Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Körülményes ifjúság - cover

Körülményes ifjúság

Zsuzsa Thury

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Thury Zsuzsa a század első évében született, s bizonyára nem egészen véletlen, hogy regényének hőse, Zsófi, ugyancsak ez idő tájt jöhetett világra, hiszen a háború vége felé kamaszlány, aki bukdácsolva keresi helyét a világban. Zsófi az 1918-as nagy spanyoljárvány idején egyszerre veszíti el apját-anyját, s nagyanyja neveli fel, szerény nyugdíjából, egy gazdag rokon támogatásával. Zsófi nem tanul jól, érdeklődése szétszórt. Nagyanyjának – aki a regény egyik legjobban jellemzett alakja – állandó problémákat okoz. Dolgozni kezd egy könyvkereskedésben, de nem tud megbarátkozni a légkörrel. Egyéb viszontagságok is környékezik, többek között egy nagy bakfisszerelem. Thury Zsuzsa alkotói vonásai között talán első helyen említendő képessége az emberi kapcsolatok érzékletes megjelenítésére, de ehhez szinte minden művében párosul a tágasabb világ, a kor képe is. A Körülményes ifjúság-ban is pompás rajzot kapunk egy fiatal leány ellentmondásos lelkivilágáról, nyugtalanságairól. S miközben hősünk helyét keresi, összeütközik és kibékül környezetének embereivel, kitapasztalja a világot is. Ilyenformán a naplószerűen előadott élmények egyben találó korképet is adnak. S számos kudarc és egy nagy utazás után Zsófi megtalálja helyét az emberek között. Nagybátyja felfedezi lappangó irodalmi hajlamait, s biztatására Zsófi írni kezd, s első karcolatát közli az irodalombarát reggeli lap. S ezzel élete első szakasza lezárul.
 A regény folytatása: A tű a lemezen, illetve A bécsi országút.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Az örökség - Kisregények és válogatott elbeszélések - cover

    Az örökség - Kisregények és...

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    Maupassant a kispróza mestere, a modern novella kialakulásának meghatározó személyisége. Alakjairól néhány gesztussal, fordulattal rajzol teljes karaktert. Ábrázolásmódja többnyire ironikus, nem ritkán metsző: a korabeli francia társadalom szinte minden rétegéről leleplező képet rajzol. Az 1880-as évek második felében, ahogy idegbaja elhatalmasodik, novelláiban előbb megjelenik, majd megsokasodik a rejtelmes, a kísérteties. Hátborzongató novellái túllépnek a valóságon, a realizmus Flaubert utáni fő alakja még a megzavarodott lélek irrealizmusának is a legművészibb ábrázolója lesz.A kötet elbeszéléseit bevezető Gömböc, a kiábrándult, a polgári álszentség gesztusait, hamis fölényét nagyszerű realizmussal leleplező novella lényegretörő elbeszélői szerkezetben, biztos kézzel vezet a kulcsszerű fordulathoz. Lírai és humoros hatások elegye A Tellier-ház című novella, melyben a „madame” unokahúgának első áldozására vonul ki a nyilvánosház lánynépsége. A gyűjtemény címadója, Az örökség remekmívű elbeszélés. Vízkereszt közeledtekor méhkasként zsong a Tengerészeti Minisztérium: a hivatalnokok mind találgatják, ki kap előléptetést, ki részesül jutalomban. Itt serénykedik hősünk, César Cachelin, a tengerészgyalogság egykori tisztje is. Jó okkal számíthat arra, hogy egyetlen lánya, Coralie Cachelin rövidesen tekintélyes örökség birtokába jut milliomos nővére, Charlotte néni jóvoltából. Ám César Cachelin retteg a gondolattól, hogy olyan ember kezébe kerül a nagy vagyon, aki tönkreteszi a családot. És ekkor, ezen a napon isteni szikra pattant ki az agyából…
    Show book
  • A Gyurkovics-lányok - cover

    A Gyurkovics-lányok

    Herczeg Ferenc

    • 0
    • 0
    • 0
    A 19. századi Budapest elegáns szalonjai és szenvedélyes találkozásai elevenednek meg Herczeg Ferenc egyik legismertebb regényében. A Gyurkovics család hét elbűvölő lánya előtt áll az élet legnagyobb kalandja: a szerelem és a házasság. Az anyjuk elszánt célja, hogy mindegyikük méltó férjet találjon – nemcsak a társadalmi elvárások, hanem az érzelmek útvesztőiben is. Humor, báj és társadalmi szatíra fonódik össze ebben a lebilincselő történetben, amely nemcsak egy kor hangulatát idézi meg, hanem ma is érvényes kérdéseket vet fel női sorsról, családról és választásról. Egy klasszikus mű a magyar irodalom aranykorából – friss és időtálló hangon.Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog) (Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) német származású magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke és 1927-től a parlament felsőházi képviselője volt. A két háború közötti időszak legnépszerűbb írója volt. Az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra, illetve számos nyelvre lefordították műveit. Színdarabjait a világ számos pontján játszották és játsszák.
    Show book
  • Lysias - cover

