Weitere Bücher, die Sie mögen werden

• 

  A köpenyszellem - Emi Andris és...

  Balázs Novák, Enikő Bögi, Emília...

  • 0
  • 0
  • 0

  Történetünk elmeséli, hogyan indult nagy kalandra 
  a furfangjáról világhíres, panda bundás Sicc, a macska. 
  Hogyan tett szert két barátra – egyik fiú, másik lányka, 
  becses nevük Emi s Andris – és egy ósdi bőrkabátra, 
  amit – azaz inkább akit, mert ő ősi szellem volt ám – 
  megzavartak édes álmán, pontosabban békés holtán. 
  Hogy követte őket hűen a megidézett bolygó lélek, 
  akárcsak az édes nektárt virág körül dongó méhek. 
  E bosszantó habitusa miként ment Siccék agyára, 
  s hogyan próbálták lerázni a fél világot is bejárva. 
  Hogy kerültek emitt pácba, amott rémséges csávába, 
  hol slamasztikából jutva nedves szivárványcsóvába, 
  hogy jutottak a tengeren, konferenciáson túlra, 
  hol a kurtafarkú brontocérosz az édes makkot túrja, 
  üvegpiramison is túl, varázserdőn által, 
  hogy léptek le vártömlöcből nem orral, de háttal. 
  Végül figyelmes olvasónk eme ponthoz érve 
  felhívjuk a figyelmed ez apró betűs tényre: 
    
  A valósággal megegyezés nem a véletlennek műve, 
  mind úgy mondtuk, ahogy történt, s ahogy adta rím betűje.

  Zum Buch

• 

  Suttog a fény - Mit üzen a sír?...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Suttog a fény („Mit üzen a sír?” harmadik rész)
  
  Mindent beborított az éj és a sötétség. A fény már suttogni is alig mer, megtűrt jelenséggé sorvadt a borzalmas, apokaliptikus állapotok között.
  Az erőszak és a gyilkosságok mindennaposak. A vírusként terjedő skizofrénia olyan méreteket öltött, hogy jelenleg már több tudathasadásos sorozatgyilkos van a Földön, mint egészséges ember.
  
  Egyvalaki van csak, akin nem fog a skizofrénia-vírus: egy tehetségtelen, névtelen író. Ő már gyermekkora óta mentális betegségekben szenved: Savant-szindrómája és hipergráfiája van. Ráadásul enyhe skizoid személyiségzavarral is küzd, mely azt jelenti, hogy csak bizonyos tüneteit produkálja a skizofréniának. Mivel kamaszkora óta részben már amúgy is ebben a betegségben szenved, így ő nem tudja újra „elkapni”, tehát immunis a járványra.
  Nemcsak nem hat rá a terjedő sötétség, de rájön, hogy talán megoldást is tud rá:
  Tinédzserkora óta az a téveszme gyötri, hogy pókok beszélnek hozzá. Nem hálószobája sarkaiból, hanem villanykörtékből. Úgy érzi, hogy bizonyos izzók fényét odabent élő pókok generálják. Ezek a világító, nyolclábú hálószövők pedig suttognak. Őhozzá. Utasításokat adnak az írónak, hogy miként állíthatja meg a pusztulást, hogyan akadályozhatja meg az éj továbbterjedését és ezáltal a világvégét is.
  Vajon elég lesz néhány világító pók tanácsa – amelyek ráadásul csak egy skizoid téveszméjében léteznek – ahhoz, hogy megállítsák az élet és halál küszöbén már átlépett, odalentről áradó sötétséget?
  Felvehetik-e a harcot ezek a nemlétező lények a nagyon is valódi, emberek keze által faragott rönkgyermekekkel?
  Győzedelmeskedhet-e a suttogó, kihunyóban lévő fény a tomboló, mindent elnyelő sötétség felett?
  Egy kitalált mesében? Talán igen.
  Na de mi a helyzet a valósággal?

