Köszönöm a tüzet és más elbeszélések - Fordította Ortutay Péter

Francis Scott Fitzgerald

Sinossi

Egy-egy cigaretta időnként sokat jelentett neki. Végül is nehéz munkát végzett, és ha rágyújtott, ez azt jelentette, hogy pihenhet és kikapcsolódhat egy kicsit lelkileg. Özvegyasszony volt, rokonok, közeli hozzátartozók nélkül, s így senkinek sem írogathatott esténként, és ha egynél többször ment moziba hetente, akkor már megfájdult a szeme. Úgy hogy a cigaretta fontos pont lett életében a nap mint nap ismétlődő hosszú mondatok után.
 
Az új körzetbe tett első látogatásának utolsó hete Kansas Cityben érte Mrs. Hansont. Augusztus közepe volt, s ő meglehetősen egyedül érezte magát az új üzlettársak között, ezért nagyon megörült, amikor az egyik cég várójában meglátott egy asszonyt, akit ismert Chicagóból. Így hát, még mielőtt bement volna a főnökhöz, leült melléje, hogy elbeszélgessen és érdeklődjék egy kicsit az iránt az úriember iránt, akit történetesen épp látni kívánt.
 
– Vajon megengedi az úr, hogy rágyújtsak?
 
– Micsoda? Hogy? Dehogy engedi! – mondta az ismerős. – Nagy összeggel támogatja a dohányzás elleni kampányt.

Disponibile da: 22/03/2019.

Altri libri che potrebbero interessarti

Szerelmes asszonyok II rész

D. H. Lawrence

A Szerelmes asszonyok Lawrence magyarul megjelent regényének, a Szivárványnak a folytatása. 1916-ban íródott, de csak 1920-ban jelent meg. A két szorosan összefüggő, de önmagában is befejezett mű képviseli legmagasabb szinten az írónak azt az átmeneti korszakát, melynek során a tizenkilencedik századi epikus hagyományok követőjéből a huszadik századi regény egyéni módszerű és mondanivalójú úttörőiévé lett.
A Szerelmes asszonyok kamaramű a három nemzedék sorsát végigkövető Szivárványhoz képest, igazából négy főszereplője van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. Az ábrázolás a szereplők belső világára összpontosul; Lawrence romantikus antikapitalista társadalomképe itt sem szűkül jelzésekké, de a környezet közvetettebben hatol be a főszereplő-kvartett világába.
A regény hősnői a Brangwen lányok: a Szivárványban is szereplő Ursula és a húga, Gudrun. A regény jórészt kettejük kapcsolatkeresésének története. A két szerelem – két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet; minden régi kötöttségéből kiszakadva új és boldog életet kezd férjével, Birkinnel. Birkin: maga Lawrence vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Ő képviseli leginkább az író világnézetét. Lázas próféta, önmagától éppannyit követel, mint szerelmesétől. Küzdelmesen kibontakozó szerelmük azonban végül sem elégíti ki teljesen, mellette igazi, életre szóló férfibarátsága is vágyik, hogy az emberi természet e másik lehetőségét kiaknázva mélyebben, teljesebben élje át a világot. Ez a – végeredményben sikertelen – barátságvágya Geraldra, Gudrun szerelmesére összpontosul. Gerald Crich gazdag bányatulajdonos; nagy becsvággyal veti bele magát az ipari civilizáció tökéletesítésébe, de rájön, hogy amit alkotott, megvalósulván fölöslegessé teszi alkotóját. A szerelemben keres menedéket, de nem sikerül Ursula és Birkin példáját követnie: a lawrence-i szerelem nem lehet kompenzáció – a misztikus hit, kitartás és erő teremtheti meg csupán.

Mostra libro

A herceg

Renée Erdős

„Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
 mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”

Mostra libro

Írók színészek dilettánsok

Endre Illés

„Hát mi az író feladata? Talán Shakespeare fogalmazta meg legszebben, leghatározottabban a Hamlet-ben: „... hogy tükröt tartson mintegy a természetnek: hogy felmutassa az erénynek önábrázatát és a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Igen, a kor és a jelenidő bírálatát kell a stílus helyébe állítani – tűnődik a fiatal kritikus. És a saját korával kérlelhetetlenül szembeforduló bírálat, a magas vérnyomás, a szókimondás, a magára maradó bátorság szeretteti meg vele a magyar Don Kihótét, Tolnai Lajost, s persze túlzásokba téved szeretetével. És ő maga is különvéleménnyel, félreérthetetlen bírálattal próbálkozik a divatos Molnár Ferenc legdivatosabb műveiről szólva, a Liliom-ról és A Pál utcai fiúk-ról.De ki kell lépni a hazai példák közül... Az ifjú bíráló már évek óta szorgalmasan gyakorolja a külhoni írók bírálatát is – és eljut a külföldi divatos íróhoz, az erejét fitogtató Montherlant-hoz. Tetszik is neki, taszítja is ez a Nietzsche-tanítvány és Barrés-alakmás. Csáth Géza állandóan visszatérő témájának, a kegyetlenségnek új arcát ismeri meg Montherlant regényeiben – és ismét erről kell szólnia, mert változatlanul, kegyetlenül időszerű életérzésnek, fenyegetésnek tartja.Hét lépést tettem meg elképzelt olvasómmal. Egy vallomás hét mondatát mondtam el. Az ifjú kritikus hamarosan eljut kedves, szeretett íróihoz, Babitshoz, Móriczhoz, Stendhalhoz, Maupassant-hoz... De úgy érzem, az olvasót itt már magára kell hagynom. Olyan olvasókat kívánok magamnak, akiknek nincs szükségük idegenvezetőre és útikalauzra...”Illés Endre

Mostra libro

F Scott Fitzgerald összes...