    Lysias

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    „Lysias csüggedten nézett rá. A leány hűvös tartózkodása kezdte 
    ingerelni. Mintha észre sem venné, hogy szépsége milyen hatással van 
    reá, makacsul kitér minden közeledés elől, nem gőggel, szerényen, de nem
     igyekszik elrejteni közönyét, melyet vele szemben érez. Hirtelen olyan 
    gondolata támadt, mely agyába kergette a vért. 
    Hátha jegyese, vagy éppen férje van otthon, akit szeret. És ezek, 
    úgy hallotta, lenézik az idegent, pogányoknak vagy barbároknak nevezik 
    őket. Ez a gondolat most fölkeltette gőgjét és nyugalmat erőltetve 
    magára, megkockáztatta a kérdést.”
    Show book
  • Maruszja ne! - Válogatott műfordítások - cover

    Maruszja ne! - Válogatott...

    Péter Ortutay

    • 0
    • 0
    • 0
    Élt a faluban egy öregember, úgy hívtak, hogy Bobij.Volt az öregnek egy viskója, no meg egy kutyája. Járta Bobij a környéket, kéregetett, és ha kapott valakitől egy darabka kenyeret, megette. A világ minden pénzéért sem vált volna meg a kutyájától, melyet ő mindig úgy hívott kedvesen, hogy Barátocskám. Ha elment az öreg a faluba, s bekopogott valamelyik ablakon, Barátocskám mindig ott állt mellette, és a farkát csóválta. Mintha csak ő is alamizsnára várt volna. Mondták is az emberek az öregnek: „Hallod–e, Bobij, miért nem kergeted el azt a kutyát, hisz neked sincs mit enned…” Ilyenkor az öreg csak ránézett szomorúan a beszélőre, ránézett… de nem mondott semmit. Szólítja Barátocskámat, elmegy az ablaktól, és nem veszi el a kenyeret. Nem volt bőbeszédű az öreg Bobij, ritkán állt ő szóba valakivel.
     
    Megjött a tél, süvítve, sírva, sepri a havat maga előtt a hóvihar, egyik buckát hányja a másik után. Botjára támaszkodva küzd az öreg Bobij a buckákkal, az egyik tanyától a másikig megy vánszorogva, és Barátocskám ott fut mellette. Odadörgölődzik az öreghez, felnéz rá hűséges kutyaszemével, mintha csak azt mondaná:
     
    – Senkinek nem kellünk, ugye, senkinek, senki sem hív be minket a házba melegedni, lám, egyedül vagyunk, mi ketten, egészen egyedül.
    Show book
  • Trimalchio lakomája - cover

    Trimalchio lakomája

    Petronius

    • 0
    • 0
    • 0
    Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom ízlés igazi művésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggő töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedő műveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az őseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.  
     Révay József fordítása.
    Show book
  • Fitzgerald összes elbeszélései-IV - Fordította Ortutay Péter - cover

    Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Matthew. J. Brucolli azt írja, hogy Fitzgerald, miközben Az Aréna (The Bowl) című elbeszélésén dolgozott, újból érdeklődni kezdett egyetemi futballista évei iránt: többször is leutazott Princetonba, hogy megnézze az edzéseket és meccseket. Sőt, időnként még késő éjszaka is felhívta az edzőt, Fritz Crislert, hogy elhalmozza „szakértői" tanácsaival. Az elbeszélés a Saturday Evening Post-ban jelent meg 1928. január 21-én. A háttérben van egy kis romantika, no és a profizmus, a kemény munka dicsőítése. Az, hogy lenézi az „amatőröket,” egy kicsit a feleségének, Zeldának is stól, aki sok mindenben volt jó… közép szinten.
     
    A vonzerő. Az elbeszélés 1928. március 3-án jelent meg a Saturday Evening Post-ban. Érezhetően sok önéletrajzi elemet tartalmaz. Akárcsak Fitzgerald több más elbeszélésének, ennek is központi témája a szerelem, és a házastársi hűség törékenysége, mely gondolat, Zelda „árulása” nyomán, élete végéig elkísérte.
     
