseThe Sunday Times Bestseller

Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre.

Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat.

Kendőzetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elkövesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrnője és a Múzsa című könyv szerzője)

Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerző intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány című könyv szerzője )

Ettől a könyvtől vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)

Zum Buch

Amikor az álmaink ránk találnak

Luca Di Fulvio

Három élet, két világ, egy új kezdet. 1913-at írunk, és a Buenos Aires-be tartó hajó második esélyt ad három fiatalnak. A szicíliai Rocco magára vonta a maffia haragját, amikor megtagadta, hogy a tiszteletreméltó társaság szolgálatának szentelje az életét. Rosetta egy szicíliai falu donjával merészelt szembeszállni, de alig élte túl az őt ért erőszakot. Az orosz zsidó lány, Raquel egy pogrom egyetlen túlélője, a legdrágább vagyona a szülei szeretetének emléke. Ám az élet az Új Világban is majdhogynem legyőzhetetlen akadályok elé állítja őket… Az Amikor az álmaink ránk találnak egy jobb világ és egy jobb élet keresésének története, egy festményszerű eposz erős karakterekkel, akik életük álmát igyekeznek megvalósítani. Sokszínű tapasztalataik megérintik és sokáig nem eresztik az olvasó szívét.

Zum Buch