Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Körülményes ifjúság - cover

Körülményes ifjúság

Zsuzsa Thury

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Thury Zsuzsa a század első évében született, s bizonyára nem egészen véletlen, hogy regényének hőse, Zsófi, ugyancsak ez idő tájt jöhetett világra, hiszen a háború vége felé kamaszlány, aki bukdácsolva keresi helyét a világban. Zsófi az 1918-as nagy spanyoljárvány idején egyszerre veszíti el apját-anyját, s nagyanyja neveli fel, szerény nyugdíjából, egy gazdag rokon támogatásával. Zsófi nem tanul jól, érdeklődése szétszórt. Nagyanyjának – aki a regény egyik legjobban jellemzett alakja – állandó problémákat okoz. Dolgozni kezd egy könyvkereskedésben, de nem tud megbarátkozni a légkörrel. Egyéb viszontagságok is környékezik, többek között egy nagy bakfisszerelem. Thury Zsuzsa alkotói vonásai között talán első helyen említendő képessége az emberi kapcsolatok érzékletes megjelenítésére, de ehhez szinte minden művében párosul a tágasabb világ, a kor képe is. A Körülményes ifjúság-ban is pompás rajzot kapunk egy fiatal leány ellentmondásos lelkivilágáról, nyugtalanságairól. S miközben hősünk helyét keresi, összeütközik és kibékül környezetének embereivel, kitapasztalja a világot is. Ilyenformán a naplószerűen előadott élmények egyben találó korképet is adnak. S számos kudarc és egy nagy utazás után Zsófi megtalálja helyét az emberek között. Nagybátyja felfedezi lappangó irodalmi hajlamait, s biztatására Zsófi írni kezd, s első karcolatát közli az irodalombarát reggeli lap. S ezzel élete első szakasza lezárul.
 A regény folytatása: A tű a lemezen, illetve A bécsi országút.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Szabadulás - válogatott novellák - cover

    Szabadulás - válogatott novellák

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    „– Hogyan csináltam?… A következőképpen. Ó, agyafúrt voltam, irgalmatlanul agyafúrt. Három hónap óta nem lehetett kibírni, utálatos volt, goromba, otromba, zsarnok, alávaló. Azt mondtam magamban: „Ezt nem lehet tovább tűrni, el kell válnom. De hogyan?” Nem volt könnyű. Megpróbáltam megveretni vele magamat. Nem akart kötélnek állni. Reggeltől estig gyötört; erőszakoskodott, hogy menjek el hazulról, ha nem volt kedvem hozzá, és hogy maradjak otthon, ha a városban szerettem volna vacsorázni; minden napomat elviselhetetlenné tette, de megverni nem volt hajlandó. Akkor megpróbáltam kinyomozni, nem tart-e barátnőt. Tartani tartott, de rettentő óvatosan járt hozzá. Semmiképpen sem lehetett volna rajtacsípni őket. Nos, találd ki, mit csináltam?”
    Show book
  • Az utolsó csók - F Scott Fitzgerald transzcendens történetei - cover

    Az utolsó csók - F Scott...

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Ki hitte volna, hogy Fitzgerald, Francis Scott, ilyen történeteket is tudott írni? Hogy egy csók mégis csak képes ölni a valós életben is, és nemcsak a mesében? És hogy egy asszony, aki feleség és anya, előtt megjelenik a Jövő, és elmondja, hogy az csak tőle, az asszonytól függ, hogy az milyen lesz. És hogy kísértetek igenis vannak, és nem is kell messzire menni, mert rögtön itt van a szomszédban, egy régi házban, és felül veled a vonatra, hogy romlásba döntsön, ha nem vigáyzol. Szóval, ilyen és ehhez hasonló történeteket ids tudott írni a mi Fitzgeraldunk, és közben elmondani, hogy milyen csodálatos lény is az emeber.  Minden kicsinyes és gyakran sok hibája ellenére is ember, mert van szíve és tud szeretni. 
    Show book
  • Szülők és szeretők I kötet - cover

    Szülők és szeretők I kötet

    D. H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    A történet egy anya-fiú kapcsolatról szól. A főhős Paul Morel közvetve próbál megszabadulni anyja nyomasztó hatásától, azáltal, hogy kedvesét, Miriamot, Mrs. Morel hasonmását taszítja el magától. Valójában mély szereteten alapul a tragikus történet; az anya birtoklásvágya meggátolja Pault abban, hogy teljes kapcsolatot teremtsen fiatal nőkkel. Felszabadulása csak anyja halálával következhet be. Lawrence ebben a művében még a nagy példáihoz igazodva mutatja be a bányászcsalád életét, belső feszültségeit. Az író sok korábbi gondolatát előlegező, de szélsőséges túlzásokba még nem eső regény klasszikus műnek tekinthető.
    Show book
  • Emberek és bolondok - cover

    Emberek és bolondok

    Kinck Hans E.