    A Gyermekzsúrt (That Kind of Party) Fitzgerald később írta, mint a többi Basil történetet, de mivel a fiatalabb, még gyermek Basilről szól, ezért itt ebben a kötetben előrébb került. Ez volt az egyetlen a kilenc Basillel foglalkozó elbeszélés közük, melyet sem a Post, sem pedig a Ladies’ Home Journal és a Pictorial Review sem volt hajlandó publikálni, feltehetőleg azért, mert a szerkesztők nem igazán akarták elhinni, vagy nem tetszett nekik, hogy tizenegy éves gyerekek legfőbb gondja a csókolózás egy házibulin.
     
    4 -11. A párizsi utazás anyagi fedezetét Fitzgerald az 1928 márciusa és 1929 februárja között írt Basil Duke Lee elbeszéléseivel biztosította, melyek a Botránydetektivek, Egy este a vásárban, A legszemtelenebb fiú,  Basil, a csodálatos,  Az elfogott lidérc, Tökéletes élet, Bátran előre,  a Basil és Kleopátra, valamint a fentebb említett Gyermekzsúr. Ezeket Fitzgerald mind a Saturday Evening Post-nak szánta, de a Gyermekzsúrral már nem volt szerencséje. „Pikáns” részletei miatt minden folyóirat elutasította.  Az olvasók szerették ezeket a történeteket, és a szerzőknek is könnyebb volt ilyen lazán kapcsolódó sorozat-elbeszéléseket írni, mint mindig egy-egy vadonatúj valamivel előállni. Ezek az elbeszélések nyomon követik a Közép Nyugaton felcseperedő Basil életét, elmondják, milyen népszerűtlen volt Keleten a középiskolában, és hogy lett egyetemista a Yale-en. Nem nehéz észrevenni, hogy van összefüggés, méghozzá igencsak szoros, Basil és Fitzgerald élete között. A lényegesebb epizódok mind önéletrajzi elemekre épülnek: hogyan írt színdarabot otthon, St. Paulban, milyen szerencsétlennek érezte magát a középiskolában, és hogyan dobta első nagy szerelme, Ginevra King.
     
    A Két rossz a Saturday Evening Post-ban jelent meg 1930. január 18-án. A felesége a neki igencsak rossz emlékű balettozását is említi, amiről Zelda is írni fog a ma már jól ismert valceres könyvében, a Save Me the Walltz-ban. Magyarul A valcert táncolja velem (fordította O.P.). Ennek az lett a vége, hogy mindkét fél boldogtalan maradt.
     
    A Fenség című elbeszélést Fitzgerald 1929-ben írta és a Hajnali Takarodó (Taps at Reveille) elbeszélés-kötetbe is bekerült. Népszerű kis történet lett, mert ügyesen keveredik benne a thriller, a kaland, az erotika és a szerelem, a nagyzási mánia és a sznobság.
     
    Az utolsó déli szépség (The Last of the Belles) tulajdonképpen azt meséli el, hogyan udvarolt Fitzgerald és a többi katonatiszt-jelölt Zeldának, az utolsó déli szépségnek, amikor a Sheridan kiképzőtáborban várták a bevetést az Európában folyó háborúba. Az egyik legszebb Fitzgerald elbeszélésnek tartják már csak a hangulata miatt is. Nem éppen alaptalanul. Van korábbi magyar fordítása is, a Vajda Gáboré, melynek Az utolsó szépek szépe a címe.
     
    A Viharos átkelés egy viharos veszekedés, és kibékülés története férj és feleség között, ami gyakran előfordult Fitzgeraldéknál. Fitzgerald gyakran írt házassági problémáiról elbeszéléseiben. Először még humorosan tudott róluk beszélni, pl. a Rags Martin Jones és a walesi hercegben, de aztán mind keserűbb lett a szájíze tőlük.
     
    Az Úszókat egyes kutatók Az éj szelíd trónján előfutárának tartják. A történet csakugyan arról szól, hogy egy fiatal kikapós mennyecskét házasságtörésen kap a férje, ami aztán egész életét megkeseríti (Zelda árulása). De aztán fiatal amerikai barátai a férjet megtanítják úszni (ez képletesen is érthető), és ő pácba: a nyílt tengeren hagyja hűtlen feleségét és gazdag szeretőjét egy bedöglött motorcsónakon azután, hogy előnyös válóperes szerződést csikar ki tőlük, kiúszok a partra, és minden rendbe jön, aránylag. Ebben a történetben buggyan ki Fitzgeraldból nagy amerikai hazafiassága, „Amerika egy szív, melyben az örök készség dobog,” írja, valamint az is, hogy Gertrud Steinnel ellentétben, ő, mármint Fitzgerald, a háború előtti nemzedéket tartja elveszett nemzedéknek, nem a háború utánit, ahogy azt Gertrud Stein elejtett megjegyzése után sokan szerették hangoztatni. Például Hemingway is. A mostani nemzedék erős, okos és rátermett, Fitzgerald szerint, és naggyá fogja tenni szeretett hazáját, mely nem a nagyvilág, vagy Európa, hanem Amerika.
     
