Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
F Scott Fitzgerald összes elbeszélései-VII - Fordította Ortutay Péter - cover

F Scott Fitzgerald összes elbeszélései-VII - Fordította Ortutay Péter

Francis Scott Fitzgerald

Translator Péter Ortutay

Publisher: Peter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Az Egy éjszaka Chancelorville mellett elbeszélés először az Esquire-ben jelent meg 1935 februárjában, de később a szerző beválogatta a Hajnali takarodó (Taps At Reveille) kötetébe is. A történet nem hosszú: alig nyolc oldalon egy nagyvárosi prostituált, aki a narrátor az elbeszélésben, azt mondja el, amit Lev Tolsztoj egy négykötetes, soha véget nem érő regényben, a Háború és békében. Azt, hogy milyen ocsmány dolog is a háború. Egy precíz kis látlelet az egész kis elbeszélés, de ugyanakkor izgalmas történet is egyben. Csatákkal, sebesültekkel, elesettekkel, szenvedéssel, meneküléssel, bátorsággal és vitézséggel, mindennel, ami csak elképzelhető a háborúban. No, és egy slusszpoénnal: a legtöbb ember, ha teheti, még csak tudni sem akar arról, ami nem is olyan távol, talán épp az orra alatt történik, tudjuk meg ezt a nagy igazságot a kis remekművet végigolvasva.
 
Az Állat (The Fiend) egy gyilkosság, a bosszú és a barátság anatómiája. Egy történet arról, mit érezhet egy ember, ha a felesége és egyetlen gyermeke gyilkosság áldozata lesz, és hogyan áll bosszút azon, aki ezt a galád tettet elkövette. De ugyanakkor elmondja azt is, hogy a bosszún kívül emberség és megbocsátás is van, ha valaki a gonoszságon kívül mást is meglát az ember lelke mélyén. Másrészt megismerjük annak az embernek a lelkivilágát is, aki gaztettet követett el, de magába száll és megbánja tettét. Röviden: a történet elmondja, hogyha az ember képes a megbánásra, akkor megváltozni is képes, még ha a legsötétebb bűnt követte is el a társadalom és egy embertársa ellen.
 
A baleseti osztályt (Zone of Accident) Fitzgerald 1932 őszén kezdte írni, de csak 1935 májusában sikerült befejeznie Ashville-ben. Az elbeszélést a Saturday Evening Post 1935. július 13-án közölte, és 3.000 dollárral honorálta. Ezt a történetet a szerző talán az 1932-ben írt Egy bentlakó (One Intern) társ-elbeszélésének szánta, melynek színtere úgyszintén személyes élmény: a Johns Hopkins Hospital Baltimore-ban. A kórházi légkör mindig nagy hatással volt Fitzgeraldra. Az ottani baleseti osztályt többször is említi Naplójában. Hogy anyagot szerezzen írásaihoz, megpróbálta kihasználni az olvasók akkori élénk érdeklődését az orvostudomány iránt, és 1932 és 1936 között hat elbeszélést is írt kórházi élményei alapján, melyekben főként az orvos és nővér kapcsolatot boncolgatja. Ez a hat elbeszélés az Egy bentlakó (One Intern), Az utolsó eset (Her Last Case), Az alkoholbeteg (An Alcoholic Case), A baleseti osztály (Zone of Accident, Tragédia, a nővér és Szabadnap a kórházban(In the Holidays).
Available since: 05/14/2019.