  Zum Buch

• 

  Gourmet

  W. L. Know

  • 0
  • 0
  • 0

  – Akkor én most meghaltam? – Hát, ahogy vesszük. A halottak nem ennyire élénkek. Nem kérdeznek, nem járnak, nem szemérmeskednek. Jerome Villeneuve békésnek hitt élete hirtelen véget ért, amikor étterme leghűségesebb törzsvendége, Agat­ha Skarbek megtámadta és kiszívta a vérét. Ám ahelyett, hogy csatlakozott volna feleségéhez és gyermekeihez a Père-Lachaise temetőben, a szeme csak még jobban ki­nyílt a világra és olyan oldalát ismerte meg, amelynek lé­tezéséről se tudott. Ízérzék nélkül, a naptól rettegve úgy érezte, hogy lehetetlen folytatni a főzést. De az éjszaka népe között olyan új barátokra lelt, mint a Bécs mélyén bújkáló Gomba és a népe vagy a gazdag és karizmatikus Mandarin. A nemlétnek viszont ára van, és ahogy az idő múlik, egyre kevésbé tűnik úgy, hogy meg tudja fizetni.

  Zum Buch

• 

  Felvonó a pokolba

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Dallas Mayweather évekkel ezelőtt elvesztette először a családját, aztán a feleségét is. Azóta a férfi magányosnak érzi magát, és nem találja a helyét a világban. Szabadidejét azzal tölti, hogy misztikus, megmagyarázhatatlan dolgokról olvas az interneten. Talán azért, mert választ keres arra, hogy miért bánt így el vele az élet.Egyszer egy ilyen kutatás során egy weboldalon talál egy szokatlan rituálét:A „Liftes játék” egyfajta városi legenda, ami arról szól, hogy ha az emeletekhez tartozó számozott liftgombokat az ember megadott sorrendben végignyomkodja – olyan módon, mintha egy kódot írna be –, akkor a felvonó elviszi utasát a túlvilágra.Dallas úgy dönt, megpróbálkozik a dologgal: Panelházuk liftjében megkísérli beírni a weboldalon látott számsort, és a megadott sorrendben végigutazik az emeleteken.Hibát követ el, ugyanis élete onnantól egy merő rémálommá változik: Összekeveredik az ébrenlét az álommal, a valóság a képzelettel, az e világ a túlvilággal. A férfi egy olyan helyen találja magát, ahonnan talán egyáltalán nincs kiút. Ott is marad örökre...Hacsak egy olyan személy a segítségére nem siet, aki képes felvenni a harcot a Dallast csapdába ejtő „árnyemberekkel”.

  Zum Buch

• 

  Az ördög jobb keze

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Az ördög jobb keze (Árnykeltő III/2.)Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.Egy sorozatgyilkos követni kezdi az utána nyomozó rendőrt, ám egyelőre még nem akar végezni vele. Csak meg akarja tudni, hol és kivel él, hogy néz ki a felesége, vannak-e gyerekei.A detektív hazaérve bemegy a családi házba, és becsukja maga mögött az ajtót. A gyilkos utánaosonva, az ablakon át leselkedve látja, hogy a férfi odabent a nappaliban leveszi, és ledobja bőrdzsekijét a kanapé háttámlájára. De nem csak azt veszi le. A leselkedő meglepődve látja, hogy a nyomozó elkezdi lefejteni az egész arcát! Kiderül, hogy ezek szerint házon kívül maszkot visel. A rendőr az álarcát is ledobja a kanapéra, és ekkor a gyilkos valami olyasmivel szembesül, amit még legrosszabb rémálmában sem képzelt volna:A nyomozó maszk nélkül pontosan ugyanúgy néz ki, mint ő! Mivel a gyilkos biztosan tudja, hogy nincs ikertestvére, így felmerül benne, hogy talán éppen saját magát figyeli. Ekkor a már amúgy is tudathasadásos férfi fejében megfordul az abszurd kérdés:„De ha egyszer ő is én vagyok, akkor vajon melyikünk vagyok én?”Egy fordulatokkal teli horrortörténet, melyben sosem lehet tudni, hogy valójában a gyilkos nyomoz a rendőr után, vagy inkább a nyomozó akarja megölni a gyilkost. Élhet-e egy kettéhasadt tudat két külön testben?Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz... vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?

  Zum Buch

• 

  A valóság helyreállítása

  Veres Attila

  • 0
  • 0
  • 0

  Ugyanaz a város, mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más valóságokban.
   
  Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a komédia iszonyat – a valóság pedig csak hit kérdése.
   
  A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem találjuk, akkor eltűnünk a semmiben.
   
  A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk – vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.

  Zum Buch