Other books that might interest you

• 

  Az örömlegény - válogatott novellák

  Guy de Maupassant

  • 0
  • 0
  • 0

  Hányszor halljuk, hogy azt mondják valakire: „Igen kedves ember, de valóságos örömlegény.” Beszéljünk nyíltan az örömlegényről, nemzetünk e rákfenéjéről.Mert mi, franciák, valamennyien örömlegények vagyunk, azaz változékonyak, szeszélyesek, ártatlan képpel komiszak, következetlenek a nézeteinkben, a szándékainkban, erőszakosak, és gyengék, akár a nők.De az örömlegények között kétségtelenül leginkább szemet szúr a párizsi flaszterkoptató, akiben a lelki sajátságok jobban kidomborodnak, és aki vérmérsékleténél fogva túlzott mértékben egyesíti magában a kedves kicsi nők minden vonzó tulajdonságát és hibáját…

  Show book

• 

  Báró Herzfeld Clarissz

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „– De Clarissz – mondta a színésznő csodálkozva – hiszen nem ezt kell 
  merned – ha merni akarsz! ördög vigye a kis hindu táncosnődet. – Az még 
  várhat. Az első mégis csak – a férfi – nem érted? A férfi az első.
  Ezt mondva, hirtelen elkezdett kacagni, szívből édesen, igazi 
  fölényes asszonyi nevetéssel, ott a szobrok és virágok között – s utána 
  halkan, szégyenkezve, a másik is, a gyáva és tudós szűz, báró Herzfeld 
  Clarissz.
  Nevettek…”

  Show book

• 

  A viharlovas Heinz a matróz

  Theodor Storm

  • 0
  • 0
  • 0

  Kötetünk két elbeszélése, a Schimmelreiter és a Hans und Heinz Kirch. Az előbbit tartják – joggal – Storm legnagyobb alkotásának. Hauke Haien megrendítően szép, színes, emberi mozzanatokban páratlanul gazdag története a legtökéletesebb mintanovella, amelyen a múlt század klasszikus realista ábrázoló módszerét tanulmányozhatjuk. Az érzékletes megjelenítés, az alakoknak a fontosabb életmozzanatokkal való tömör, közvetett jellemzése, az egységes, részleteiben is finom, de mégsem aprólékos lélekrajz, az egyenes vonalú, határozott szerkesztés, a mesteri poentírozás, a kristálytiszta költői stílus – a lenyűgöző erejű természeti képek a téli morotváról vagy a viharról, a szökőárról, a felejthetetlen jelenetek sora, mint például az elbeszélő lovaglása a gáton, találkozása a kísérteties lovassal, a jégtekeverseny, a báli este, a szolgalegények kalandja a holdfényben életre kelő lócsontvázzal, a gátépítés és még annyi más: mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a sodró lendületű mese folyamán Hauke alakja egyre nagyobbá és tragikusabbá nőjön, amint élet-halál harcát vívja a konok maradisággal. Storm egyes barátai – így Keller is – hibáztatták az írót a babonás elemek túltengéséért. Nem volt igazuk. A természettel, a tengerrel állandó harcban álló fríz parasztok rajzát – akik lelkük mélyén, a keresztyénség s a náluk korán teret hódító reformáció ellenére is, „pogányok” maradtak –éppen ezek az elemek teszik teljessé és hitelessé. A Storm által életre keltett világ így egész, s ami netán még hiányzik belőle – a városi polgárság, a feltörekvő, szenátori rangra áhítozó kereskedők, hajósok világa –, abból ad a Schimmelreiterhez ugyan nem mérhető, de hozzá mégsem méltatlan ízelítőt a Hans und Heinz Kirch, a kétszer kitagadott, otthonába idegenként visszatérő fiú mély emberi szomorúsággal terhes és mégis a sorsok végzetes szépségét sugárzó története.  
  SZABÓ EDE