Other books that might interest you

  • Körülményes ifjúság - cover

    Körülményes ifjúság

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Thury Zsuzsa a század első évében született, s bizonyára nem egészen véletlen, hogy regényének hőse, Zsófi, ugyancsak ez idő tájt jöhetett világra, hiszen a háború vége felé kamaszlány, aki bukdácsolva keresi helyét a világban. Zsófi az 1918-as nagy spanyoljárvány idején egyszerre veszíti el apját-anyját, s nagyanyja neveli fel, szerény nyugdíjából, egy gazdag rokon támogatásával. Zsófi nem tanul jól, érdeklődése szétszórt. Nagyanyjának – aki a regény egyik legjobban jellemzett alakja – állandó problémákat okoz. Dolgozni kezd egy könyvkereskedésben, de nem tud megbarátkozni a légkörrel. Egyéb viszontagságok is környékezik, többek között egy nagy bakfisszerelem. Thury Zsuzsa alkotói vonásai között talán első helyen említendő képessége az emberi kapcsolatok érzékletes megjelenítésére, de ehhez szinte minden művében párosul a tágasabb világ, a kor képe is. A Körülményes ifjúság-ban is pompás rajzot kapunk egy fiatal leány ellentmondásos lelkivilágáról, nyugtalanságairól. S miközben hősünk helyét keresi, összeütközik és kibékül környezetének embereivel, kitapasztalja a világot is. Ilyenformán a naplószerűen előadott élmények egyben találó korképet is adnak. S számos kudarc és egy nagy utazás után Zsófi megtalálja helyét az emberek között. Nagybátyja felfedezi lappangó irodalmi hajlamait, s biztatására Zsófi írni kezd, s első karcolatát közli az irodalombarát reggeli lap. S ezzel élete első szakasza lezárul.
     A regény folytatása: A tű a lemezen, illetve A bécsi országút.
    Show book
  • Párizs 1913 - cover

    Párizs 1913

    Endre Nagy

    • 0
    • 0
    • 0
    Mi, szegény magyarok, alázatosan, kóválygó lélekkel barangoltunk e csudák között, és rajongásunkban éppúgy nem éreztük nyomorult kis szobánk fülledtségét, mindennapi pomme-frite-ünk margarinbűzét, mint ahogy az őrjöngő dervis nem érzi a szöges ostort. Ennek a Párizsnak csak a hívő alázatával lehetett a közelébe férkőzni, és ezzel mi bőven fölszereltük magunkat, mielőtt meghódítására elindultunk.
    Persze hogy mindezek fölött ott volt az a másik Párizs is, restaurant-jaival, bárjaival, revüszínházaival, mondain találkozóhelyeivel, lófuttatásaival, kitűnően képzett pincéreivel, lakájaival, kerítőivel. Bezzeg ez a másik Párizs nem követelt alázatot látogatóitól, sőt önmaga ereszkedett fél térdre mindenki előtt, aki bármilyen egzotikus ország bankóját meglobogtatta.
    Show book
  • A barátságról - cover

    A barátságról

    Signa Boncompagno da

    • 0
    • 0
    • 0
      
    Hogyan viselkednek a leplező, a szalmaláng vagy az úrhatnám barátok? Milyen az elvakított és milyen az igaz barát? 
    A XIII. század eleji szerző szokatlan formában fogalmazza meg gondolatait az emberi kapcsolatokról. A világirodalomban számtalanszor feldolgozott és általános téma ezúttal ötletesen felépített szerkezetben: egy képzelt bírósági tárgyalás párbeszédeiben jelenik meg, ahol a peres felek, a szerző Teste és Lelke vitatkoznak arról, hogy létezik-e valódi barátság. Mielőtt az Értelem meghozza bírói ítéletét, a különféle emberi viszonyok bemutatásához fűzött szórakoztató anekdotákon és hosszabb politikai eszmefuttatásokon át bepillantást nyerhetünk a középkor sokszínű világába; megelevenednek az író korának jellemző figurái – színészek, könnyűvérű asszonyok, diákok és professzorok, kereskedők, katonák, egyházi méltóságok legkülönbözőbb interakcióinak lehetünk tanúi. 
     
