Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó
Ez a könyv nem Kádár Jánosról, a pártvezérről, nem a politikusról szól, hanem egy emberről, egy férfiről, akit Kádár Jánosnak hívnak – mondja könyvéről a szerző. És persze megengedi, hogy mi olvasók azért a két alak között a szükséges hasonlóságot megtaláljuk. Humoros, vidám történet, mi lenne más, hiszen a helyszíne a „legvidámabb barakk”.
„Már majdnem kimentem a lakásból, amikor kérdezte, hogy este dolgozom-e? Igen. Akkor bejön. Így kezdődött. Három vagy négy hónapig így folyt. Jártunk, ahogy egyáltalán én tudok járni valakivel. Egyszer csak eltűnt. Eltelt nyolc hónap!És én, én nyolc hónapig nem feküdtem le senkivel! Senki az égvilágon, aki ismer, nem hinné el ezt rólam! Próbáltam, de nem jött össze, nem volt kedvem a férfi akhoz. Aztán hónapok után telefonhoz hívtak. Születésnapi buli lesz, mondta. Ő volt, ő hívott. Az rendben van, hogy megszülettél, én már azt hittem, hogy meg is haltál, ezt szerettem volna neki mondani, legalább ennyit, de olyan büszke voltam, hogy nem! Tulajdonképpen nem is ő hívott egyenesen, hanem a barátnőm, hogy azt akarja a Bandi, menjek el…”Show book
„Lysias csüggedten nézett rá. A leány hűvös tartózkodása kezdte ingerelni. Mintha észre sem venné, hogy szépsége milyen hatással van reá, makacsul kitér minden közeledés elől, nem gőggel, szerényen, de nem igyekszik elrejteni közönyét, melyet vele szemben érez. Hirtelen olyan gondolata támadt, mely agyába kergette a vért. Hátha jegyese, vagy éppen férje van otthon, akit szeret. És ezek, úgy hallotta, lenézik az idegent, pogányoknak vagy barbároknak nevezik őket. Ez a gondolat most fölkeltette gőgjét és nyugalmat erőltetve magára, megkockáztatta a kérdést.”Show book
William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái. „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak…”Show book
Stendhal élete legszebb éveit Itáliában töltötte. Végrendeletében is meghagyta, hogy ezt véssék sírkövére: „Itt nyugszik Arrigo Bel, a milánói polgár; élt, írt, szeretett.” Útirajzai fölé is ezt írhatnánk mottónak: annak az embernek a vallomásai, csavargásai és könnyedségükben is mindig mély megfigyelései, aki nem tudós nagyképűséggel járta a múlt század tízes és húszas éveinek Itáliáját, hanem úgy, hogy élt, írt, szeretett; élvezte az életet, szerette a zenét, a szép nőket, szép szobrokat és szép képeket, s közben esténként gyors kézzel papírra vetette benyomásait, a szalonokban hallott pletykákat, az útmenti fogadók asztalánál ellesett jellemző történeteket, a bolognai kardinális vagy a nagy szobrász, Canova vallomásait. Modorának ez a közvetlensége, előadásmódjának ez az élettel teli szellemessége teszi útirajzait oly élvezetessé és kétszeresen is érdekessé: friss, élénk és mozgalmas képet adnak az akkori Itália életéről és a mindennapok bizalmas közelségébe hozzák a múlt század egyik legnagyobb íróját s legérdekesebb egyéniségét.Show book
A francia romantikus irodalom tán legszebb szerelmes regényének hőse, Bernard de Mauprat maga mondja el nyolcvanadik évén túl élete és szerelme történetét. A vad rablólovagok nevelte fiú egyik cselvetésük során ismerkedik meg egy álomszép lánnyal, akinek a becsületét és az életét is megmenti banditatársaitól. Edmée és Bernard bontakozó szerelmét egyre több motívum színezi, számos kalandos fordulat hátráltatja vagy segíti. A lovagvár bukása után a fiúnak meg kell küzdenie új nevelőapja úri környezetével, a lány előkelő udvarlójával, züllött papok alattomos mesterkedésével, párizsi szalonok talpnyalóival, és még Amerikába is elvetődik, ahol részt vesz a függetlenségért folytatott csatákban.A regény fordulópontján Bernard ártatlanul börtönbe és törvényszék elé kerül. Nemcsak boldogsága, de élete is múlik azon, barátai és szerelme összefognak-e, ki tudnak-e állni érte és képesek-e kideríteni az igazságot. Sand regényében minden megvan, ami a kötetet a romantikus művek kedvelői számára ellenállhatatlanná teszi: áradó meseszövés, az alakok, a fordulatok változatos bősége, szép tájak, nemes érzelmek és szerelmes szívek.Show book
„A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.” Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”Show book
