Other books that might interest you

• 

  Festék és Púder - Válogatás...

  Zelda Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

  Zelda Fitzgerald cikkei: Azokat a cikkeket értékelni, melyeket Zelda Fitzgerald írt a múlt század húszas éveiben, nem egy könnyű feladat. Már csak azért sem, mert a legtöbbre népszerű folyóiratok kérték fel őt, mint „celebet” (híres író felesége mond véleményt érdeklődésre számot tartó kérdésekről) – és valóban, kettő közülük csak kiegészítés F. Scott Fitzgerald cikkeihez. Ám ezek a személyes tanulmányok mégsem tűnnek annyira személyeseknek, mint Zelda elbeszélései. Ezen észrevétel alól kivételt képez a „Kísérje F. urat és feleségét a…számú szobába” és a „Végkiárusítás,” mely kimondottan személyes dolgokat feszeget. A többi olyan anyagtól eltérően, melyek alatt mindkettőjük, Scott és Zelda neve is szerepelt, ez a kettő csakugyan kollaboráció eredménye, ám nehéz lenne megmondani, melyik részt írta Zelda, és melyiket F. Scott Fitzgerald.
  
   
   

  Show book

• 

  Ördögtánc

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Thury Zsuzsa Ördögtánc című regényében édesapja alakját elevenítette föl. Az Ördögtánc (1958), a századforduló világát idézi, egy korán kilobbant írótehetség – akinek Thury Zoltán lehetett a modellje – törekvéseit és környezetét jeleníti meg, majd azt a drámai fordulatot, amit halála jelentett a magára maradt család számára. Ekkor magasodik föl az anya alakja, aki önemésztő munkával, áldozatot nem kímélve neveli gyermekeit, a szenvedésekre, megpróbáltatásokrahangolt négy árvát, akik e „szívszorító kor”-ban is teljes emberekké értek. A regény egy elhatározás hű dokumentuma is: azt a szellemi folyamatot követi végig, amint egy fiatal lányban végleges elhatározássá érik, hogy író lesz.

  Show book

• 

  Alvilági játékok

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  A második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elől a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szűk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenéző emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettegő, éhező férfiak és nők egyik szélsőségből a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszerű novellagyűjteménye kiváló emberismeretről számot tevő, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsőséges helyzetet átélő emberek lelkébe.

  Show book

• 

  F Scott Fitzgerald - A szerelmes...

  Francis Scott Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

  A szerelmes eszkimót a Liberty szerkesztőségi cikkében így üdvözölte: Az amerikai széppróza nagymestere egy bizarr történet sziporkázóan friss leírásával tér vissza a folyóirathoz… Egy kedves kacagtató elbeszélést írt arról, hogy neveti ki egy északról jött lakatosmester saját szerelmét. És a buta fehér amerikaiakat, akik azt hiszik, hogy ő a buta, amikor pedig ők azok, tenné hozzá a figyelmes olvasó.
   
  A Rúzs – egyetemista komédiával kapcsolatban Matthew J. Bruccoli, Fitzgerald életrajzírója elmondja, hogy 1926 decemberében két és fél éves franciaországi tartózkodása után az író visszatért Amerikába, és Montgomeryben (Zelda szülővárosában) elfogadta John W. Considine-nak, az United Artist producerének azt az ajánlatát, hogy írjon forgatókönyvet a flapperek világáról. Fitzgerald elfogadta a felkérést, mert mint mindig, most is kellett a pénz. Abban állapodtak meg, hogy Considine 3.500 dollárt fizet, amint elkészül a mű, és 12.000 dollárt, ha jónak is tartja. Fitzgerald úgy gondolta, hogy három hét alatt megírja, de amíg Zelda és ő 1927. január elejétől március közepéig Hollywoodban volt, az idő nagy részét Fitzgerald nem munkával, hanem extravagáns szórakozással, mulatozással, botrányok garmadával töltötte a feleségével együtt. Nyilván úgy hitte, hogy a kisujjából is kiráz egy ilyen darabot. Magyarán, nem vette komolyan a megbízást. Az írást Considine nem is fogadta el, mert nem tartotta jónak. Harold Ober, aki Fitzgeraldot menedzselte akkoriban, készített egy jegyzetet az esetről, melyben többek közt ezt írta: „Elmondta nekem, hogy csúnyán összeveszett Constance Talmadge–dzsel (aki a kor egyik legnagyobb dívája volt Hollywoodban), és szerinte csak ez lehet az oka annak, hogy nem csinálnak a Rúzsból filmet.” Ober más stúdióknak és producereknek (pl. B. P. Schulbergnek) is felajánlotta a Rúzst megvételre, de senkinek sem kellett. Fitzgeraldnak volt még egy ötlete, mégpedig az, hogy átírja novellává a College Humor számára, de ezzel az ötletével később felhagyott.

