A Newcome család I rész

Thackeray W. M.

Sinossi

William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
„Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak…”

Disponibile da: 10/12/2013.

Altri libri che potrebbero interessarti

Nyúlfark

John Updike

Nyúl-sorozat 5.A Nyúl-sorozat ötödik darabja 1999. őszén-telén, az új évezred árnyékában zajlik. Harry „Nyúl” Angstrom már tíz éve halott. A Nyúlfarkban a regényfolyam számtalan szála fonódik egybe, a családtagok visszatekintenek Harry emlékére, miközben továbbra is saját boldogságukat keresik.„Nyúl” özvegye, Janice hozzáment Ronnie Harrisonhoz - annak a Thelmának az özvegyéhez, akivel Harrynek hosszú ideig viszonya volt. „Nyúl” fiát, Nelsont felesége, Pru elhagyta. Nelson leszokott a kokainról és felnőtt létére otthon lakik Janice-szel és Ronnie-val.A múlt váratlanul bukkan fel Harry törvénytelen lánya képében, akit eddig senki nem ismert. Harryre emlékezve a hálaadási vacsora feszültségekkel telítődik, veszekedésbe és keserű vádaskodásba torkollik, majd megelevenedik a múlt, Harry hamvasztásának napja, amikor a „Nyúl” földi maradványait tartalmazó urnát véletlenül ott felejtették egy szállodai szekrényben.A Nyúlfark John Updike híres regényfolyama, a Nyúl-sorozat ötödik kötete. Magyarul 2003-ban jelent meg először, Gy. Horváth László fordításában. A 21. Század Kiadó most javított kiadásban adja közre a huszadik századi amerikai irodalom feledhetetlen klasszikusát.

Mostra libro

Írók színészek dilettánsok

Endre Illés

„Hát mi az író feladata? Talán Shakespeare fogalmazta meg legszebben, leghatározottabban a Hamlet-ben: „... hogy tükröt tartson mintegy a természetnek: hogy felmutassa az erénynek önábrázatát és a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát.” Igen, a kor és a jelenidő bírálatát kell a stílus helyébe állítani – tűnődik a fiatal kritikus. És a saját korával kérlelhetetlenül szembeforduló bírálat, a magas vérnyomás, a szókimondás, a magára maradó bátorság szeretteti meg vele a magyar Don Kihótét, Tolnai Lajost, s persze túlzásokba téved szeretetével. És ő maga is különvéleménnyel, félreérthetetlen bírálattal próbálkozik a divatos Molnár Ferenc legdivatosabb műveiről szólva, a Liliom-ról és A Pál utcai fiúk-ról.De ki kell lépni a hazai példák közül... Az ifjú bíráló már évek óta szorgalmasan gyakorolja a külhoni írók bírálatát is – és eljut a külföldi divatos íróhoz, az erejét fitogtató Montherlant-hoz. Tetszik is neki, taszítja is ez a Nietzsche-tanítvány és Barrés-alakmás. Csáth Géza állandóan visszatérő témájának, a kegyetlenségnek új arcát ismeri meg Montherlant regényeiben – és ismét erről kell szólnia, mert változatlanul, kegyetlenül időszerű életérzésnek, fenyegetésnek tartja.Hét lépést tettem meg elképzelt olvasómmal. Egy vallomás hét mondatát mondtam el. Az ifjú kritikus hamarosan eljut kedves, szeretett íróihoz, Babitshoz, Móriczhoz, Stendhalhoz, Maupassant-hoz... De úgy érzem, az olvasót itt már magára kell hagynom. Olyan olvasókat kívánok magamnak, akiknek nincs szükségük idegenvezetőre és útikalauzra...”Illés Endre

Mostra libro

Szivárvány Pesttől Párizsig

Zsófia Dénes

„Ezek az itt összefogott lapok visszavittek ifjúságomba, érett éveimbe, és abba az ibolyán túli fénybe, amikor az író és minden kortársa megy, megy lefelé. De mégiscsak ma lépek kötetemmel olvasóim elé. Ma, amikor az utánam következő két nemzedéket úgy átjárja a reájuk mért háborúk és gyilkoló kirobbanások iszonyata, hogy kétségbeesésében és lázadásában, ha alkot, annyi torzképet vetít az emberről és világáról – könyvben, képen, plasztikában, zenében.Én nem. Engem az életbe elindító együttérzés az emberrel ma sem hagyott el. Pedig én is lázadok ma is, és lázadtam mindig a megtaposottak sorsa ellen. Mégis, keresem a boldogítót a művészetben és a megnyugtatót a tudományban, mert hiszem, hogy azt vigaszul kaptuk.”

Mostra libro

Háború és béke IV kötet

Lev Tolstoij

Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszerű megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkísérő emlékalakok, a géniusz művészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélő még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelőtt, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve, „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát.  
 A mű ezernyi epizódjában rengeteg szereplő bukkan fel előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Mostra libro

Szivárvány

Zsófia Dénes

Még jóval az első világháború előtt, fiatalon elindultam, hogy írjak. Hogy az írásból megéljek. Megéltem. De amit papírra vetettem, soha sem volt kieszelt történet. Nekem az élet kellett, úgy, ahogy átéltem. Embereket láttam – művészeket, tudósokat és írókat-, megfestettem külső és belső képmásukat. Tájakat és városokat láttam-,megrajzoltam, ahogyan bennem tükröződtek. Elébe mentem mindennek, ami művészet - de éppúgy mindennek, ami emberség - és boldog voltam, ha igazival találkoztam. Egészen benne éltem koromban, és minden évjárat azévi gyermeke voltam. Ezért gondolom, hogy amit följegyeztem, az egyben korrajz. Ez a könyv ugyancsak memoár, itt is az emlékeimet mondom el. Főként a két világháború között átéltekről beszélek, bár van úgy is, hogy megelőzöm vagy túllépem ezt az időhatárt. Mert amit itt elmondok, másvalaki azt a valóságot már úgysem idézhetné fel. Nem írok terjedelmesen, mert írás közben vele élek a reprodukált élettel, és a hosszútávot nehezen győzöm lélegzettel. Kisplasztika az igazi műfajom. Ilyen formában adom most át több mint negyedszázad átélt valóságát, amely immár emlékké hamvadt. Hogy lángolt-e valaha, azt olvasóm dönti majd el.

Mostra libro

A szerelmes kurtizán

Fontaine La

La Fontaine-t kissé egyoldalúan, jobbára csak meséiből ismerjük, pedig számos novellát, anekdotát is versbe szedett. Ezek a sokszor sikamlós, de sohasem ízléstelen széphistóriák már megjelenésükkor kivívták a hivatalos körök haragját és az olvasóközönség tetszését. Rendszerint Boccaccio, Rabelais, Machiavelli tollából származó történeten, vagy a középkor népies francia elbeszéléseinek a fabliau-knak valamelyikén alapulnak. A Parnasszus „virágról virágra könnyelműn szálló pillangó” - ahogy La Fontaine jellemezte -, azonban kedvére követte szeszélyes ötleteit, és az átvett anekdotát „a maga fűszerével” ízesítette. La Fontaine széphistóriáinak eddigi legteljesebb magyar gyűjteményét Babits Mihály, Jékely Zoltán és Rónay György szellemes fordításában nyújtjuk át az olvasóknak.

Mostra libro