Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Szivárvány Pesttől Párizsig - cover

Szivárvány Pesttől Párizsig

Zsófia Dénes

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

„Ezek az itt összefogott lapok visszavittek ifjúságomba, érett éveimbe, és abba az ibolyán túli fénybe, amikor az író és minden kortársa megy, megy lefelé. De mégiscsak ma lépek kötetemmel olvasóim elé. Ma, amikor az utánam következő két nemzedéket úgy átjárja a reájuk mért háborúk és gyilkoló kirobbanások iszonyata, hogy kétségbeesésében és lázadásában, ha alkot, annyi torzképet vetít az emberről és világáról – könyvben, képen, plasztikában, zenében.Én nem. Engem az életbe elindító együttérzés az emberrel ma sem hagyott el. Pedig én is lázadok ma is, és lázadtam mindig a megtaposottak sorsa ellen. Mégis, keresem a boldogítót a művészetben és a megnyugtatót a tudományban, mert hiszem, hogy azt vigaszul kaptuk.”
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Consuelo I rész - cover

    Consuelo I rész

    George Sand

    • 0
    • 0
    • 0
    Nagy izgalom, feszült várakozás tölti el a velencei zeneértő közönséget: a San Samuele színházban új énekesnő, a nevezetes Porpora énekmester legtehetségesebb tanítványa, Consuelo mutatkozik be egy még ismeretlen német muzsikus, Gluck első operájában. A bemutatón Consuelo fergeteges sikert arat, diadalmasan csengő, varázsos hangjával, de Corilla, a színház első énekesnője, sértett hiúságában bosszút esküszik ellene. A nagy esemény másnapján már megindul az intrika. Consuelo ártatlan szívével, tiszta lelkével nem érti a vihart, amit felléptével és sikerével kavart. Még régi kedvese, Anzoleto is elpártol tőle, és Corilla szeretője lesz. Consuelo, mestere biztatására, titokban elhagyja Velencét, és a sok csalódás és szenvedés elől Mária Terézia birodalmába menekül. Az olvasó lankadatlan érdeklődéssel követi a fiatal énekesnő sorsát, sok színes kalandját, új és végzetes szerelmének bonyodalmait; megismerkedik az 1840-es évek Csehországával, majd később Mária Terézia udvarával, a forrongó bécsi zenei élettel, a kor nagy énekeseivel és zeneszerzőivel, többek között a fiatal Haydnnal, és a színpompás, ragyogó világ árnyoldalaival is.  
    George Sand 1842-ben megjelent műve igazi romantikus regény, „a műfaj minden divathoz kötött végletessége és cirádája nélkül, a korrajznak és a cselekménynek, a drámának és az elemzésnek, a valóságnak és a poézisnek szerencsés egyensúlyában, könnyed, már-már súlytalan zenei szárnyalással”. George Sand, tudjuk, tanult és szenvedélyes muzsikus volt, és nem csupán Liszt és Chopin barátja, hanem a kor híres énekesnőjének, Pauline Garcia Viardot-nak is pártfogója és jó barátnője évtizedekig. Consuelóban nemcsak a nagy énekesnő alakját mintázza meg, hanem a jóság, a vigasz, a zene eleven jelképét is. És Consuelo fennkölt magatartásában fejeződik ki az írónő romantikus lázadása, tiltakozása kora embertelen erkölcsei ellen. A nagylélegzetű regény a nagyoperák hatásos és tömörített szerkesztésmódjára emlékeztet: itt is egymást váltogatják a csoport- és magánjelenetek, itt is egymást érik a gyászos vagy diadalmas megjelenések, a hitelen fordulatok és hangulatfestő epizódok, és ily módon a Consuelo, át- meg átszőve scherzókkal és adagiókkal, visszatérő témákkal és halk dallamokkal, végül is Sand korának „merész zenei és fantasztikus” egybefoglalása.
    Show book
  • Alvilági játékok - cover

