Kiara Lord erkölcstelen randevúi

Levente Lakatos

Summary

Kiara Lord, a nemzetközi szinten is rajongott magyar felnőttfilmes sztár huszonkilenc esztendősen határozott úgy, hogy monotonnak érzett életét felpezsdíti. Népszerűségét meglovagolva luxusescortnak állt - Európát újra és újra beutazva hajszolja az érzéki kalandokat. Óradíját a férfiak csak egy szűk köre engedheti meg magának.
 
Ebben a kötetben Kiara részletesen elmeséli, hogy miket látott és tapasztalt karrierje első évében a csúcsgazdagok zárt világában. Íme a kielégülést hajszoló férfiak, a sóvárgás okozta esendőség és a legerkölcstelenebb randevúk meztelen valósága. Szókimondó, meghökkentő, és néha egészen biztosan felháborító olvasmány, amit szigorúan csak 18 év feletti olvasóknak ajánlunk.
 
Kiara az ötszörös Aranykönyv-díjas írónak, Lakatos Leventének mesélte el eddig sosem hallott történeteit. Ismeretségük nem új keletű, közös podcast epizódjukat eddig 1,8 millióan látták a legnépszerűbb videómegosztó oldalon. Ám az csak előjáték volt. Ahogyan a szerzőtől a regényeiben már megszokhattuk, ebben a könyvében sem ismer tabukat.

Available since: 12/20/2023.

Print length: 393 pages.

Other books that might interest you

A nemzet özvegye - Szendrey...

Szendrey Júlia

Szendrey Júlia egyszerre volt a „feleségek felesége”, és saját és a nemzet gyászát eláruló bukott és megvetett nõ. Egyszerre volt a költõ fiát elhanyagoló rossz anya, és második férjétõl született három gyermekét példásan nevelõ, gondos asszony. Egyszerre volt ünnepelt írónõ, és egy a szerelmére érdemtelen, kéjhajhász férfi meggyötört, testileg-lelkileg kizsákmányolt felesége. Szendrey Júlia csak egy valami nem lehetett gyötrelmes és keserves kínok közt lelt haláláig soha: önmaga. Vannak a múltnak örökké vitatott és meg nem értett személyiségei. Petõfi felesége, majd özvegye kétségtelenül ezek közé tartozik. Ez a Szendrey Júlia naplórészleteit, válogatott mûveit és egyben Szana Tamás 1891-es, kortárs forrásokból táplálkozó életrajzát tartalmazó kötet ennek a szerencsétlen sorsú, tragikusan korán elhunyt asszonynak a portréját igyekszik bemutatni elfogultságtól és haragtól mentesen, hogy végre megláthassuk benne azt, aminek született: a tehetséges, rendkívül okos és érzékeny írónõt.

Show book

A terrorista fia

Zak Ebrahim

„Nem véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell – sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem.”
Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét.
Jeff Giles regényíró, újságíró. Jelentek meg cikkei a Rolling Stone magazinban és a Newsweekben.

Show book

Gróf Széchenyi István utolsó...

Miksa Falk

„A szakadatlan szellemi munka, a hazafias buzgalom, mely nem engedett pihenést, s a haza sorsa fölötti súlyos aggodalom siettették a krízist az anélkül is megrendített szervezetben, s a megrongált organizmus viszont a legborzasztóbb képzelgések egész