Francis Scott Fitzgerald

A Mert akkor mi lesz (What to Do About It) című novella főhőse, Dr. Bill Hardy egy eléggé „pimasz” figura, ami érthető is, mert ugyan úgy kénytelen hipochondereket kezelni, mint valódi betegeket. A szokásos szerelmi szál azonban ebben az elbeszélésben különös, fantasztikus és igen filmszerű színezetet kap, ahogy az orvosi témák keverednek a gengszter-burleszk eseményeivel. Sem a Saturday Evening Postnak, sem a Cosmopolitannak nem kellett, mert egyik sem tudott mit kezdeni a kisfiú figurájával, aki egyébként Fitzgerald egyik legsikeresebb alakja elbeszéléseinek.

A Nem csak egy ház (More Than Just a House) című elbeszélés a Saturday Evening Postban jelent meg 1933. június 24-én. Írótársa, John O’Hara el volt tőle ragadtatva: „Ön egyetlen lendülettel egy újabb remekművet alkotott azzal, amit eddig is olyan jól szokott csinálni.” Fitzgerald, a saját bizonytalan társadalmi helyzetére utalva , ami miatt így írta meg ezt az elbeszélést, ahogy megírta, az azóta a sokak által ismert és gyakran idézett levéllel válaszolt. Ezt írta: „… hogyha másnap Skócia királyának választanának miután befejeztem Etont és az oxfordi egyetemet, továbbá a Magdalen the Guards-on szereztem volna diplomát, és egy embrionális állapotban levő olyan ősi családfával is rendelkeznék háttérként, mely bizonyítaná, hogy valamelyik ősöm egy Plantagenet, én akkor is csak egy parvenü maradnék.”

A Cipőt kaptam című elbeszélés, többek közt, arra a kérdésre is keresi a választ (amit végül mégsem kap meg az olvasó), hogy mi is az igazi profi titka a művészetben, legyen az tánc, színház, avagy irodalom. A sok munka, a tehetség vagy a kitartás? De valahogy nem kapunk hiteles választ erre. Vagy mégis, de nem az, amit várunk, ill. szeretnénk kapni? És mert Fitzgerald azt sugallja, hogy először, nincs is ilyen titok, másodszor, pedig az a kérdés, hogy ki is az igazi profi, egyelőre megválaszolhatatlan? Az, aki tudja, hogy mit csinál, vagy az, aki szereti azt, amit csinál, a többivel meg nem törődik?

Mostra libro

Mauprat

George Sand

A francia romantikus irodalom tán legszebb szerelmes regényének hőse, Bernard de Mauprat maga mondja el nyolcvanadik évén túl élete és szerelme történetét. A vad rablólovagok nevelte fiú egyik cselvetésük során ismerkedik meg egy álomszép lánnyal, akinek a becsületét és az életét is megmenti banditatársaitól. Edmée és Bernard bontakozó szerelmét egyre több motívum színezi, számos kalandos fordulat hátráltatja vagy segíti. A lovagvár bukása után a fiúnak meg kell küzdenie új nevelőapja úri környezetével, a lány előkelő udvarlójával, züllött papok alattomos mesterkedésével, párizsi szalonok talpnyalóival, és még Amerikába is elvetődik, ahol részt vesz a függetlenségért folytatott csatákban.A regény fordulópontján Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül. Nemcsak boldogsága, de élete is múlik azon, barátai és szerelme összefognak-e, ki tudnak-e állni érte és képesek-e kideríteni az igazságot. Sand regényében minden megvan, ami a kötetet a romantikus művek kedvelői számára ellenállhatatlanná teszi: áradó meseszövés, az alakok, a fordulatok változatos bősége, szép tájak, nemes érzelmek és szerelmes szívek.

Mostra libro

Rossz emberek jó emberek

Zsuzsa Thury

Thury Zsuzsa új elbeszéléskötete teljes életművéből ad kisprózai válogatást, a harmincas évek elejétől egészen a nyolcvanas évek közepéig. A népszerű írónő kötetben még nem közölt novelláinak alaphangja az emlékezés, számos önéletrajzi jellegű vagy éppen naplószerű írás teszi a válogatást személyessé. Thury Zsuzsa elbeszéléseire általában jellemző az érzékenység, az igazságérzet és az emberszerető humor és szelíd önirónia; korai novellái realista ihletésűek, állandó nyitottságról és társadalmi érzékenységről tanúskodnak. Több helyen is megemlékezik édesapjáról, a korán elhunyt Thury Zoltánról, a „magyar Csehovról”, bölcs iróniával villantja fel a második világháború éveinek rossz és jó embereit, és megható életszeretettel, derűvel szól az öregkor kisebb-nagyobb megpróbáltatásairól, életforma-váltásáról, kalandjairól. Egy sokat tapasztalt, örökifjú író summázza itt történeteiben világ- és emberképét, olyan szórakoztató és önfeledt módon, hogy bizonyára tovább gyarapítja népes olvasótáborát új könyvével is.

Mostra libro