Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Testvérem Muhammad Ali - cover

Testvérem Muhammad Ali

Rahaman Ali

Publisher: Cartaphilus Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Megszámlálhatatlanul sokat írtak már Muhammad Aliról, aki minden kétséget kizáróan az egyik legkedveltebb sportoló volt a világon, emellett pedig milliók példaképe. Ám egészen mostanáig épp az nem szólalt meg, aki a legjobban ismerte õt - egyetlen testvére és legjobb barátja, Rahaman Ali.
 
Rahamannál közelebb senki sem állt Muhammadhoz. A Cassius és Rudolph néven született testvérpár együtt nõtt fel, együtt edzettek, együtt járták be a világot, és együtt harcoltak az utcán és a ringben.
 
A testvérétõl elválaszthatatlan Rahaman szemtanúja volt Muhammad legjobb és legrosszabb pillanatainak, ismerte a fáradhatatlan tréfamestert és a féltékeny idõsebb testvért, az elszánt polgárjogi aktivistát, a hûtlen férjet és a szeretõ apát. A Testvérem, Muhammad Ali újszerû, bennfentes nézõpontból eleveníti fel a bokszsztár életének nevezetes eseményeit, miközben eddig ismeretlen történetek segítségével rajzolja meg egy büszke, megosztó, ám sérülékeny ember arcképét.
 
Rahaman Ali rendkívüli és megrendítõ memoárja minden eddigi Muhammad Ali-életrajznál nagyobb igényû és személyesebb dokumentum a 20. század egyik ikonikus sportolójáról - és egy, a születéstõl egészen a halálig elválaszthatatlan testvérpár története.

Other books that might interest you

  • Szeretett szeretetlenség - cover

    Szeretett szeretetlenség

    Daniel Korb

    • 0
    • 0
    • 0
    Az erdélyi szellem gyakran patetikus, ám egyidejűleg ironikus is magával szemben. Ebben a kedélyben fogantatott történetek tárulnak itt elénk, amelyek nem ismernek határokat, és a kilencvenes évek előtti négy évtized élményeiből inspirálódnak. A cselekmények szereplői, részben maguk krédója szerint élnek, de nem csak erről akad közlendőjük, hanem megkísérelnek egy bizonyos életszemléletet is továbbítani. Emlékeztetni próbálnak olyan körülményekre, amiket valaha valóságosnak tartottunk, de sajnos, közben csak mindegyikünk emlékezetében léteznek. Erdélyi gondolatok az otthonról, a hontalanságról meg arról a kifürkészhetetlen valamiről, ami a gondviselés.
    Show book
  • Hét év Tibetben - cover

    Hét év Tibetben

    Heinrich Harrer

    • 0
    • 0
    • 0
    1944. A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.
    Show book
  • Szabad szemmel - Esszék - cover

    Szabad szemmel - Esszék

    László Lator

    • 0
    • 0
    • 0
    Nagy költő, bírd el a sorsod.Salve, kutya! – írta a nagy kutyabarát Szabó Magda egy alkalommal Lator Lászlónak.Versben írta, mert Latorhoz a vers illik leginkább. Szemérmes-cinkos noszogatás ez: a többiekre figyelő pályatárs levele ahhoz a szerzőhöz, aki csak a fő műveit szereti kötetben viszontlátni. Ugyanaz a ritka gesztus, amellyel a megszólított költő, tanár, szerkesztő fordul tanítványhoz, szerzőhöz, munkatárshoz.Lator Lászlónak a vers tere az élet tere. Nem az elméleté. Pilinszky-elemzése, Illyés Gyulával való levélváltása, az új nemzedékek tagjaira folytonosan reflektáló írásai mind-mind erre utalnak. Csillapíthatatlan kíváncsisággal ragad meg, mutat fel minden mozzanatot, aminek a költészet, az adott mű a létét köszönheti. Lenyűgöz szakmai megvesztegethetetlenségével is: szabad szemmel nézi mindenkori tárgyát, a műelemzést a szerzői szándék értelmében végzi el, nem pedig „az elmélet gyakorlóterepének” tekinti.Ha nem folytatod, Latorom,
     
    én a derekad letöröm.Sej-haj!Tejeskávéban szokatlan a haj.Salve, kutyissime Tu!Szabó Magda ezzel a régóta készülő kötettel valószínűleg meg lenne elégedve. Nincs benne haj.********Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista. Kárpátalján, Tiszasásváron született 1927-ben. Makón érettségizett, 1947-ben felvették az Eötvös Collegiumba, 1949-ben kizárták az intézményből. Magyar-német szakos diplomát szerzett. Körmenden tanított, majd 1955-től 1989-ig az Európa Könyvkiadó latin csoportjának szerkesztője, főszerkesztője volt. Költői pályafutásával párhuzamosan tekintélyes fordítói életművet hozott létre. Szívesen hangoztatott felfogása szerint
     
    a műfordítás nem szükséges rossz, hanem nélkülözhetetlen jó. 
     
