Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Jeges halál - A napisten háborúja V 4 - cover

Jeges halál - A napisten háborúja V 4

Gabriel Woolf

Publisher: jo-konyvek.hu

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)

A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.
A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!
Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.
Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!

Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.
Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.
Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.
És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.
Available since: 09/01/2022.

Other books that might interest you

  • Egy harmonikus világvége - cover

    Egy harmonikus világvége

    Martin S. Key

    • 0
    • 0
    • 0
    Az emberiség nagy részét egy magasabb intelligencia tartja virtuális rabságban, de a rendszer elleni lázadás már csak idő kérdése. Harmóniaváros elnyomó társadalmának megváltoztatása elkerülhetetlennek látszik. Mégsem a bent rekedt emberek ébredező szabadságvágya a lázadás gyújtópontja, hanem a várost övező rezervátumok lakóinak bosszúvágya érett meg arra, hogy változást indítsanak el.Két harmóniai polgár és egy rezervátumlakó szemén keresztül kapunk képet ezekről a társadalmakról és múltjukról. Megtudjuk azt is, hogy juthat el az emberiség abba a disztópikus jövőbe, ahol az már csak egy alkatrész egy magasabb intelligencia gépezetében.
    Show book
  • Álmok a csillagok közt - cover

    Álmok a csillagok közt

    Christopher Paolini

    • 0
    • 0
    • 0
    Kira Navárez mindig is új életformák felfedezéséről álmodozott. De most egy rémálomban ébredt. Kira Navárez xenobiológus egy kolonializálatlan bolygón végzett rutinszerű felmérés során idegen életforma nyomaira bukkan, a váratlan találkozás azonban az első pillanatok csodáiból a rémálmokba taszítja.
     
    A sorsfordító találkozás hatására a misszió minden tagja halálos veszélybe kerül, és Kirának is menekülnie kell a túlélésért. Eközben kitör a galaktikus háború a csillagok közt, a Föld és gyarmatai a megsemmisülés szélére kerülnek, és az emberiség sorsáért folytatott elszánt küzdelem a galaxis legtávolabbi pontjaiba sodorja Kirát. Ez az utazás nemcsak őt, hanem a történelem egész menetét is átalakítja. És Kira lehet az emberiség egyetlen és legnagyobb reménye…Az Álmok a csillagok közt a személyes emberi erő, az együttérzés és a félelem lenyűgöző könyve, egyszerre grandiózus űreposz és óda a science-fiction irodalmához.
    Show book
  • A holdsarló fénye - A titokzatosság kapujában - cover

    A holdsarló fénye - A...

    Robert Locksmith

    • 0
    • 0
    • 0
    E kötetben folytatódik a kalandos utazás a varázserővel rendelkező Uralom Koronájának megszerzéséért. 
    
     
    Az Óvilág kontinensének egy jó nagy részét megjárt csapat elhagyja a Nagy Kapunak nevezett birodalmi határátkelőt. A kulturálisan és társadalmilag is sokszínű Ernelaki Monarchián keresztül vezet az út a civilizációtól távoli, az átjárhatatlan Felejtés-sivataggal körülvett Piramisföldre. 
    
     
    Változatos éghajlatú vidékek különféle tájain részesei lehetünk a fajok, az etnikai népcsoportok, a nyelvek és a kultúrák keveredésének, illetve kereszteződésének; közben megismerhetjük az alvilág notórius gócpontját, a szerencsejátékok barlangjával, s a cavaliérekként is emlegetett nemes lovagok dicső fellegvárát, egy előkelő lovagi tornával. A Délvidék régiójának egyedi növénykultúrái mellett megfigyelhetjük azt is, milyen is ott a Bőségszaru Nagypiacnak elkeresztelt, szinte mindennel ellátott óriási bazár.
    
