Robot ember

Gabriel Woolf

Summary

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Available since: 09/02/2022.

Print length: 160 pages.

Other books that might interest you

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Show book

Onyx Storm - Onix vihar

Rebecca Yarros

Miután majdnem másfél évet töltött a Basgiath Hadi Iskola falai között, Violet Sorrengail tisztában van vele, hogy már nincs idő elméleteket gyártani. És nincs már több idő a bizonytalankodásra sem. A háború ugyanis elkezdődött, és az ellenség az iskola falain kívül és belül is egyre veszedelmesebb -- lehetetlen megmondani, hogy kiben lehet megbízni. Violetnek útra kell kelnie a roskadozó aretiai varázsvédelmen túlra, hogy ismeretlen vidékeken keressen szövetségeseket Navarre számára. Az út alaposan próbára teszi a rátermettségét, a szerencséjét és az erejét, de bármit megtenne, hogy megmentse az övéit -- a sárkányait, a családját, az otthonát és persze a férfit, akit szeret.Még akkor is, ha ehhez akkora titkot kell őriznie, amely talán mindent elpusztít körülötte. Hadseregre, erőre és mágiára van szükségük -- és arra, amit egyedül Violet találhat meg: az igazságra. Csakhogy vihar közeleg... És nem mindenki fogja túlélni a dühét.

Show book

Alapítvány és Föld

Isaac Asimov

A galaxis sorsa eldőlt. Golan Trevize, az Első Alapítvány fiatal tanácsosa hozta meg a döntést, amellyel választott a két Alapítvány és Gaia, a kollektív tudattal rendelkező emberiség útja között. Ám Trevize nem elégedett, és végül arra jut, válaszokat csak a legendás Föld, a régen elfeledett eredetbolygó felkutatásával találhat. Társaival, Janov Pelorat történésszel és Blisszel, Gaia képviselőjével nekivág a hosszú útnak, melynek végén úgy reméli, megleli az emberiség bölcsőjét. Ahogy világról világra utaznak, a tanácsos és útitársai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy végül az ősi múlt dönti majd el, milyen lesz a jövő.
 
Isaac Asimov kronológiailag utolsó Alapítvány-regényében a szereplőkkel együtt az olvasó előtt is feltárul a Földről kirajzó emberiség története, ahogy mítoszokon és elhagyott bolygókon keresztül az út végül elvezet oda, ahol több mint húszezer évvel ezelőtt minden elkezdődött.

Show book

Bábel avagy az erőszak...

R. F. Kuang

Traduttore, traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

A könyvről mondták:

„A Bábel számtalan dicséretet kapott, és mindet megérdemli. Philip Pullman Az arany iránytűje N. K. Jemisin Az ötödik évszakával vegyítve: újszerű és megkapó, szenvedélyes és precíz. Kuang akkor is elszántan fegyelmezett, amikor játékos és kísérletező… Ahogy a szívét alkotó ezüstrudak – mint a birodalmak és az akadémiai intézmények –, a Bábel is az ellentmondások fenntartásából nyeri erejét, abból, hogy egyszerre próbálja táplálni a szeretetet és a gyűlöletet az iránt az elbűvölő dolog iránt, amely az elemésztésedből táplálja magát.”New York Times Book Review

„Fantasztikus rátekintés a 19. századi imperializmusra, amely pont olyan ígéretes, mint a címe. R. F. Kuang bizonyította érzékét a történelem és mágia ötvözéséhez debütáló sorozatával, a Mákháborúval, és ezt újra megtette ezzel az elsöprő erejű regénnyel, amely a történelmi fantasyt és a dark academiát keresztezi… Ha, ahogy azt a Bábel is sugallja, a szavak varázserővel bírnak, akkor Kuang valami mágikusat írt.”Oprah Daily

„Kuang a díjnyertes Mákháború-trilógiáját egy lenyűgöző, a nyelv varázslatáról szóló fantasyvel folytatja. Részletgazdag, önálló regénye folyton bővülő, alternatív, világméretű birodalom, amit mágikus úton hajtanak előre ezüsttalizmánok, és a nyelvészetet, a történelmet, a politikát, valamint a viktoriánus kori Nagy-Britannia társadalmi szokásait vizsgálja.”Booklist

„Ambiciózus és erőteljes, miközben kimutatja a nyelv és az irodalom iránt érzett mély szeretetét… Dark academia, amilyennek lennie kell.”Kirkus Reviews

„Kuang túlszárnyalta önmagát. A Bábel ragyogó, ádáz, érzékeny, epikus és testközeli; egyszerre szerelmeslevél és hadüzenet. Tökéletes könyv.”Alix E. Harrow

„Lehengerlő ötvözete a műveltségnek és az érzelmeknek. Irodalomban sosem láttam még olyat, amit Kuang hajtott végre itt.”Tochi Onyebuchi

Show book

Mélység

Robert J. Szmidt

Wrocław, húsz évvel az atomháború után. A csaknem hétszázezer lakosból alig néhány százan maradtak életben. A város alatti csatornákban, kis, zárt, enklávéknak nevezett közösségekben húzzák meg magukat.
 
Az évek múlása ellenére a felszín továbbra sem alkalmas újratelepítésre: a sugárzás még mindig túl erős, a mutáns növények és állatok pedig új, rendkívül ellenséges ökoszisztémát hoztak létre a romokon. A rendelkezésre álló erőforrások kimerültek. Olyan kevés az élelem, hogy az elkeseredett csatornalakók egy része a legalapvetőbb emberi tabukat megszegve kannibalizmusra vetemedik. Ebben a világban kell boldogulnia Tanítónak, az egyik utolsó embernek, aki még emlékszik a háború előtti életre. Hogy megóvja siketnéma fiát, Tanító útra kel a föld alatt, hogy eljusson a Toronyba, ahol talán még biztonságos az élet. Az út azonban se nem egyenes, se nem könnyű, és az ismert veszélyeken kívül Tanító a múltja rémképeivel és olyan új borzalmakkal szembesül, amelyekről a legrosszabb rémálmaiban sem gyanította, hogy léteznek.
 
A Mélység Szmidt Metró-trilógiájának első kötete.

Show book

Repedés a térben

Philip K. Dick

Egy szerelő felfedez egy lyukat egy hibás Surranóban, abban a különös közlekedési eszközben, amely alagútszerűen köt össze távoli helyeket. Ez a lyuk azonban egy másik, párhuzamos Földre nyílik.
 
Jim Briskin, aki az Egyesült Államok első fekete elnökének címére pályázik, ebben a másik Földben látja a megoldást a krónikus túlnépesedésre. Tito Cravelli magánnyomozó arra kíváncsi, hogy a híres szervsebész, dr. Lurton Sands miért ott rejtette el a szeretőjét. A milliárdos mutáns iker George Walt pedig egy saját világra pályázik.
 
Csakhogy kiderül: ez a másik Föld nem lakatlan, ami mindent megváltoztat. Vajon az ott élő emberek békések? Vagy ugyanolyan korruptak és mohók, mint a repedésnek ezen az oldalán? Philip K. Dick 1966-os regénye olyan kérdéseket és problémákat feszeget, melyek a mai napig változatlanul aktuálisak.

Show book