Other books that might interest you

• 

  Érzelmek iskolája

  Gustave Flaubert

  • 0
  • 0
  • 0

  Ennek a regénynek hőse, Frédérick Moreau úr, aki Lajos Fülöp uralkodásának utolsó éveiben lép színre, egy látszatra elcsendesedett, mégis izzó, forradalmakat és ellenforradalmakat kavaró viharos korszak fáradt szívű, gyenge lelkű gyermeke. Nemesi család sarja, vonzó, tehetséges és csodás kalandokra szomjas fiatalember. Könnyen hevülő és könnyen ellágyuló,  
   alapjában gyöngéd férfiszív lappang elegáns császárkabátja alatt. Akár Balzac és Stendhal büszke hősei, hírről és dicsőségről álmodik, de – noha a szerencse sem kerüli el – törekvései sorra kudarcba fulladnak. A fiatalember sorsát követve az olvasó végigkísérheti egy mélységes, tiszta szerelem soha be nem teljesülő történetét, de átélheti annak bonyolult hullámzását is, ahogy a szerelem kihűl vagy átváltozik, átlényegül, amikor érdek, kudarc és másféle vágyak keresztezik útját.  
  Vágyak, vonzások, egy szenvedélyes szív lángolása és ridegsége, röpke örömei és kínzó szégyenei: Moreau úr lankadó sorsa körül páratlanul izgalmas sorsok és figurák rajzanak rendkívüli gazdagságban. Leginkább talán a hűséges barátnak, Deslauriers úrnak kesernyés, mohó ügyvédarca vonzza majd magához az olvasó figyelmét.  
  A kavargó történelem, s a férfijellem rejtelmeinek e regényét nem ok nélkül tartják számon a világirodalom legkiválóbb alkotásai között.

  Show book

• 

  A francia kislány

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  A francia kislány regényhőse Jeanette Rosta, a későbbi Rosta Annuska. A vadóc kislány egy francia bányászvárosból kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába. Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává? Erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

  Show book

• 

  Kedves bópeer…

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  „Születtem Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így, ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a nyolcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom a keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm” – így kezdi elbeszélését a Kedves Bópeer…!hőse, egy idős magyar író. Amit elbeszél – önmagának beszéli el –, az a világirodalomban voltaképp meglepően ritka tárgy: az öregedés folyamata. Nem csak szorongva és a haláltól rettegve, hanem egyszersmind valamilyen különös, szinte kaján önelemző kíváncsisággal figyeli a regény hőse írásának legfőbb témáját: azt, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan meszesednek csontjai és meszesedik maga az agyvelő is, hogyan lobban fel benne – mégis! – a vágy az új gyönyör, új szerelem iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki akaratlanul felszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, talán utoljára, a végső néma csönd előtt.

  Show book

• 

  Háború és béke II kötet

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszerű megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkísérő emlékalakok, a géniusz művészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélő még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelőtt, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve, „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát.  
   A mű ezernyi epizódjában rengeteg szereplő bukkan fel előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

  Show book

• 

  A jegyesek I kötet

  Alessandro Manzoni

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi vagyona, szegényebb az egész emberiség.

  Show book

• 

  Santerra bíboros

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  Házasodjanak-e a papok? Helyénvaló és Istennek tetsző-e a papi nőtlenség, vagy pedig nem egyéb, mint a természet megcsúfolása? – teszi fel a kérdést a századforduló idején játszódó regényében Erdős Renée, a neves magyar írónő. S hogy mennyire igaz módra és helyesen felel rá, bizonyítja a „Santerra Bíboros” mindmáig el nem évülő sikere.
  Santerra bíboros szerzetes szeretett volna lenni, de tehetsége, kiváló képességei miatt már fiatalon a Vatikánba került, és az Egyház diplomatái között vívott ki magának tiszteletreméltó helyet. Példamutatóan tiszta élete, jellemessége és emberi jósága miatt hívei valóságos szentnek tartják és mindenki úgy véli: erősen esélyes a pápaságra. Ekkor ismerkedik meg Lavínia Tarsinnal, a gyönyörű és rendkívül tehetséges fiatal orosz szobrásznővel, egyetlen, hajdani szerelmének lányával. Lavínia igen eredeti, önálló egyéniség, aki művészetének rendeli alá egész életét, így a szerelmet is. A bíboros kezdetben meg akarja téríteni a hitetlen Lavíniát, kettőjük kapcsolatából azonban szerelem lesz: olyan szerelem, ami egyszerre ostromolja az eget és a földet, amelyben vallás és emberi értékek csapnak össze, s amelyben az érzelmek magas hőfoka szinte kibírhatatlan.Ennek a nagy szerelemnek megrendítő ábrázolása felejthetetlen emlékeket hagy az olvasóban. Lavínia és a bíboros története ma is élő és aktuális kérdést feszeget, amely napjainkban ismét az egész világot foglalkoztatja. Az írónő magával ragadó regénye a szenvedő lelkek vergődését és felemelkedését ábrázolja nagy erővel.

  Show book