  Show book

• 

  Amerikából jöttem

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Thury Zsuzsa új regényének hőse Domány Erika, egy középkorú, kedves és tehetséges grafikusnő, aki látogatást tesz Amerikába szakadt rokonainál. A kéthónapos amerikai tartózkodás élvezetes keresztmetszetet ad mindarról, amit egy magyar utazó tapasztalhat az Egyesült Államokban és az amerikai magyarok között. Thury Zsuzsa új műve regény és naplószerű útirajz keveréke, amelynek alaphangja a humoros rácsodálkozásé az Újvilág apróbb-nagyobb furcsaságaira. Ám a könnyed, vallomásos, intim élménybeszámoló hátterében nagyon is súlyos emberi tragédiákat mutat fel az írónő, s végső soron magyarázattal szolgál arra is, miért vágyakozik haza két hónap elteltével Domány erika a szeretett óhazába. Thury Zsuzsa új regénye azoknak a műveknek a sorát gazdagítja, amelyek Amerikát magyar szemmel mutatják be, s ugyanakkor nemzeti önismeretünket is gyarapítják.

  Show book

• 

  Akkor a hársak épp szerettek -...

  Zsófia Dénes

  • 0
  • 0
  • 0

  DÉNES ZSÓFIA: „Felkutattam mindent, hogy az Adyra vonatkozó, még nem ismert emlékezésekből megszólaltassam a kor hangját Adyról, a vele egy időben élők tanúságtételét.Valahogy azt éreztem: lecsengetés előtt ezek az utolsó percek. És sok minden járt eközben fejemben. Arra gondoltam, mennyi kutatással, találgatással jár manapság egy-egy múltbeli nagy költőnk – nagy emberünk – belső vagy akár külső élete adatainak, élményeinek felderítése… Lehet róluk eleget följegyezni? Eszembe jutott: nem igaz, hogy ami halandó, annak semmi köze a halhatatlansághoz…Így gyűjtöttem egybe az itt következő emléksorozatot, a fiatal Ady történetét, aki »kárhozottan« kóborol a »váradi éjben«, majd a későbbiét is, aki ugyan eltávozott, de vissza-visszatért – utoljára 1918-ban – szeretett városába, Váradra.Az összeillesztett mozaikkövek – ha ezt kerestem, ha nem – szerelmek születésének, fejlődésének, elhalásának képét mutatják a szellemi élettel párhuzamosan; Váradon, Párizsban, Csucsán, mert »Akkor a hársak épp szerettek«.”

  Show book

• 

  3 és 4 között - FScott...

  Francis Scott Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

  Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Keresztülnéztek rajta, amint letűnt idők divatjamúlt szellemeként botladozott közöttük alkoholtól ködös szemmel, félszeg, bocsánatkérő mosollyal. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta fel. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte nem alkuvó szigorúsággal az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve már nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt. A végső szívroham 1940 decemberében végzett vele. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: „még tehetségemmel se tudtam sáfárkodni” – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle?
   
  Kortársai úgy könyvelték el Francis Scott Fitzgeraldot, mint a húszas évek új nemzedékének képviselőjét, a dzsesszkorszak előfutárát, névadóját és termékét – semmi mást. Merőben új típusok jelentkeztek már első írásaiban is: a felső középosztály elkényeztetett fiai és lányai, a koraérett, fanyar, cinikus flapperek és egyetemi arany ifjak. Meglehetősen meglepődött, amikor kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítésű regényéből az olvasók a flappert emelték ki, pedig ő egy érzékeny lelkű, tehetséges fiú jellemnevelő iskoláját, botlásait és önmagára-találását kívánta bemutatni. De a sikerből azonnal megértette, hogy öntudatlanul a korszak pulzusára tapintott, s most már átvette New York szívdobbanásának ütemét. A nagy példányszámú Saturday Evening Post számára gyártja a flapper történeteket egyre emelkedő tiszteletdíjért. A Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), Bernice bubifrizurája (Bernice Bobs Her Hair), A népszerű lány (The Popular Girl) legemlékezetesebb sikerű elbeszélései. Novellásköteteinek a címével is az igényekhez alkalmazkodik: Flapperek és filozófusok, A dzsesszkorszak meséi – ki tudott volna ellenállni ilyen csábító címeknek? „Tőkésíti” a flappert, és majdnem élete végéig, a dzsesszkorszak bukása után is visszatérő témái: A Szerelemhajó (Love Boat), A vonzerő (Magnetism), Jacob létrája (Jacob’s Ladder), De a maga korában (At your Age), Josephine múltja (A Woman With a Past).

  Show book