Unisciti a noi in un viaggio nel mondo dei libri!
Aggiungi questo libro allo scaffale
Grey
Scrivi un nuovo commento Default profile 50px
Grey
Iscriviti per leggere l'intero libro o leggi le prime pagine gratuitamente!
All characters reduced
Még ha kőből lennél is - cover

Még ha kőből lennél is

Buonarroti Michelangelo

Casa editrice: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Sinossi

A nagy Michelangelo (1475–1564) lírai költeményeivel az irodalomtörténetben is megörökítette a nevét. Művei a korabeli szonett- és canzone-irodalomban magasan az átlag fölé emelkednek. Csiszolt, komoly művészettel ötvözött költeményei egyaránt hordoznak mély gondolatot és meggyőzően őszinte – szerelmi, vallásos, hazafias – érzelmeket. A szépművészetek világában mozgó képei új hangot visznek a lírába, mely az ő tollán nem petrarcai, mint a kortársak stílusa, hanem a miszticizmusra hajló dolce stil nuovóra emlékeztet.
Disponibile da: 10/12/2013.

Altri libri che potrebbero interessarti

  • Vándorünnep - cover

    Vándorünnep

    Ernest Hemingway

    • 0
    • 0
    • 0
    Ernest Hemingway klasszikussá vált műve arról az időszakról, amelyet az 1920-as években Párizsban töltött. A szerző egyik leginkább időtálló munkája, amely először 1964-ben, már Hemingway halála után jelent meg. Első pillantásra szilánkos pillanatképek sorának tűnik, de a látszat csal: a mű világa olyannyira egységes, hogy nem tudjuk nem regényként olvasni. A Vándorünnep mindenekelőtt lírai szerelmi vallomás az író első feleségéhez.A korszak számos kulcsfiguráját megörökíti ez a kötet: többek között F. Scott és Zelda Fitzgeraldot, James Joyce-t, Gertrude Steint, John Dos Passost vagy Aleister Crowley-t. A Vándorünnepben említett helyek, párizsi bárok és vendéglők jónéhány ma is üzemel, felkereshető.A szöveg alapjául szolgáló jegyzetfüzeteket egyéb iratok társaságában 1928 márciusában raktározták el a párizsi Ritz szálló alagsorában, és a két egyedi, Louis Vuitton által készített láda, valamint tartalmuk 1956-ban került vissza Hemigwayhez.
    Mostra libro
  • Lipót - cover

    Lipót

    DrMáriás

    • 0
    • 0
    • 0
    DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él.„DrMáriás regénye részben szerkezeti okokból, részben talán az olvasást megkönnyítendő rövid fejezetekre tagolódik, ám valójában egyetlen, hömpölygő, sodró lendületű prózafolyam. Bevezetőként, esetleg mottó gyanánt „egy kezelt feljegyzését” olvashatjuk, melyről nem tudni, hogy eredeti-e, vagy pedig drMáriás kezétől származik, mindenesetre mindjárt (…) jelzi azon írói szándékot, miszerint a regény nem más, mint egy elmegyógyintézeti beteg akár egy szuszra végigmondható, végigolvasható monológja. (…) /A regény/ arról ad keserűen groteszk, abszurd, ugyanakkor mégis hihető pontosságú számvetést, hogy a tébolydán kívüli és belüli világ bizonyos (jobbára kívülről fölállított) kereteket leszámítva ugyanaz. Sőt, ami odakünn hiányzik, az bent még meglehet: „sok-sok szeretet – jelenti ki Balabál –, az meg nekünk van bőven, hisz másunk sincs, talán azért is vagyunk ennyire megkopasztva kívülről, mert nekünk abból oly sok van odabent”. Később azt mondja: „démonkráziában élünk, még itt, a bolondházfolyosó mélyén is, és itt mindenki egyformán fontos”. Mit tehetünk hozzá mindehhez mi, idekint? Talán azt, hogy kívánjuk: legalább ebben igaza legyen.” (Benedek Szabolcs)
    Mostra libro
  • A Bálnacsont színház - cover