  Show book

• 

  Egyszeri kaland

  Zsófia Dénes

  • 0
  • 0
  • 0

  Színes, gazdag világ tárul az olvasó elé Dénes Zsófia életrajzi regénye során. Ezek az emlékek valóságosak és őszinték.A Vaskapu-szoros kiépítésének munkálatait vezető kitűnő építészmérnök és a szabad, francia szellemű család leányának gyermekeként, a fiatal Zsófia az akkor oly ritka érettségi után egyetemre iratkozik, ahol művészettörténetet akar tanulni. Tanulmányait megszakítja, mert beleszeret valakibe, akivel szüleinek tiltakozása ellenére házasságra lép. Apja a házasságkötés előtt öngyilkos lesz, férje pedig tüdőbetegségével pár hónapos együttlét után szanatóriumokba kerül, majd meghal. A családi tragédiákon keresztül a szépségek iránt annyira fogékony fiatalasszonyban élő belső kényszer külsődleges támogatásokra is talál: kenyérkereső pályára kell lépnie, és óriási energiával megteremti ehhez a kora társadalmában még rendkívül ritka alapokat. Párizsba utazik, a művészetek hazájába, teleszívja magát az új művészetek áradó levegőjével s egyben a függetlenség testet-lelket felszabadító érzésével. Írni kezd, a Pesti Napló, majd később a Világ munkatársaként dolgozik. Sokat utazik külföldön, társasági, rokoni-baráti köre révén, s a benne élő művészi fogékonyság hatására a kor leghíresebb művészeivel, festőkkel, írókkal érintkezik. Így ismerkedik meg Ady Endrével is, akivel rövid ideig tartó bensőséges érzelmi viszonya egész további életének egyik meghatározójává válik.

  Show book

• 

  Köszönöm a tüzet és más...

  Francis Scott Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

  Egy-egy cigaretta időnként sokat jelentett neki. Végül is nehéz munkát végzett, és ha rágyújtott, ez azt jelentette, hogy pihenhet és kikapcsolódhat egy kicsit lelkileg. Özvegyasszony volt, rokonok, közeli hozzátartozók nélkül, s így senkinek sem írogathatott esténként, és ha egynél többször ment moziba hetente, akkor már megfájdult a szeme. Úgy hogy a cigaretta fontos pont lett életében a nap mint nap ismétlődő hosszú mondatok után.
   
  Az új körzetbe tett első látogatásának utolsó hete Kansas Cityben érte Mrs. Hansont. Augusztus közepe volt, s ő meglehetősen egyedül érezte magát az új üzlettársak között, ezért nagyon megörült, amikor az egyik cég várójában meglátott egy asszonyt, akit ismert Chicagóból. Így hát, még mielőtt bement volna a főnökhöz, leült melléje, hogy elbeszélgessen és érdeklődjék egy kicsit az iránt az úriember iránt, akit történetesen épp látni kívánt.
   
  – Vajon megengedi az úr, hogy rágyújtsak?
   
  – Micsoda? Hogy? Dehogy engedi! – mondta az ismerős. – Nagy összeggel támogatja a dohányzás elleni kampányt.
   
   

  Show book