     
    A társaknak útjukon egy régi ellenséggel, számos más veszéllyel és egy óriási kérdéshalmazzal is szembe kell nézniük. Hogyan lehet átkelni a végtelennek tűnő sivatagon? Ténylegesen létezik-e Piramisföld, rajta a titokzatos piramisokkal, vagy az állítás pusztán a képzelet szüleménye? Ha létezik, vajon eme emlékművek ígéretes drágaságokat rejtegetnek, melyeket esetleg szörnyek, halálos csapdák vagy elátkozott guardianok védenek a behatolóktól? Ha e helyszínen csak sötétséget és pusztulást találni, megnyilvánulhat-e ott a szeretet ereje? Elmosódhatnak-e a valóság és az illúzió határai, és színre léphet-e a természetfeletti e távoli színtéren? Mi okozta a Felejtés-sivatag létrejöttét egy egykori burjánzó, életteli, emberlakta vidék helyén? Lehetséges-e egyáltalán e sivár régióból a visszatérés?
    
     
    www.aholdsarlofenye.hu
    Show book
  • Hidrogén szonáta - cover

    Hidrogén szonáta

    Iain Banks

    • 0
    • 0
    • 0
    A zsákmányvadászok már éhesen kerülgetik a koncot.
    A gzilt faj napjai meg vannak számlálva, mindenféle értelemben.
    
    A katonailag szervezett társadalomban élő, mégis meglepően békeszerető gziltek tízezer évvel ezelőtt komoly szerepet játszottak a Kultúra megalapításában, és csak az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy mégsem csatlakoznak az alapítókhoz. Most azt a kollektív döntést hozták, hogy követik sok millió más faj útját: szublimálnak és felfedezik a létezés egy új, minden eddiginél gazdagabb dimenzióját.
    
    A készülődés napjait beárnyékolja a tény, hogy valaki felrobbantja az egyik gzilt hadosztály főparancsnokságát. Vyr Cossont tartalékos tiszt is gyanúba keveredik, és most mindenki őt keresi életre-halálra. Cossont és társai, egy félreprogramozott android és egy gyanús kultúrabeli avatár nekivágnak az utolsó küldetésnek, amit a parancsnokságon kaptak. Meg kell találniuk egy tízezer éves kultúrabeli férfit, az egyetlen élő embert, aki talán még tudja, hogy mi történt annak idején.
    
    A gziltek búcsúja nagyobbat szólhat, mint a faj egész eddigi története. Iain M. Banks utolsó Kultúra-regénye méltó módon vesz búcsút a rajongóktól, és állít örök emléket a sci-fi valaha élt legnagyobb skót szerzőjének.
    Show book
  • Berlin kalifátus 2045 - Atomrakéták - cover

    Berlin kalifátus 2045 - Atomrakéták

    Demeter Attila

    • 0
    • 0
    • 0
    Az izgalmas, kissé romantikus történet a várható jövőről mesél.
     
    A jövőt megjósolni lehetetlen, viszont ha elég információt begyűjtünk a jelenből, kiszámolni talán lehetséges. A mai statisztikai adatokat figyelve, nekem az jött ki, hogy veszélyben vagyunk. Örülnék, ha az évszázad felénél az derülne ki, hogy sötétebben láttam a jövőt a várhatónál.
     
    A részletek persze, Kovács Bernadett kémelhárító főhadnagy és Benedzs pasa, az Egyesül Európai Emirátusok kémfőnökének harcából a személyeket illetően változhatnak, de a lényeg aligha változik. Sőt! Annak örülnék, ha huszonöt év múlva a kép nem lenne rosszabb annál, mint amit vázoltam, pedig erre is van esély. Ha itt Közép-Európában odafigyelünk, és nem engedjük, hogy a régi ellentéteket meglovagolva újra viszályt szítsanak közöttünk, akkor talán eredményesek lehetünk. Ha elvétjük a lépést, akkor a regényem csak rózsaszínű álom marad.
     
    Tudatos emberként éltem át kétszer is sorsfordító negyedszázadot, és tudom, hogy a huszonöt év, bizony történelmi léptékű idő. A most következő évek is azok lesznek.
    Show book
  • Robot ember - cover

    Robot ember

    Gabriel Woolf

    • 0
    • 0
    • 0
    2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?
    Show book