Unisciti a noi in un viaggio nel mondo dei libri!
Aggiungi questo libro allo scaffale
Grey
Scrivi un nuovo commento Default profile 50px
Grey
Iscriviti per leggere l'intero libro o leggi le prime pagine gratuitamente!
All characters reduced
Az amerikai nagynéni - cover

Az amerikai nagynéni

Zsuzsa Thury

Casa editrice: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Sinossi

Senki se hinné, hogy a cím nem egy szokványtörténetet jelez. Hiszen sok kitalált és valóságos históriát hallottunk már amerikai nagynénikről és nagybácsikról, akik egyszerre csak megjelennek, akár a mesében valami varázsló, és bámulatos készséggel teljesítik ifjú rokonaik legtitkosabb vágyait is. Ezúttal azonban minden tekintetben fordított a helyzet. Az ifjak az amerikaiak, ők teremnek váratlanul Pesten, és az ő cseppet sem rejtett kívánságaik teljesülnek egy „amerikai nagynéni” szerepébe kényszerült magyar hölgy által. Ez a magyar hölgy ugyan nem milliomos, de rangos színésznő lévén, fölöttébb alkalmas rá, hogy a kicsit „csóró” amerikai egyetemisták gátlástalanul áradó igényét kielégítse. Thury Zsuzsa sok iróniával, egyéni bájjal és hallatlanul szórakoztatóan írja meg a nem mindennapi történetet, két különböző korosztály és világ sajátos találkozását.
Disponibile da: 10/12/2013.

Altri libri che potrebbero interessarti

  • 3 és 4 között - FScott Fitzgerald 15 felejthetetlen elbeszélése - cover

    3 és 4 között - FScott...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Keresztülnéztek rajta, amint letűnt idők divatjamúlt szellemeként botladozott közöttük alkoholtól ködös szemmel, félszeg, bocsánatkérő mosollyal. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta fel. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte nem alkuvó szigorúsággal az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve már nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt. A végső szívroham 1940 decemberében végzett vele. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: „még tehetségemmel se tudtam sáfárkodni” – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle?
     
    Kortársai úgy könyvelték el Francis Scott Fitzgeraldot, mint a húszas évek új nemzedékének képviselőjét, a dzsesszkorszak előfutárát, névadóját és termékét – semmi mást. Merőben új típusok jelentkeztek már első írásaiban is: a felső középosztály elkényeztetett fiai és lányai, a koraérett, fanyar, cinikus flapperek és egyetemi arany ifjak. Meglehetősen meglepődött, amikor kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítésű regényéből az olvasók a flappert emelték ki, pedig ő egy érzékeny lelkű, tehetséges fiú jellemnevelő iskoláját, botlásait és önmagára-találását kívánta bemutatni. De a sikerből azonnal megértette, hogy öntudatlanul a korszak pulzusára tapintott, s most már átvette New York szívdobbanásának ütemét. A nagy példányszámú Saturday Evening Post számára gyártja a flapper történeteket egyre emelkedő tiszteletdíjért. A Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), Bernice bubifrizurája (Bernice Bobs Her Hair), A népszerű lány (The Popular Girl) legemlékezetesebb sikerű elbeszélései. Novellásköteteinek a címével is az igényekhez alkalmazkodik: Flapperek és filozófusok, A dzsesszkorszak meséi – ki tudott volna ellenállni ilyen csábító címeknek? „Tőkésíti” a flappert, és majdnem élete végéig, a dzsesszkorszak bukása után is visszatérő témái: A Szerelemhajó (Love Boat), A vonzerő (Magnetism), Jacob létrája (Jacob’s Ladder), De a maga korában (At your Age), Josephine múltja (A Woman With a Past).
    Mostra libro
  • Barátok és ellenfelek - cover

    Barátok és ellenfelek

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Színes, eleven világ tárul fel az olvasó előtt a
    könyv lapjain, szerkesztőségi munka és barátságok, interjúk híres emberekkel és
    a város névtelen szegényeivel, a Németországból érkező egyre riasztóbb hírek és
    vidám kalandok, utazások. Vibráló változatossággal követik egymást az
    események. Hol komoly beszélgetések, hol oldott hangulatú vacsorák és
    kártyacsaták résztvevői között felismerjük a kolozsvári irodalmi élet megannyi
    kiválóságát. Bepillanthatunk a színház kulisszái mögé éppúgy, mint a
    kártyaasztalok újságíróbohémjainak társaságába vagy a korzó forgatagába.  
    
    Thury
    Zsuzsa izgalmas egyénisége, humora, magát sem kímélő iróniája villódzó, örökké
    mozgásban levő világot állít elénk.
    Mostra libro
  • A lengyel - cover