    A Bálnacsont színház

    Joanna Quinn

    • 0
    • 0
    • 0
    New York Times BestsellerSunday Times Bestseller"Az ember el akar bújni az élet dolgai elől, hogy folyamatosan csak ezt olvassa" - Elizabeth Day"Csodálatos debütálás. Minden megvan benne, hogy klasszikussá váljon" - Sarah WinmanAngliában, 1928-ban a robajló hullámok egy éjjel bálnát sodortak a partra. Amit a tenger partra vet, az törvény szerint a király tulajdona, de a tizenkét éves árva, Cristabel Seagrave ezt másként gondolja. Csatlakozik hozzá két Digby és Flossie, akikkel együtt nő fel, illetve egy festőművész, aki látogatóban éppen náluk időzik - együtt alapítanak színházat a csontváz bordakosarában. A Bálnacsont színház lesz az a hely, ahol Cristabel menedékre lel erélytelen nevelőszülei és a bántóan éles házitanítók elől, az a hely, ahol a képzelete bármit életre hívhat.Miközben Cristabel erős akaratú fiatal nővé cseperedik, Angliát apránként maga alá gyűrik a második világháború borzalmai. Digby és ő is brit titkosügynökök lesznek, külön-külön küldetéseken vesznek rész Franciaországban, amelyet a nácik uralmuk alá hajtottak - mint kiderül, voltaképpen ügynöknek lenni sem más, mint színházi alakítás, csak éppen veszélyesebb, ráadásul azzal fenyeget, hogy szétszakítja a családi kötelékeket."Nagyszabású történet, érzékeny stílusban elmesélve." - Guardian"A Bálnacsont színház észbontóan jó... Quinn képzelőereje és kalandvágyó szelleme olyan örömet okoz, amelyet mindenkinek érdemes átélnie." - New York TimesJoanna Quinn Londonban született, és Dorsetben, Anglia délnyugati részén nőtt fel - ahol a Bálnacsont színház is játszódik. Dolgozott újságíróként és jótékonysági projekteken. Novellái többek között a White Reviewban és a Comma Pressben jelentek meg. Jelenleg is Dorsetben él, egy tengerparti faluban, és kreatív írást tanít.
    Mostra libro
  • Pan Tadeus - cover

    Pan Tadeus

    Adam Mickiewicz

    • 0
    • 0
    • 0
    A XIX. századi lengyel irodalom klasszikus remekét, a „lengyel Iliász”-t, Mickiewicz emigrációban írta. Távol hazájától tehát, s távol az 1830-as tragikus felkeléstől, melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát, megörökítse a régi szép idők mindennapjait, mindazt, ami már visszahozhatatlan: mert az a világ, melyben az ifjú Tadeus bűbájos szerelmi históriája zajlik, immár az emlékezetben él csupán. Gyermekkorának nosztalgikus fényében ragyognak a szülőföld tájai, a háborítatlan ősvadonok, a csendet kürtszóval fölverő medvevadászat, a kisnemesi falvak sajátos embertípusai, a lakomák, az összecsapások, szablyák suhanása, mordályok füstje, szerelem és hazaszeretet kitörései – a nemzeti viseletek, a jellemek, melyek egyképp viselik magukon az európai romantika s a lengyel-litván vonások jegyeit. Eposzt írt Mickiewicz? Verses regényt? A kettő keverékéből csinált valami újat? Egy bizonyos: tapintható gyönyörűséggel és szerethető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során, minden leírásán, legyen az bozótos erdőé, nemesi udvarházé, felejthetetlen naplementéké, táncoké, „eposzi harcoké”: mindenen ott érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes.  
     A Pan Tadeus-t, mely Sebők Éva fordításában 1957-ben először jelent meg magyarul, most Rónay György fordításában adjuk közre.
    Mostra libro
  • Deep in the Queen - cover

    Deep in the Queen

    Gábor Szappanos

    • 0
    • 0
    • 0
    Deep in the Queen
     
    An erotic historical picaresque novel by Gábor Szappanos
     
    (A synopsis)
     
    The “manuscript” of the novel has been found in a big library of the capital after an eighty year of encryption. (To encrypt it was the instruction of a “fabled author,” who can be only Gyula Krúdy although his name is never mentioned. On the other hand, the book is such a literary fiction that never could have been written by Krúdy). Briefly, the story is the following: the writer, who calls himself Gyula Kandúr (Julius Tomcat), is just having his lunch at Majmunka’s house, when all of a sudden another Sindbad shows up, who is a sort of Frankenstein and existed only in Kandúr’s imagination so far. The two doubles initiate a fight. A big hassle is started, but none of them is able to overcome the other, so they decide to come to an agreement: let a “who has a longer wind” test tell who the real Sindbad of the two is. The winner will be him. And the test is the following: Kandúr is chained to the radiator, and from there he must watch Frankenstein-Sindbad making love to Majmunka’s concupiscent female dancers. Thanks to his imagination Kandúr wins.
     
    Then the two counterparts, with the help of a flying carpet, take a flight to the city of Petra some 2,000 years earlier. They found themselves in the middle of an orgastic evening party. They were captured by two guards of the king who needed still another two companions at his table. The dinner is not “free”: after it they both will have to “work hard:” one of them will have to speed (make happy)till dawn the wife of the impotent king, the other - the goddess of the city who has the shape of a black cubical stone placed in front of the gates to the nether world in the sanctuary. Kandúr will have to rejoice with the queen, Sindbad with the cubic stone goddess.
     
