Verlag: Fapadoskonyv.hu Kiadó
Legendás könyv a Kelet titkai, megdöbbentő nyomozás az emberi múlt mélyrétegeiben, s felkavaró, izgalmas olvasmány az első sorától az utolsóig. Mereskovszkij, nem kevesebbre vállalkozik ebben a könyvében, mint hogy a sumer és az egyiptomi irodalom, m
Collier 1921-ben íródott műve máig az egyik legalaposabb és a legtöbbet hivatkozott szakkönyvnek számít, amely a kínai és ázsiai eredetű kutyák eredetével, s azok kultúrtörténeti jelentőségével foglalkozik. A szerző klasszikus kínai és korabeli nyugati beZum Buch
19 lenyűgöző és lélegzetelállító fekete - fehér fotó állatokrólZum Buch
Ebben a palackban, amelyet az olvasó most kezében tart, olyan jó a bor, hogy nem kell neki cégér; elég a címkéje: „Tóth Béla: A magyar anekdotakincs.” Nem is a bort cégérezzük itt, úgyis kapós lesz az, csupán a címkét magyarázzuk kissé. A címke igazaZum Buch
Lovik Károly (Budapest, 1874. március 9. – Budapest, 1915. április 19.) magyar író, újságíró, szabadkőműves, nemzetközi hírű lótenyésztő, és szakíró.n1874-ben született Budapesten.nnGyermekkorát eperjesi rokonainál töltZum Buch
Élt egy orosz férfi a 20. század közepén, kire felfigyelt, aki látta, hallotta. Tíz évig volt Hamlet a moszkvai Taganka Színházban, százezrek nézték meg filmekben, de leginkább a dalai hatottak. Hazájában milliók adták kézről kézre magnófelvételeit, közülük kevesen fitymálva vagy félelemmel. A dalokat egyetemisták igazították saját alkalmaikra és énekelték krumpliszedés után. A külföldi közönséget, először a franciát, megbabonázták többnyire rekedten, saját gitárkísérettel előadott dalai. Pedig (Marina Vladyt kivéve) nem értették a szövegeket. Jó ideig nem értették magyar rajongói sem. De számít-e a szöveg, ha előadója Vlagyimir Viszockij? Számít-e a szöveg lefordítva, ha nincs, aki gitárral, rekedten előadja? Igen, amit Viszockij megírt, arra mi is rácsodálkozhatunk, ha vannak műfordítások. Szövegíró volt-e Viszockij vagy költő? Barátja, Mihail Semjakin szinte erre válaszolt: „Egyszer egy rémes ivászat után össze voltam törve. Vologya együttérzőn leült az ágyam szélére. Néhány teleírt papírlapot hozott. ‚Misenyka, ezeket már nem énekelni kell, hanem olvasni’ – nyújtotta nekem a lapokat. Vologya mindig költő akart lenni, már-már komplexusa volt miatta. Sosem felejtem el, amikor először jött Amerikába. Találkozott Joszif Brodszkijjal, aki nekiajándékozta verseskötetét. Utána Vologya egy hétig azzal nyúzott, hogy nézd, Brodszkij ezt írta ide: ‚A nagy orosz költőnek, Viszockijnak.’ Megrendítette ez az ajánlás.” Marosi Lajos 15 éve fordítja Viszockijt. A barátságot, a szerelmet és a hősiességet megéneklő versekkel kezdte, majd a börtön-, vodka- és sportdalokon át eljutott a szovjet képtelenségek kigúnyolásáig, végül a filozofikus, ám ijesztő látomásokat és undok pofákat is felvillantó költeményekig. A fordító a 160 időmértékes verset tartalmazó és kulturális háttérrel is aláfestett Viszockij-kötetet így jellemzi: „Bordaröntgen ez rivaldafénnyel”.Zum Buch
Azoknak a férfiaknak életében, akik a politikában, országok sorsa intézésében, a harcmezőn, a költészetben vagy művészetben az idők folyamán kimagaslottak, akiknek neve a történelem lapjain szerepel, bizonyára alig van érdekesebb mozzanat annál, amikZum Buch
