Robot ember

Gabriel Woolf

Summary

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Available since: 09/02/2022.

Print length: 160 pages.

Other books that might interest you

Én Mosra - Roswell túlélője

B. Mich. Grosch

Leírás: 
Az „Én, MOSRA” című tudományos-fantasztikus regény a roswelli balesetet és az ahhoz vezető eseményeket meséli el az „idegen” Mosra szemszögéből. Az olvasó megtudhatja, hogyan és miért történt az, hogy az emberiség a Földön kiirtotta magát, és hogy az „elit” néhány túlélőjének nem sikerült befejeznie egy régóta építés alatt álló űrhajót, hogy elmeneküljön és az emberiség többi részét elpusztítsa. A kalandos regény a modern politika irracionalitását és kopottságát, valamint az emberi jövő és az emberiség utódai lehetséges forgatókönyveit világítja meg. Itt nem a vérszomjas „csillagháborúkról” van szó, hanem az emberiség jövőjének lehetőségeiről, ha- és bukásáról. 
(Lefordítva, mesterséges intelligencia segítségével) 
Beszélte: Tamas Kovács. (M I)

Show book

Zanzibár

John Brunner

A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába.
A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet
John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé.
Tökéletesre csiszolt disztópia.
The Guardian
Ha ez a könyv kötelező olvasmány lenne minden nemzedék számára, akkor világunk nem jutott volna ilyen kétségbeejtő helyzetbe.
Joe Haldeman, az Örök háború szerzője

Show book

Világvége a szomszédban

Arkagyij Sztrugackij, Borisz...

A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét. Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat.
A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban… mindössze egy aprócska árat megfizetve.
Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne… ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.

Show book

Idegen mágia

Gabriel Woolf

Idegen mágia („A napisten háborúja” V/1.)
 
A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyű-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!
 
Az első részben egy idegen érkezik Melízia szigetére; egy hüllőember, aki olyan varázslatok birtokában van, melyekhez hasonlót senki sem látott még. Az idegen keres valakit: egy legendás mágust, Pelsiphert, aki valahol a sziget északi részén bujkál. Nem tudni, él-e még vagy hogy létezik-e egyáltalán. A hüllőember egy bérgyilkossal szövetkezik, hogy együtt találják meg Pelsiphert.Valaki azonban útjukba áll: Golína, a „csodatévő”.

Show book

Túl a valóságon

Gabriel Woolf

Túl a valóságon („A halhatatlanság hullámhosszán” sci-fi sorozat második rész)

Érezted már, hogy figyelnek? Tartottál-e attól, hogy semmit sem csinálsz jól, és ezt mások mindig észreveszik? Hitted-e már emiatt, hogy paranoiás vagy?
De mi van akkor, ha valójában te vagy az egyetlen normális ember a világon, és ezért figyelnek? Mert kilógsz a sorból. Milyen sorból? Hát a manipuláltak sorából.
Az amerikai kormány már régóta rádióhullámokkal befolyásolja a lakosság tudatalattiját. Az emberek közel egy évszázada agymosásnak vannak kitéve, és emiatt teljesen másnak látják a világot: szebbnek, gazdagabbnak, ahol van értelme élni, dolgozni, és akár még hinni is.
Kár, hogy a Bibliát is csak az amerikai állam találta ki a hatvanas években. A több ezer éves ezzel kapcsolatos történelem is csak az agymosás része. Az emberek pedig már nem látják a fától az erdőt, na meg a születésükkor arcüregükbe csavarozott kivetítőtől sem, ami folyamatosan fals képet vetít eléjük.
Mindössze csak egy maroknyi ember van a Földön, akik részben veleszületett, részben tanult képességük miatt ellenállnak az agymosásnak:
„Rezisztenseknek” hívják őket. Tony és Julie mindketten azok. Szerencsejátékból élnek. Nem azért, mert szerencsések, hanem mert a balszerencse is csak egy kormány által kitalált fogalom, hiszen a valóságban bárki bármikor nyerhet. Tonyék tudják ezt, és ki is használják. Mások számára úgy tűnik, hogy manipulálják a valóságot, pedig valójában csak nem törődnek a hazugsággal, amiben a többiek élnek. Azáltal, hogy nem kötik őket az államilag kitalált balszerencse korlátai, állandóan nyernek.
Van is szükségük a pénzre, mivel képességük miatt a kormány hajtóvadászatot indít ellenük. Azért akarják őket elhallgattatni...
...mert nemcsak, hogy látják a valódi világot, de mindenki másnak is meg akarják mutatni!
Ha sikerülne nekik, azzal lelepleznék a történelem legnagyobb összeesküvését.
Hacsak a titokzatos Hydra előbb meg nem állítja őket... odalent, az alvilág kapujában.

Show book

Olümposz

Dan Simmons

Görögország és Trója dicsőséges seregei összecsapnak az istenek figyelő tekintete előtt, gondosan követve Homérosz időtlen narratívájának forgatókönyvét. De ez még azelőtt történik, hogy egy megfigyelő — Thomas Hockenberry, a huszonegyedik századi — fel nem kavarja a véres állóvizet; azelőtt, hogy a felháborodott Akhilleusz egyesítené erőit a nemezisével, Hektórral; és azelőtt, hogy a gyorslábú férfiölő Zeusz, Héra, Athéné, Afrodité, Apollón és a többi manipulatív isten ellen fordítaná a dühét.

Dan Simmons, a Hyperioni énekek-ciklus többszörösen díjazott szerzője ezzel a várva-várt befejezéssel tér vissza, amely a kritikusok elismerését is elnyerő Ílion-duológiát zárja le. Ez a koncepcióját és mélységét tekintve önmagában is lélegzetelállító regény egy zseniálisan elképzelt katasztrofális jövő képét vetíti elő, amelyben a halhatatlan "poszthumánok" a saját szórakoztatásukra újraalkotják a marsi Olympos Mons tetejéről a trójai háborút, miközben az emberiség megmaradt képviselői arra kényszerülnek, hogy szembenézzenek végső pusztulásukkal.

Show book