    Show book
  • A szerelem-ből csavargó lett - cover

    A szerelem-ből csavargó lett

    Allen Jane

    • 0
    • 0
    • 0
    A hollywoodi színésznőként és forgatókönyvíróként is ismert Jane Allen (1916-1970) regénye a hollywodi Superfilm stúdiójában dolgozó titkárnők, producerek, színészek, színésznők egymáshoz írott leveleinek, feljegyzéseinek és napló bejegyzéseinek montázsa alkotja, melyből a Szerelem című film forgatásának és a elkészültének nehézségei bontakoznak ki. Természetesen mindeközben a nélkülözhetetlen romantikus szerelmi szál sem marad elvarratlan. A mind formailag, mind történetében izgalmas regény első és máig egyetlen magyar nyelvű fordítása Szávai Nándor nevéhez fűzhető, és 1946-ban jelent meg.
    Show book
  • Júlia vándorévei - cover

    Júlia vándorévei

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Júlia, a húszéves bölcsészhallgató rajongásig szereti apját, a híres újságírót, aki mindenből kiábrándultan pusztul el az első világháború utáni években. A leány elfogadja a laptulajdonos javaslatát, s Münchenbe utazik tudósítóként. Ott riportot készít Thomas Mann-nal, megismerkedik a legkülönfélébb haladó művészeti irányzatokkal zenében, irodalomban, festészetben, s férjhez megy egy igen művelt emberhez. Házasságuk azonban nem hosszú életű, Júlia rövidesen egy ott tanuló székely orvos felesége lesz, és férjével New Yorkba utazik. A társadalmi közállapotok és emberi viselkedésformák azonban mindkettőjüket riasztják. Vajon meri-e követni Júlia szerelmét az afrikai őserdők riasztó világába is? Erről szól ez a lenyűgözően érdekes, szép regény, amely színesen ábrázolja Júlia életútját az emberi kiteljesedés felé, s tájékoztatja a fiatal olvasókat arról, milyen nehéz lehetett az 1920-as években kivergődni a női sors akkori szűk keretei közül.
    Show book
  • Szerelmes asszonyok I rész - cover

    Szerelmes asszonyok I rész

    D.H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    A Szerelmes asszonyok Lawrence magyarul megjelent regényének, a Szivárványnak a folytatása. 1916-ban íródott, de csak 1920-ban jelent meg. A két szorosan összefüggő, de önmagában is befejezett mű képviseli legmagasabb szinten az írónak azt az átmeneti korszakát, melynek során a tizenkilencedik századi epikus hagyományok követőjéből a huszadik századi regény egyéni módszerű és mondanivalójú úttörőiévé lett.  
     A Szerelmes asszonyok kamaramű a három nemzedék sorsát végigkövető Szivárványhoz képest, igazából négy főszereplője van csak, és a cselekmény ideje is jóval rövidebb. Az ábrázolás a szereplők belső világára összpontosul; Lawrence romantikus antikapitalista társadalomképe itt sem szűkül jelzésekké, de a környezet közvetettebben hatol be a főszereplő-kvartett világába.  
     A regény hősnői a Brangwen lányok: a Szivárványban is szereplő Ursula és a húga, Gudrun. A regény jórészt kettejük kapcsolatkeresésének története. A két szerelem – két pólus. Ursula a magáéban megtalálja a teljességet; minden régi kötöttségéből kiszakadva új és boldog életet kezd férjével, Birkinnel. Birkin: maga Lawrence vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Ő képviseli leginkább az író világnézetét. Lázas próféta, önmagától éppannyit követel, mint szerelmesétől. Küzdelmesen kibontakozó szerelmük azonban végül sem elégíti ki teljesen, mellette igazi, életre szóló férfibarátsága is vágyik, hogy az emberi természet e másik lehetőségét kiaknázva mélyebben, teljesebben élje át a világot. Ez a – végeredményben sikertelen – barátságvágya Geraldra, Gudrun szerelmesére összpontosul. Gerald Crich gazdag bányatulajdonos; nagy becsvággyal veti bele magát az ipari civilizáció tökéletesítésébe, de rájön, hogy amit alkotott, megvalósulván fölöslegessé teszi alkotóját. A szerelemben keres menedéket, de nem sikerül Ursula és Birkin példáját követnie: a lawrence-i szerelem nem lehet kompenzáció – a misztikus hit, kitartás és erő teremtheti meg csupán.
    Show book