    A maga korában-t (At Your Age) című elbeszélést Fitzgerald 1929 júniusában írta Párizsban. Amerikában (Ellerslie-ben9 nem tudott nyugodtan dolgozni és 1929 tavaszán Zeldával együtt visszaköltözött a francia fővárosba, hogy ott fejezze be nagy regényét, Az éj szelíd trónján-t. Két dolog is arra motiválta a házaspárt, hogy elhagyja Amerikát. Először is, Zelda minden áron balerina akart lenni, és a kor egyik leghíresebb mesterétől, Jegorovától szeretett volna órákat venni. Másodszor, maga Fitzgerald is úgy érezte, hogy az európai környezet jobban segíti majd munkáját az új regényen. Harold Ober (Fitzgerald kiadója) a következő szavakkal reagált az elbeszélésre, miután megkapta: „Véleményem szerint ez a legjobb kis történet, melyet a mai napig írtál – és a legjobb, amit én valaha is olvastam.” Ober elismerése 4000 dollár honoráriumot jelentett Fitzgeraldnak a Post-tól. Még sosem kapott ennyit egy elbeszélésért. Minden bizonnyal Obernek köszönhető az is, hogy az elbeszélés bekerült A legszebb mai elbeszéléseinek modern könyvtárába. Az elbeszélést a Saturday Evening Post 1929. augusztus 17-ei számában hozta le.
     
    A nászmenet, mely a Saturday Evening Post–ban jelent meg 1930. augusztus 9–én The Bridal Party címmel, az első olyan, mely az 1929. évi Wall Street-i tőzsdekrachhal foglalkozik, ésr annak az időnek a végére esik, amikor a gazdag amerikaiak tömegesen lepték el Párizst, hogy kevesebb pénzből élhessenek kellemesen. Önéletrajzi ihletésű annyiban, hogy a történet abban a korszakban játszódik, amikor Zelda még kikosarazta az írót, mert még nem állt biztosan a két lában, azaz koldusszegény volt. Az elbeszélésnek van korábbi magyar fordítása is. (Lásd Menyegző, fordította Árkos Antal, Európa Kiadó).
     
    Ez itt Francis Scott Fitzgerald One Trip Abroad című elbeszélésének új szöveghű fordítása. (Egy korábbi fordítást lásd: Katona Tamás – Utazás külföldön. In: F. Scott Fitzgerald: Ólomkristály, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1966). Bár a kritikusok szerint is ez az egyik legjobb, Fitzgerald még sem tette be valamelyik későbbi elbeszélés–kötetébe. Úgy gondolta, nem teszi, mert a történet tulajdonképpen maga Az éj szelíd trónján dióhéjban, amit 1930. október 11–én hozott le a Saturday Evening Post, és jelenleg az egyik leghíresebb a mintegy 200 Fitzgerald elbeszélés közül.
     
    A Szállodák gyermeke (The Hotel Child) 1931. január 31-én jelent meg a Saturday Evening Post-ban, de nem tartozik a legnépszerűbb- Fitzgerald elbeszélések közé. Nyilván azért nem, mert egyszerűen nem tud vele mit kezdeni az irodalomkritika azon kívül, hogy elismeri, szép és kerek egész. Van benne ui. „minden.” Egy kamaszlány lelkivilága, mely természetesen, nem is kicsit, a Zeldáé, vagy inkább a későbbi Nicole-é Az éj szelíd trónján-ból. Továbbá szállodai rablás és tűzvész, kísértethistória (akárcsak Bram Stroker Drakula grófja vagy Henry James A csavar fordul egyet c. kisregényében), egy szélhámos vallomása, rendőrségi krónika, korrajz, az európai (főként angol) rangimádat szatirikus ábrázolása, és végül – akárcsak az Úszókban – amerikai patriotizmus.  Egy szóval, sok minden, amit így kerek egésszé kovácsolni, csak egy igazi nagy író tud.
     
     
    Show book