Nyírfaerdő - Novellák

Renée Erdős

Summary

„Nagyszerű várakat épített a nedves homokból, bástyákkal, vízárkokkal, bekerítette fallal, kerteket ültetett köréje. Egyszóval folytatta azt, amit már egyéves korában elkezdett: dolgozott, mindig dolgozott. Közben a gyűjtőszenvedélye sem hagyta el. Ahány skatulya került a kezébe, azt mind magához vette, megverekedett érte a nagyobbikkal. Általában az a természete, hogy mindent magához kaparít, mindent félretesz, megőriz, semmit sem vet meg, semmit sem tart fölöslegesnek.  
 A játékai, ha háromévesek is, mind újak, gondozottak. Amit egyszer a csöpp kis formás kezébe vesz, annak már értéke van, különös egyéni becse, az ő egyéni értékelésén keresztül. Különben is, a legnagyobb materialista. Szereti a pénzt és azt is gyűjti. Mikor hazulról eljöttünk és válogattunk a játékaik között, miket hozzunk magunkkal, egy kis gyöngyházerszényt találtunk megtömve pénzzel: száz és ezer koronásokkal.”

Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

A jegyesek II kötet

Alessandro Manzoni

Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal 
mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a 
kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre 
homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don 
Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék 
mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk
 útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor 
szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még
 rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen 
világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, 
mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak 
sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói 
éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz 
fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó 
marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg 
Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen
 éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi 
hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek 
hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) 
korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi 
ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy 
regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi
 vagyona, szegényebb az egész emberiség.

Show book

Vízkereszt vagy amit akartok

William Shakeapeare

Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. „Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

Show book

Lomtalanítás

DrMáriás

DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban 
született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 
1991-től Magyarországon él. „Kegyetlen           könyv: nyers, 
puritán, kíméletlen, s a   végén           sem mutat kiutat, nem nyújt 
feloldozást. Egyedüli   tárgya,           hőse voltaképp egy 
ismerősen, átlagosan rettenetes,             lepusztult, normális életre
 alkalmatlan bérház,           ám   ez a ház nemcsak lakhely, színtér, 
hanem           maga is élő, lélegző   szervezet - éppolyan, mint lakói,
           ezek a megcsúszott,   tönkrement, leépült szerencsétlenek,   
        akiknek sorsa egy az   épülettel, lévén hogy normális           
életre számos oknál fogva maguk   is alkalmatlanok.           A ház és a
 közösség jelene-jövője             így fedi le egymást teljesen: 
emeletek, ajtószámok           tárják   elénk fokról fokra a társas     
      magány, elveszettség becketti   panoptikumát. Sorra           
színre lépnek ezek a más törvények szerint             élő, mindenen 
túljutott, véglényszerű, vagy           még épp   a létezés peremén 
billegő,           utolsó erejükbol kapaszkodó   figurák-alakok,        
   lakásajtajukkal együtt tárul fel az egy rugóra             járó, 
tragikus élettörténetük, jellemük,           lelkük,   kinézetük, hogy a
 bérház bűnügyi           krónikákba illő mélyvilági   pokla - vagyis   
        rendes, hétköznapi működése - érthető,             konzekvens,
 logikus és megmásíthatatlanul sorsszerű             legyen. Mégsem 
csupán egyfajta szociohorror az, amit olvasunk,             s nem is a 
szociografikus tényfeltáró próza           újabb változata -   holott 
Máriásnak láthatóan           ehhez is megvolna az élményanyaga   -, 
hanem színtiszta           szépirodalom, mely a szenvtelen megfigyelő   
pontos leírásait,           a puritán nyelv és stílus minimalista   
eszközeit           mély empátiával, a látásmód           közel hajoló  
 érzékletességével,           a részvét, a szolidaritás hangjával s a   
leleplező           irónia sajátos, máriási tapintatával             
keresztezi.
              
  Így lesz ez egy szép könyv minden kendőzetlen durvasága             
mellett, mely értük íródott: ezekért           a halálukra várakozó,   
vigasztalan embereket rejtő,           pusztulásra ítélt házakért.” Keresztury Tibor

Show book

Tű a lemezen

Zsuzsa Thury

Akik megszerették Boér Zsófit, a Körülményes ifjúság vonzó lányalakját, minden bizonnyal nagy érdeklődéssel veszik majd kezükbe ezt az új regényt, amely párizsi tanulmányútján követi nyomon hősünket. Várakozásukban nem is csalódnak, hiszen a mű, miközben Párizs sokszínű, eleven képét, megannyi jellegzetesen izgalmas típusát eleveníti meg, egy fordulatokban gazdag szerelem történetét bontja ki. Zsófi és Mihály szerelme kezdettől fogva halálra ítélt szerelem, pedig mindkettő talpig ember, mindkettő igazi társat keres a másikban, de jellemük végletesen különbözik, s ezt a különbözőséget legfeljebb a pillanatok fedhetik el. Ugyanakkor törvényszerű is összetalálkozásuk: Zsófi ezen a kapcsolaton méri le önmagát, erőpróbája ez a kapcsolat, amelyből már céltudatos, magamagát és hivatását vállalni tudó ember-asszonyként kerül ki győztesen.
 Thury Zsuzsa az emberi lélek kitűnő ismerője, az emberi kapcsolatok sokszínű ábrázolója a gazdag eseménysor bemutatásával egyszersmind a tágasabb világ, a kor atmoszféráját is érzékeltetni tudja, anélkül hogy a cselekmény szerkezetén lazítana, s ezáltal válik regénye izgalmasan összetetté, tanulságaiban jelenünkre is átsugárzóvá.

Show book

A befejezetlen mondat III rész

Tibor Déry

„A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
 Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”

Show book

Saláta avagy az elnöktől a postásig

F. Scott Fitzgerald

Fitzgerald egyetlen darabja (melyet novellából bővített vígjátékká), amit még az író élete során bemutattak; 1923. november 19-én a Nixon’s Apollo Theatre-ben, Atlantic Cityben vitték színre, azonban óriási bukás lett. Zelda Fitzgerald azt írta róla egy levelében, hogy a közönség láthatólag unta magát, többen el is hagyták a nézőteret. Maga Fitzgerald is elégedetlen volt, szíve szerint állítólag saját maga állíttatta volna le az előadást az első pár jelenet után. Azonban napjainkban olvasva a darabot szinte érthetetlen, miért is lehetett ez bukás akkor.
A darab főhőse, Jerry és felesége, Charlotte olyan házasságban élnek, melyben mindketten boldogtalanok. Talán már nem is szeretik egymást. Charlotte elégedetlen férjével, annak motiválatlanságával, modorával: ő különbet érdemelne. Jerry pedig úgy érzi, minden ambíciót kiölt belőle felesége és a férj-lét. A házaspárral él még Jerry apja, a kissé már szenilis Papa, aki szívesen jár könyvtárba, amikor épp nem Bibliáját olvassa. Charlotte húga, a 19 éves, nagyon modern, a kor divatját a másodvonalból majmoló Doris is többször megfordul a házaspárnál. Semmitmondó hétköznapjaikat azonban egyszer csak megváltoztatja egy szeszcsempész, Snooks, aki 18 dollárért olyan gint kevert Jerry kérésére, amitől hirtelen minden megváltozik… Így lesz a vasutas-tisztviselőből Elnök, az Elnökből pedig a világ legjobb postása. Az abszurd történetvezetés szórakoztató voltán túl azonban érdemes odafigyelni a szereplők „sorskönyveire”, hogy miként változtatják vagy változtathatják azokat, s hogy a változások fényében hogy értékelődik át – minden.

Show book