Other books that might interest you

• 

  Szerelem és más elbeszélések

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  Déry Tibor és a Szerelem kötelező olvasmány, érettségi tétel. A remekmívű filmes feldolgozásból a legmagasabb színvonalú tolmácsolásban ismerhettük meg az elbeszélés erényeit. S nemcsak a címadó novelláét, a másik forrás, a Két asszony szépségét is.  
  Maga a kötet – a szerző börtönből szabadulása után elsőként – 1963-ban jelent meg. Részben 1950–56 közötti írásokat tartalmaz, de a legfrissebb, a forradalmat követő élmények feldolgozása is helyet kap benne. Közülük is tévéjáték formát öltött egy, a Philemon és Baucis című történet. Ebben tömör, szikár jelenetekből bontakozik ki két öreg több évtizedes kapcsolatának minden rezdülése. De valamennyi novella – a műfaj követelményeinek megfelelően – erőteljes és képszerű. Némelyikben az irónia, sőt a szarkazmus játssza a főszerepet (Vidám temetés), másutt a tragikum (A tehén) vagy éppen a líra (A fehér pillangó) kap nagyobb hangsúlyt. A cirkusz mámoros, játékba belevadult gyerekei fenyegetően hatnak. A fanyarul humoros Libikókában az író pergő párbeszédekkel jellemzi hol a félfelnőtt fiatalokat, hol a disszidensek IKKA-utalvánnyal sorban álló hozzátartozóit.  
  Bár egyes kritikusok Déry Tibort világirodalmi jelentőségűnek mondják, igazi élvezői a 20. század magyar valóságát közvetlenül vagy akár közvetve átélt olvasói.

  Show book

• 

  Az örömlegény - válogatott novellák

  Guy de Maupassant

  • 0
  • 0
  • 0

  Hányszor halljuk, hogy azt mondják valakire: „Igen kedves ember, de valóságos örömlegény.” Beszéljünk nyíltan az örömlegényről, nemzetünk e rákfenéjéről.Mert mi, franciák, valamennyien örömlegények vagyunk, azaz változékonyak, szeszélyesek, ártatlan képpel komiszak, következetlenek a nézeteinkben, a szándékainkban, erőszakosak, és gyengék, akár a nők.De az örömlegények között kétségtelenül leginkább szemet szúr a párizsi flaszterkoptató, akiben a lelki sajátságok jobban kidomborodnak, és aki vérmérsékleténél fogva túlzott mértékben egyesíti magában a kedves kicsi nők minden vonzó tulajdonságát és hibáját…

  Show book

• 

  A nyúl regénye - Kisregények

  Francis Jammes

  • 0
  • 0
  • 0

  „A kakukkfűben meg a harmatban, amelyről Jean de La Fontaine mesélt, Nyúl úr a vadászatra fülelt, és fölkapaszkodott a puha agyagösvényen, és félt a tulajdon árnyékától, és a cserjék elmaradoztak, ahogy tovafutott, és kék tornyok bukkantak föl völgyről völgyre, s ő rohant, hegynek föl, hegyről le, ugrásai alatt meghajlott a fű, melyen csöppek sorakoztak, s ő így, sebes röptében, testvére lett a pacsirtának, s átvágott a megyei utakon, s a jelzőtábla előtt egy pillanatig tétovázott, mielőtt befordult a dűlőre, mely naptól fakó és döng az útkeresztezésnél, s odébb belevész a néma és sötét mohába.”

  Show book

• 

  Élve eltemetve

  Arnold Bennett

  • 0
  • 0
  • 0

  „Leek, aki megszűnt inas lenni s merőben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert - úgymond - eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festő, a művészdicsőség és diadal jelképe, magára öltötte az inas jellegzetes bolhaszín-otthonkáját és - kellemetlen éjszakára fölkészülve - bele-vetette magát egy kemény karosszékbe. Újra csöngettek, s a kapu felől kemény, parancsoló kopogás hangja reszketett végig az elhagyott házon, vészjóslón, ijesztőn. Akárcsak a Halál kopogása volt volna. Magával hordozta azt a borzasztó sejtelmet: hátha csakugyan komolyan beteg? Priam Farll idegesen felugrott, hogy szembeszálljon a csöngetőkkel és kopogtatókkal..."

  Show book

• 

  Lomtalanítás

  DrMáriás

  • 0
  • 0
  • 0

  DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban 
  született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 
  1991-től Magyarországon él. „Kegyetlen           könyv: nyers, 
  puritán, kíméletlen, s a   végén           sem mutat kiutat, nem nyújt 
  feloldozást. Egyedüli   tárgya,           hőse voltaképp egy 
  ismerősen, átlagosan rettenetes,             lepusztult, normális életre
   alkalmatlan bérház,           ám   ez a ház nemcsak lakhely, színtér, 
  hanem           maga is élő, lélegző   szervezet - éppolyan, mint lakói,
             ezek a megcsúszott,   tönkrement, leépült szerencsétlenek,   
          akiknek sorsa egy az   épülettel, lévén hogy normális           
  életre számos oknál fogva maguk   is alkalmatlanok.           A ház és a
   közösség jelene-jövője             így fedi le egymást teljesen: 
  emeletek, ajtószámok           tárják   elénk fokról fokra a társas     
        magány, elveszettség becketti   panoptikumát. Sorra           
  színre lépnek ezek a más törvények szerint             élő, mindenen 
  túljutott, véglényszerű, vagy           még épp   a létezés peremén 
  billegő,           utolsó erejükbol kapaszkodó   figurák-alakok,        
     lakásajtajukkal együtt tárul fel az egy rugóra             járó, 
  tragikus élettörténetük, jellemük,           lelkük,   kinézetük, hogy a
   bérház bűnügyi           krónikákba illő mélyvilági   pokla - vagyis   
          rendes, hétköznapi működése - érthető,             konzekvens,
   logikus és megmásíthatatlanul sorsszerű             legyen. Mégsem 
  csupán egyfajta szociohorror az, amit olvasunk,             s nem is a 
  szociografikus tényfeltáró próza           újabb változata -   holott 
  Máriásnak láthatóan           ehhez is megvolna az élményanyaga   -, 
  hanem színtiszta           szépirodalom, mely a szenvtelen megfigyelő   
  pontos leírásait,           a puritán nyelv és stílus minimalista   
  eszközeit           mély empátiával, a látásmód           közel hajoló  
   érzékletességével,           a részvét, a szolidaritás hangjával s a   
  leleplező           irónia sajátos, máriási tapintatával             
  keresztezi.
                
    Így lesz ez egy szép könyv minden kendőzetlen durvasága             
  mellett, mely értük íródott: ezekért           a halálukra várakozó,   
  vigasztalan embereket rejtő,           pusztulásra ítélt házakért.” Keresztury Tibor

  Show book

• 

  Ezüstpénz - Félszáz arcképvázlat...

  Endre Illés

  • 0
  • 0
  • 0

  Illés Endre ebben a kötetében bebizonyítja, hogy a férfi semmivel sem kevésbé bonyolult lelki képlet.
          
          Az Ezüstpénz finom mívű írásai ilyen módon mintegy kiegészítik a
   Méhrajzás esszéit, novelláit, és feleselnek is azokkal.

  Show book