Show book

A magad útja

Kenéz Gábor

Az alapgondolat, hogy egy új élethez New York remek választás, vagy hogy minél messzebb Mordortól - már nem emlékszem, - igaz volt ugyan, de ahogy Vincent Vega fogalmazott a Ponyvaregény című alapműben, az apró különbségek itt hamar átjöttek. Na azok! Nem, most 2019-ben, 5 évvel később sincs kolbászból a kerítés, és munka sincs, csak ha nagyon akarod. Nem, nem könnyű, és nem rövidek a napok sem. Szó szerint értsed: napi 12 óra, az itt teljesen oké, először, hogy ne halj éhen, aztán, hogy megerősödj, végül meg azért, mert akarod vissza a régi életed. Meg vagy fizetve érte? Tudjuk, oké. De hogy az adóbevallásod egy applikáción magad is beadhatod? Emlékszem, mikor először hívott a könyvelőm, 374$ fizetendő, oké mondom, hogyan? Jön a levél, írjad rá, amennyit épp akarsz ebből fizetni - kapaszkodsz? - aztán a maradékról megint küldenek, majd fizessed be. Fülig ért a szám az otthoni vállalkozó-dzsungelharcos múltammal. Aki járt ebben a cipőben, bizonyára nagyra értékelne odahaza egy átlátható adórendszert, ami nem ellene, hanem mellette van… Mondom egyszerűbben azok kedvéért, akik nem vesződtek soha ezzel: itt nem bújik el a traffipax sarcolni az autóst. Itt kiáll, felkapcsolt lámpákkal, hogy lásd messziről! És lám: lassítanak, nincs speeding, nincs bünti. Ja, igen, viszont itt ez nem is előre kalkulált tétel. Ide még annyit, hogy a rendőr respektje is abból fakad, hogy mindig segít, és nem dolga beszedni X bírságot.

Show book

Szibéria – a világ vége - Négy...

Ewald Pick

Egy egykori német katona, Ewald Pick szovjet hadifogságban eltöltött négy évének történetét ismerhetjük meg ebből a kötetből. Lelki okokból a szerző nagyon sokáig senkivel sem tudott a hadifogságban történtekről beszélni, míg végül nyolcvanhárom évesen tollat ragadott és papírra vetette emlékeit.A szerző újdonsült altisztként, a kapituláció után esett amerikai fogságba, majd mintegy negyvenezer katonatársával együtt átadták az oroszoknak. Negyvenhat napos út után érkeztek meg a számukra a világ végének tűnő közép-szibériai Sztara Kuznyeckbe. Történelmünk ezen nehezen feldolgozható szakaszát jó stílusérzékkel, tényszerűen, nagy emberszeretetről tanúbizonyságot téve írja le. Nem célja a szemben álló felek negatív vagy pozitív színben való feltüntetése, mindvégig próbál objektív maradni. Az időközben már elhunyt szerző vezető szerepet játszott a magyarországi német katonai sírok felkutatásában és a katonák méltó helyre temetésében.

Show book

A kegyelem ára

Bryan Stevenson

Az 1980-as évek végén Bryan Stevenson, a fiatal, Harvardon végzett ügyvéd Alabama államba, a halálra ítéltek földjére utazik, ahol a legmagasabb az egy fõre esõ halálbüntetések száma egész Amerikában. Hamar rájön, hogy a halálsorokat megtöltõ elítéltek között rengeteg a szegény fekete, akiknek esélyük sem volt a tisztességes tárgyalásra és a jómódú embereknek kijáró jogi segítségre. Hiába telt el több évtized, Alabamában alig változott valami a faji egyenlõtlenség témáját megörökítõ klasszikus regény, a Ne bántsátok a feketerigót! óta. Az ügyvéd megismeri az egy fehér lány megölése miatt a halálsoron ülõ Walter McMilliant, akit döbbenetére egyetlen, meglehetõsen zavaros tanúvallomás alapján ítéltek el alig másfél napos tárgyalás után. Az alibivel rendelkezõ és büntetlen elõéletû fekete férfinak egyetlen bûne van: korábban egy fehér nõvel folytatott viszonyt. A fiatal ügyvéd perújrafelvételt akar, de akármerre fordul, sziklaszilárd falakba ütközik. Õt azonban nem lehet eltántorítani. Az igaz történetet feldolgozó A kegyelem ára megmutatja, milyen elõítéletek torzítják el máig az igazságszolgáltatás rendszerét, és hogy a törvény elõtti egyenlõség jogára a világ leggazdagabb országában is születni kell. A könyvbõl 2019-ben nagy sikerû film készült azonos címmel.„Épp annyira mélyen megindító mû, mint a Ne bántsátok a feketerigót! Perzselõ vádirat az amerikai igazságszolgáltatás ellen, és felemelõ hitvallás a védtelenekért vívott harcban rejlõ megváltásról.”(The New York Review of Books)

Show book