    Alvilági játékok

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    A második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elől a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szűk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenéző emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettegő, éhező férfiak és nők egyik szélsőségből a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszerű novellagyűjteménye kiváló emberismeretről számot tevő, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsőséges helyzetet átélő emberek lelkébe.
    Show book
  • Bovaryné - cover

    Bovaryné

    إدموندو دي اميجي

    • 0
    • 0
    • 0
    Gustave Flaubert az 1848 utáni illúzióvesztett korszak az eseménytelenség, az unalom, a mozdulatlanság ábrázolásának nagy regényírója. Meghatározó élménye az általános kiábrándultság, alaptémája az emberi butaság; műve írásakor a nyárspolgárok és a romantika iránt érzett gyűlölete hajtotta. A regény ötletét egy újságcikk szolgáltatta, majd ötvenöt hónapi megfeszített munka után, 1856 őszén kezdte folytatásokban közölni az írói pályájának kezdetét jelentő társadalmi-lélektani regényét, a Bovarynét. Az államügyészség vallás- és erkölcsgyalázás vádjával pert indított Flaubert ellen. Már az alcím – „Moeurs de province”, Vidéki erkölcsök – sejteti, hogy a regény nem pusztán egy romantikus asszony története, hanem a vidéki élet monotóniájának rajza, mely a kor jellemző vonásait sűríti: az író által megvetett kispolgárok típusokká válnak, Bovaryné életrajza az egész Lajos Fülöp-i polgárosodó kor – a csupa aljasság, középszerűség 19. századi – krónikájává tágul.
    Show book
  • Twist Olivér - cover

    Twist Olivér

    Charles Dickens

    • 0
    • 0
    • 0
    „Valahol, egy nagyvárosban, amelyet több oknál fogva is okosabb lesz nem megnevezni, s amelynek kitalált nevet sem akarok adni, a számos egyéb középület között van egy olyan, melynek a párját ősidők óta megtalálhatjuk a világ majdnem minden városában: tudniillik a dologház.” Az angol szegényházakban a gyermekeket éheztették, szellemileg pedig annyira elhanyagolták, hogy számos későbbi gonosztevő innen került ki. A szomorúan szépséges történet a szegényházból megszökött fiúról szól, aki találkozik a bűnözés világával, de végül visszatalál tisztes családjába, amelyből származott.
    Show book
  • A jegyesek II kötet - cover

    A jegyesek II kötet

    Alessandro Manzoni

    • 0
    • 0
    • 0
    Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal 
    mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a 
    kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre 
    homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don 
    Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék 
    mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk
     útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor 
    szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még
     rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen 
    világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, 
    mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak 
    sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói 
    éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz 
    fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó 
    marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg 
    Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen
     éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi 
    hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek 
    hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) 
    korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi 
    ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy 
    regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi
     vagyona, szegényebb az egész emberiség.
    Show book
  • Szabadulás - válogatott novellák - cover

    Szabadulás - válogatott novellák

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    „– Hogyan csináltam?… A következőképpen. Ó, agyafúrt voltam, irgalmatlanul agyafúrt. Három hónap óta nem lehetett kibírni, utálatos volt, goromba, otromba, zsarnok, alávaló. Azt mondtam magamban: „Ezt nem lehet tovább tűrni, el kell válnom. De hogyan?” Nem volt könnyű. Megpróbáltam megveretni vele magamat. Nem akart kötélnek állni. Reggeltől estig gyötört; erőszakoskodott, hogy menjek el hazulról, ha nem volt kedvem hozzá, és hogy maradjak otthon, ha a városban szerettem volna vacsorázni; minden napomat elviselhetetlenné tette, de megverni nem volt hajlandó. Akkor megpróbáltam kinyomozni, nem tart-e barátnőt. Tartani tartott, de rettentő óvatosan járt hozzá. Semmiképpen sem lehetett volna rajtacsípni őket. Nos, találd ki, mit csináltam?”
    Show book