    • 0
    • 0
    • 0
    Kinckben tulajdonképpen három természet egyesült: a művészé, a tudósé és a norvég paraszté. Visszatekintve jelentős irodalmi munkásságára, hamarosan nem tudjuk megmondani, hogy melyik természete volt jelentősebb, azonban egy bizonyos, hogy mind a három egyformán értékesen termékenyítette meg irodalmi alkotásait.
    Show book
  • F Scott és Zelda Fitzgerald Egy Csöppnyi Éden - cover

    F Scott és Zelda Fitzgerald Egy...

    Peter Ortutay

    • 0
    • 0
    • 0
    Scott Fitzgerald munkássága, amit a jól fizető népszerű folyóiratoknak az elbeszélések tucatjaival való ellátása érdekében végzett, írói pályafutásának egyik legfélreértettebb aspektusa. A Postnak és a versenytársainak végzett munkája nem csak egyszerű szellemi napszámos munka volt. Ezek a folyóiratok a legmagasabb szintű profi módon megírt műveket kapták, amit csak pénzért meg lehetett vásárolni. A Posthoz sorban álltak a jobbnál jobb írók, hogy kiadhassák műveiket, és Fitzgerald volt az egyik legsikeresebb. A beküldött szépirodalmi művek csak kemény és igényes munka révén jöhettek létre. Fitzgerald rendkívül erős mezőnyben méltó versenytársak ellenében volt kénytelen kiállni a pástra. Valamivel később, amikor már nehezére esett Post elbeszéléseket írnia, megjegyezte: „Sok érzést kellett kicsikarni magamból – százhúsz elbeszélés. Nagy árat fizettem érte, Kiplinggel és az összes többivel, mert volt belőlem még egy kis csepp valami – nem vér, nem könny, nem az én magom, hanem valami sokkal erősebb ezeknél, minden egyes elbeszélésemben az extra, ami csak az enyém volt.” A piac követelményeinek megfelelően Fitzgerald briliáns történeteket írt. És ami még ennél is több, sikerült elkerülnie bizonyos szerkesztői előírásokat is – nevezetesen a kötelező happy endet, amit gyakran módosított bizonyos baljós happy endre. De lehet, hogy az ilyen előírások nem is igazán zavarták, mert a durva beszéd és a szókimondó nemiség, mint írót, sosem vonzotta igazán.
     
    Az Egy csöppnyi Édenben a legtöbb Post elbeszélés minden szentimentális elképzelésen túlmenően megérdemli az újrakiadást saját irodalmi érdemeiért is; három pedig, az Úszók, Egy új lap, valamint a Milyen szép pár, jelentős irodalmi műalkotásnak tekinthető. Az Úszók, bár egy kicsit túlcifrázza az eseményeket és a megoldás is eléggé valószínűtlennek látszik, a fent említett „kifelejtett” elbeszélések közül talán a legjobb. Fitzgerald úgy nyilatkozott róla, hogy „ez a legkeményebb történet, amit valaha is írtam, túl hosszú+nem is kielégítő.” Ugyanakkor a lehető legjobban írja meg benne, hogyan is érez Amerika iránt a megszakításokkal öt évig is tartó hazátlanság után. Amerikát magasztaló szavait még azok is gyakran idézik, akik nem is olvasták ezt az elbeszélést. Különösen érdekes az Úszókban az, hogy Fitzgerald újradefiniálja a Stein – Hemingway féle „elveszett nemzedék” kifejezést, ami alatt ő a háború előtti nemzedéket érti. A Fitzgerard pályafutására jellemző iróniák közül az egyik legtipikusabb, hogy ez a hazafiasnak nevezhető történet a háborús nemzedékbe vetett hitével és annak kijelentésével, hogy „Amerika legjobbjai a világ legjobbjai voltak,” közvetlenül az előtt jelent meg, hogy 1929 októberében beütött a krach.
    Show book
  • Kedves bópeer… - cover

    Kedves bópeer…

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „Születtem Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így, ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a nyolcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom a keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm” – így kezdi elbeszélését a Kedves Bópeer…!hőse, egy idős magyar író. Amit elbeszél – önmagának beszéli el –, az a világirodalomban voltaképp meglepően ritka tárgy: az öregedés folyamata. Nem csak szorongva és a haláltól rettegve, hanem egyszersmind valamilyen különös, szinte kaján önelemző kíváncsisággal figyeli a regény hőse írásának legfőbb témáját: azt, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan meszesednek csontjai és meszesedik maga az agyvelő is, hogyan lobban fel benne – mégis! – a vágy az új gyönyör, új szerelem iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki akaratlanul felszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, talán utoljára, a végső néma csönd előtt.
    Show book