Verlag: Fapadoskonyv.hu Kiadó
„A művészet mivoltáról nem sokat tudhatunk meg , ha nem a művészből indulunk, aki a művészetet alkotja. De maradjunk józanok, ha az értelemmel dolgozunk. A föllengző frázist, amelyre annyian kötelezve érzik magukat, ha a művészetről beszélnek, amely
A Magyar Tudósok kalandjain mintegy negyven híres magyar tudós kalandos életét és kimagasló életművét mutatja be. A magyar tudomány kiválóságai, nemzetközileg is elismert alkotói szerepelnek itt.Zum Buch
„Ha már egyszer utazunk: alkalmunk van – kinek több, kinek kevesebb – a világban forogni, látni, hallani; s bár mély gondolatokkal foglalkodni nem tudtam is, de a tapasztaltak saját csekély okoskodásomat s érzéseimet gyakran felköltötték. ÍZum Buch
Különben ki tudja biztosan, ki magyarázhatja meg, honnan eredt, honnan való ez a világ? Az istenek a teremtésen innen vannak! Ki tudhatja hát, hogy honnan eredt? Hogy honnan való ez a teremtés, azt – már akár ő hozta létre, akár nem – csak az tudZum Buch
Trencsényi László, a pedagógiai kutató, az ELTE tanára négy évtizede egészen közelről követi azokat a színpadi megnyilatkozásokat, legyen az zenés, drámai vagy táncos, melynek vagy nézői vagy fellépő szereplői, megszólalói – gyerekek. Akár falusi kultúrház színpada, akár fényes rivaldafények, akár országos, nemzetközi hírű produkció, akár kísérleti próbálkozás. Akár profik, akár amatőrök. Akár csetlő-botló – elbotló – vállalkozások, akár fényes sikerek. Ezen előadások gyöngysorából valóságos színháztörténet, koncertterem-történet kerekedik, csaknem fél évszázad hosszú, a modern magyarországi gyermekkultúra igen jelentős évtizedeiből. A szerző kritikái annak idején rendre megjelentek szakmai folyóiratokban, hírlapokban. A kronológiát követve e kritikák idézik fel a történéseket. Szóba kerül a Bihari Együttes, a Garabonciás Együttes, az Amadinda, az Arany János Színház, a Kerekasztal, a Közép-Európai Táncszínház, a Fapihe, a Harlekin… és sorolhatnánk tovább a legendás neveket. A történelmi képeskönyvvé szerveződött kritikafűzért Trencsényi Imre dokumentumfotói ékesítik.Zum Buch
Úgy vélhetnénk, regényes életrajzot írni – különösen festőről – hálás feladat. Merezskovszkij viszont abból a feltevésből indul ki, hogy Leonardo da Vinciről többé-kevésbé valamennyi olvasónak vannak bizonyos előzetes ismeretei, ezért nem a klasszZum Buch
A kávéházi cigányzene a mai napig szélsőséges érzelmeket ébreszt az emberekben. Vannak, akik dicsérik és a régi szép időket emlegetik fel, amikor még a prímás a fülükbe húzta a kedvenc nótájukat a terített asztalnál, míg mások elavultnak tartják. Szerintük nem felel meg korunk ízlésvilágának.Mégsem valószínű, hogy el fog tűnni, hiszen a több mint kétszáz éves „kávéházi cigányzene” igazi túlélő. Szerepéről, társadalomformáló és polgárosodást elősegítő hatásáról kevesen tudnak. Sikerei hozzájárultak Magyarország pozitív nemzetközi megítéléséhez, kulturális forradalmához, irodalmi pezsgéséhez. A hazai művészvilág nagyjai (Juhász Gyula, Ady Endre, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza, Blaha Lujza és még sorolhatnánk) közül sokan barátkoztak cigányzenészekkel, de nemzetközi tekintélyek, uralkodók, zeneszerzők – többek között Mária Terézia, Erzsébet királyné, József főherceg, Liszt Ferenc, Debussy és Brahms – is rajongtak muzsikájukért.Zum Buch