    Tanított a bölcsészkaron, a színművészetin. A rádió és a televízió irodalmi műsorainak máig közkedvelt szereplője. Tíz évig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökeként tevékenykedett.
    Show book
  • Bibó István művei I kötet - cover

    Bibó István művei I kötet

    István Bibó

    • 0
    • 0
    • 0
    A kötetben található művek:Kényszer, jog, szabadság A mai külföld szemlélete a magyarságról Etika és büntetőjog Erdei Ferenc munkássága a magyar parasztság válságának irodalmában A pénz Elit és szociális érzék Korunk diagnózisa Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom„...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergődtek ki igét tanulni. Akiket ott a műveltség mellett ezer lehetőség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni.
    Bibó István Genfben járta meg ezt a felső iskolát. Nagy műveltségű család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem főkönyvtárosának nagy tehetségű fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát.
    Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélőrendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet.
    Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betűértő: tanár, pap, színész, régész, történész, festő, költő, orvos, főleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája.
    így alakult ki az ő sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati tartozékaként közölte első nagy tanulmányát már 1945 őszén. A magyar demokrácia válságáról; méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejűleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium főtisztviselője) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idéző vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építő erejű vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereső, nagyrészt paraszt- és munkásgyökerű értelmiségnek, melytől méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népművelési vállalkozásoknak kultúránk fejlődésére oly végzetes föloszlatása.
    Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna később, s itt maradt...
    Illyés Gyula
    Show book
  • Bibó István művei V kötet - cover

    Bibó István művei V kötet

    István Bibó

    • 0
    • 0
    • 0
    A kötetben található művek:A magyarságtudomány problémája Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Zsidókérdés Magyarországon 1944 után Néhány kiegészítő megjegyzés a zsidókérdésről„...írói - közírói - jelentkezéséig Bibó István pályafutása azokéhoz a 16-17. századi magyar prédikátorjelöltekéhez hasonlított, akik az iszonyú dúlások után a tájilag és szellemileg visszamocsaraso-dott országból Utrechtbe és Montpel-lier-be vergődtek ki igét tanulni. Akiket ott a műveltség mellett ezer lehetőség is várt: könnyebb élet, sikeresebb szolgálat. S akik rendre visszatértek a maláriás falvakba, a sárkunyhók közt templomot építeni.
    Bibó István Genfben járta meg ezt a felső iskolát. Nagy műveltségű család gyermekeként került oda - a Szegedi Egyetem főkönyvtárosának nagy tehetségű fiaként -, hogy jogi tanulmányait tökéletesítse. Másban is tökéletesítette magát.
    Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédis-ta filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti. A hazájába visszatért Bibó István gyorsan megtalálta az utat mindazokhoz, akik hasonló ítélőrendszerrel kerestek olyan végezni-valót az életben, amely hivatás is lehet.
    Bibó István édesapja etnográfus is volt, mint akkoriban ott Szegeden csaknem minden betűértő: tanár, pap, színész, régész, történész, festő, költő, orvos, főleg a fiatalok közt. Ez volt a jogász ifjú Bibó második nagyiskolája.
    így alakult ki az ő sajátos tudományága és hivatása. Jó nyitányként a politikatudomány egyetemi tanára lett. Ennek gyakorlati tartozékaként közölte első nagy tanulmányát már 1945 őszén. A magyar demokrácia válságáról; méltán keltett iránta rögtön közfigyelmet és köztiszteletet. Ezt követte 1946-ban a kelet-európai kisállamok nyomorúságáról szóló. Ezzel egyidejűleg készített tervezetet (már mint a Belügyminisztérium főtisztviselője) a magyar közigazgatási rendszer megújítására. A gondolat, hogy »városmegyék« lépjenek a hajdani várközpontokat idéző vármegyék helyébe, évtizedek múlva lett a helyesen decent-ralizálódó államok eszméje. Történelmi és alkotmánytani írásai szinte folytatólagos közleményei lettek a Válasznak és építő erejű vitatárgyai annak a tragikus helyzetben is járható utat kereső, nagyrészt paraszt- és munkásgyökerű értelmiségnek, melytől méltán volt várható a szellemi élet, az írástudói erkölcs megújulása. Mindaddig, amíg el nem következett a folyóirat elnémítása, a népi kollégiumoknak és egyéb népművelési vállalkozásoknak kultúránk fejlődésére oly végzetes föloszlatása.
    Bibó Istvánnak ekkor már jó híre volt az ország határain túl is. Tudósi és közírói tekintélye vetekedett azokéval, akiknek egykor Genfben és másutt tanítványa volt. Tanulmányai halála napjáig messze földön figyelmet és teret kaptak. S még többet kaphattak volna, ha azt a tevékenységi területet választja. Választhatta volna később, s itt maradt...
    Illyés Gyula
    Show book
  • Próbáltam mindezt elfelejteni - cover

    Próbáltam mindezt elfelejteni

    Levente Lakatos

    • 0
    • 0
    • 0
    Egy ártatlan kislány. Két mérgező szülő. Az anyja lelkileg bántalmazta. Az apja szexuálisan használta. Most ő következik… Igaz történet egy, a kötet megjelenésekor huszonéves éves lányról, aki gyerekkorában saját bőrén tapasztalta, milyen az, ha az ember otthona válik földi pokollá. Mindent elmesél. Felkavaró visszaemlékezés.
     
    "Minden történet alapja a valóság, a tapasztalat. Amikor a kezedben tartott kötet mesélője, Fanni röviden megosztotta velem, mennyi szörnyűségen kellett átesnie gyerekkorában, azonnal éreztem, elérkezett az idő, hogy a saját viszolygásommal szembenézve nyissak az igaz történetek felé. Mert ennek a lánynak a pokla akkor kaphat értelmet, ha a lehető legtöbb ember tanul belőle. Legyen szó a párválasztásról, a kötelességvállalásról, az elfojtott titokról, vagy akár a szülő-gyermek viszonyról, Fanni sztorija szerintem senkit sem hagy hidegen. Azt hiszem, a kész szöveget visszaolvasva még maga a mesélő is kapott új, a feldolgozást talán elősegítő nézőpontokat" – Lakatos Levente
    Show book