    A lengyel

    J. M. Coetzee

    • 0
    • 0
    • 0
    KULT Könyvek„Érzések kimeríthetetlen skálája – a vak szerelemtől az együttérzésig.” (El País)A haja már fehér, de a szelleme élénk, vibráló: Witold Walczykiewicz zongoraművész. Halálosan beleszeret Beatrizbe, ebbe a vonzó, művészetkedvelő asszonyba, aki Witold barcelonai koncertjének szervezésében segédkezik.Beatriz férjnél van, és eleinte nem tesz rá mélyebb hatást Witold, a művész közeledése nyomán azonban apránként bevonódik a férfi világába. Witold leveleket intéz Beatrizhez, utazásokra hívja, egyszer meg is látogatja Mallorcán, a nő férjének nyaralójában.Van realitása kettejük szerelmének? Ha igen, pontosan mik az erőviszonyok? Beatriz diktál, mert ő az, aki úrrá lesz saját érzésein? Vagy Witold, aki olyan intenzitással álmodja meg ezt a köteléket, hogy az megelevenedik?A Nobel-díjas író remeklése végigköveti a lengyel zongorista zuhanásszerű lendületét, amellyel az beleveti magát egy mindent átformáló szenvedélybe.J. M. Coetzee 1940-ben született Fokvárosban, jelenleg Ausztráliában él. 2003-ban kapott irodalmi Nobel-díjat. Az első író, aki kétszer is elnyerte a Booker-díjat: 1983-ban Michael K élete és kora, majd 1999-ben Szégyen című regényéért kapta meg az elismerést. Ismertebb művei még: A barbárokra várva és a Jézus-trilógia.
    Mostra libro
  • A jegyesek II kötet - cover

    A jegyesek II kötet

    Alessandro Manzoni

    • 0
    • 0
    • 0
    Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal 
    mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a 
    kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre 
    homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don 
    Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék 
    mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk
     útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor 
    szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még
     rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen 
    világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, 
    mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak 
    sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói 
    éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz 
    fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó 
    marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg 
    Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen
     éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi 
    hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek 
    hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) 
    korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi 
    ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy 
    regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi
     vagyona, szegényebb az egész emberiség.
    Mostra libro
  • F Scott Fitzgerald összes elbeszélései-VII - Fordította Ortutay Péter - cover

    F Scott Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Az Egy éjszaka Chancelorville mellett elbeszélés először az Esquire-ben jelent meg 1935 februárjában, de később a szerző beválogatta a Hajnali takarodó (Taps At Reveille) kötetébe is. A történet nem hosszú: alig nyolc oldalon egy nagyvárosi prostituált, aki a narrátor az elbeszélésben, azt mondja el, amit Lev Tolsztoj egy négykötetes, soha véget nem érő regényben, a Háború és békében. Azt, hogy milyen ocsmány dolog is a háború. Egy precíz kis látlelet az egész kis elbeszélés, de ugyanakkor izgalmas történet is egyben. Csatákkal, sebesültekkel, elesettekkel, szenvedéssel, meneküléssel, bátorsággal és vitézséggel, mindennel, ami csak elképzelhető a háborúban. No, és egy slusszpoénnal: a legtöbb ember, ha teheti, még csak tudni sem akar arról, ami nem is olyan távol, talán épp az orra alatt történik, tudjuk meg ezt a nagy igazságot a kis remekművet végigolvasva.
     
    Az Állat (The Fiend) egy gyilkosság, a bosszú és a barátság anatómiája. Egy történet arról, mit érezhet egy ember, ha a felesége és egyetlen gyermeke gyilkosság áldozata lesz, és hogyan áll bosszút azon, aki ezt a galád tettet elkövette. De ugyanakkor elmondja azt is, hogy a bosszún kívül emberség és megbocsátás is van, ha valaki a gonoszságon kívül mást is meglát az ember lelke mélyén. Másrészt megismerjük annak az embernek a lelkivilágát is, aki gaztettet követett el, de magába száll és megbánja tettét. Röviden: a történet elmondja, hogyha az ember képes a megbánásra, akkor megváltozni is képes, még ha a legsötétebb bűnt követte is el a társadalom és egy embertársa ellen.
     
    A baleseti osztályt (Zone of Accident) Fitzgerald 1932 őszén kezdte írni, de csak 1935 májusában sikerült befejeznie Ashville-ben. Az elbeszélést a Saturday Evening Post 1935. július 13-án közölte, és 3.000 dollárral honorálta. Ezt a történetet a szerző talán az 1932-ben írt Egy bentlakó (One Intern) társ-elbeszélésének szánta, melynek színtere úgyszintén személyes élmény: a Johns Hopkins Hospital Baltimore-ban. A kórházi légkör mindig nagy hatással volt Fitzgeraldra. Az ottani baleseti osztályt többször is említi Naplójában. Hogy anyagot szerezzen írásaihoz, megpróbálta kihasználni az olvasók akkori élénk érdeklődését az orvostudomány iránt, és 1932 és 1936 között hat elbeszélést is írt kórházi élményei alapján, melyekben főként az orvos és nővér kapcsolatot boncolgatja. Ez a hat elbeszélés az Egy bentlakó (One Intern), Az utolsó eset (Her Last Case), Az alkoholbeteg (An Alcoholic Case), A baleseti osztály (Zone of Accident, Tragédia, a nővér és Szabadnap a kórházban(In the Holidays).
    Mostra libro
  • Hajnali hegedűszó - cover

    Hajnali hegedűszó

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    A regény főhőse, a fiatal, 17 éves Marianne, aki édesanyjával és mostohaapjával él annak vidéki birtokán. Féltő szeretet és gondoskodás veszi körül, amely csak nehezen engedi láttatni a való életet, annak minden tragédiájával és nagyszerűségével, boldogságával. A történet során Marianne felnőtt lánnyá válik. Megérti a környező világot, megtanul kompromisszumot kötni, s megismerni a szerelem, a testi-lelki vonzalom nagyszerűségét és kínját.
    Mostra libro