    The description of the love-making with the queen: it lasts for an atrociously (sanguinarily) long time, for about five hours, and is filled with a continuous internal fight demanding Kandúr to have a very long wind. Viz. if he is unable to “perform well”, he will be thrown down into the deepest pit of the cemetery, where he is going to meet his death. (The cubic stone goddess closes the aperture of the cemetery pit, and the nether world starts under the pit). During their love-making the queen opens her heart and soul to Kandúr, retells the strange and curious secrets of the city, and as a matter of fact that is the essence of the novel. It turns out from the queen’s words that the city has been in the magic power of a Persian magician (he is the King)for twenty years, and made the good inhabitants of the Nabateus Petra sexmaniacs. The ugly cubic stone goddess is also the magician’s work, for earlier it was the Goddess of Beauty, and her beautiful statue stood in the main square of the city. Then the queen, who starts liking (perhaps loving) Kandúr more and more as a woman, puts him wise to some secrets. She tells him that it is immaterial whether he “performs” well or not, because he will get into the pit at all events. But if he follows her instructions, he can escape from there together with his companion via the nether world. But as a favor in return she asks him to utter the proper magical words at the proper places of the nether world to stop the magic power of the king and magician in the city.
     
    And so it happens. Despite the fact that Kandúr had enough wind, he was thrown into the deep pit where he meets Sindbad, and they start their way down into the nether world, because according to the most detailed instructions of the queen that was the only way to delivery and freedom. (This nether world was also created by the magician, and actually it is an exact copy of the city above, where the dead of the upper city “live” their “life of dead” as souls…). Here our heroes will again come across most exciting and interesting adventures and phenomena, but finally they manage to escape, and again with the help of the flying carpet, and the magic words betrayed by the queen.
     
    But it is not the end yet: they do not start getting home (to Hungary) in panic, but after some rest that they spent on the top of a mountain somewhere around there, they fly back on the flying carpet to Petra to learn what happened in the city after it had been “liberated.” (The king and magician was successfully stripped of his magic power, more than that, thanks to Kandúr, of his “life” as a dead in the nether world, too). There was already an earth-quake on the top of the mountain, the two Sindbads could hardly escape from it, and an earth-quake meets them in Petra, too. And the last blow that shocks the two heroes, who were watching the events from above: instead of being thankful and happy for their freedom and liberation from the black-art and demonry of the magician, the inhabitants of the city start fighting against each-other, and kill the king’s all men, servants and agents, chopping up this way the whole city. Our heroes, horrified, must watch helplessly as the queen is being stoned to death… But the crazy killers are not able to finish the massacre, because it is ended by the earth-quake. After it is over, the whole city is dead… That is THE END of the story (but they remain alive…)
     
    The DEEP IN THE QUEEN is a fictitious pseudo Krúdy-novel, which speaks not only about a series of exciting adventures, but is full of philosophical, mystical, fabulous, magical, postmodern, ansurd and Thousand and one Nights elements – told by means of the traditional fiction. And the end of the novel is a bitter analogue of human wickedness, and of the many situations known from history and politics. (There are lots of nations that do not know what to do with their re-won freedom. We can come across many such examples in the history of the near past of Eastern Middle Europe. E.g. the results of the Hungarian change of systems in 1989 were similar).
    Mostra libro
  • A dzsesszkorszak meséi - cover

    A dzsesszkorszak meséi

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából? S a nevek ütemére már zene ébredezik tudatunkban: a boston, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusa. Izzadságtól fénylő fekete arcok fáradt mosolya villan a zenekarban, vakító ingmell sötét ellentéteként, amint a kavargó cigarettafüst kék ködén át megszólal a szaxofon, és pergő dzsessz-ritmussal tölti meg a Plaza tánctermét. A parketten karcsú, fiús alakú, rövidre vágott hajú lányok simulnak partnerükhöz. Mosolyuk mindent ígér; körülrajongott elsőbálos lányok, akik már nem sütik le szendén a szemüket, hanem a flapper türelmetlen fölényével rázzák le magukról, a puritán szülők aggódó gondoskodását. Szabad szájúak, merészek, eszesek és szellemesek. New York-i szórakozóhelyeken, Yale, Princeton és Harvard diákbáljain, vidéki klubokban folyik a féktelenül vidám tánc, s a ragtime és a bor pezsgésétől lángolva szökdösnek ki a párok a parkoló kocsikba.
    Mostra libro