Other books that might interest you

• 

  Madagaszkári küldetés

  Gabriella Farkas

  • 0
  • 0
  • 0

  Madagaszkár, más nevén a „vörös sziget” Afrika legnagyobb szigetországa, de ha valaki odautazik, megdöbbenve tapasztalja: ez nem Afrika, ez egy másik világ. Nincsenek oroszlánok, zsiráfok, elefántok, zebrák, viszont vannak helyettük makik, fosszák, kaméleonok, és ami még különlegesebbé teszi az országot: az afro-ázsiai gyökerekkel rendelkező vendégszerető emberek. Farkas Gabriella egy hónapot töltött Madagaszkáron egy humanitárius misszió önkéntes tagjaként, ahol az alternatív módszereken alapuló oktatási tevékenysége mellett rendkívül sok színes élménnyel gazdagodott. Megismerte a helyi emberek szokásait, megtanult néhány szót malagaszi nyelven, valamint megtapasztalta, hogy a malagaszi gyógyvíz versenyezhet a magyar gyógyvizek jótékony hatásával. A Madagaszkári küldetés című könyvet azoknak az olvasóknak ajánlom, akik szívesen belevágnának egy kalandtúrába, netán érdekelné őket az önkéntes munka, vagy csak egyszerűen szeretnének betekintést nyerni eme csodás szigetország mindennapi életébe.Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár Köztársaság Tiszteletbeli Konzulja
  „A poros sikátorba lépve a házakból ezerszám szalad elénk a sok gyerek, a legkisebbtől a legnagyobbig, kíváncsi szüleik utánuk. Pár négyzetméteres házakból tízen, tizenöten bújnak elő. Szívszorongató látvány a cipő nélkül, szürkére piszkolódott fehér rugdalózóban felénk tipegő kisbaba; a mezítláb, bugyi nélkül kisingben guggoló kisfiú, kinek az eső ellen nejlonzacskót húztak a fejére.”Farkas Gabriella

  Show book

• 

  Hogyan (nem) lettem francia...

  Mark Greenside

  • 0
  • 0
  • 0

  „…mindig reszketve, izgatottan készülök, ha francia barátaimnak főzök. Nagyon szeretném jól csinálni. Nem tudok jól beszélni, türelmesen várni, francia módra öltözni, fellépni vagy kinézni, de legfőképpen mégis abban kérem Isten segítségét, hogy az elvárások szerint meg tudjam etetni őket, jót és jól egyenek – bien manger – nálam. Azért is könyörgök Istenhez, hogy senki se legyen rosszul az asztalomnál, és ne betegedjen meg az ételem elfogyasztását követő huszonnégy órában. Ezzel az imával fogok neki, aztán úgy tervezek és készülök, mint egy nagybetűs ünnepre.” Mark Greenside magyar származású, amerikai egyetemi tanár beleszeret Bretagne-ba egy nyaralás alkalmával, házat vásárol egy ottani kis faluban, és ezt követően minden nyarát ott tölti. A nyelvi és kulturális különbségek miatt számtalan mulatságos kalandban van része, sokszor félreértés áldozata lesz nemcsak az ügyintézés, de a bevásárlás, a főzés, a vendéglátás és a vezetés során is. Tapasztalatairól könnyed, humoros történetekben mesél, érzékletesen bemutatva a franciák – egy kívülálló szemével nézve – különös szokásait, életfelfogását, csakúgy, mint a francia hétköznapok helyszíneit, a kórházak, éttermek, piacok, bankok és boltok világát.

  Show book

• 

  Airport Hungary

  Szabolcs Kordos

  • 0
  • 0
  • 0

  Szeretné tudni, milyen érzés egy fantomjárattal repülni koronavírus-járvány idején? Kíváncsi a magánrepülőgépeken szolgálatot teljesítő stewardessek mindennapjaira, a fapados légitársaságok személyzetének kalandjaira, a tehergépek magányos és az utasszállítók körülrajongott pilótáinak valós történeteire?A hatalmas sikerű Hungary-sorozat szerzőjének könyvében a légi közlekedés kulisszatitkai tárulnak fel – természetesen a magyarok szemszögéből. Kordos Szabolcs kontinenseken átívelő utazásra repíti olvasóit, a szórakoztató riportkönyvben repülőtéri dolgozók, légiutas-kísérők és pilóták mesélik el, hogy milyen a valóság tízezer méter magasságban. Az Airport, Hungary 2016-ban jelent meg először, a sokszoros utánnyomás ellenére ma már alig lehet hozzáférni, minden példánya elkelt. Amit most, kedves Olvasó, a kezében tart, az a vadonatúj második, további sztorikkal és megszólalókkal bővített kiadás, amely a 2020-as pandémia idején készült.Csatolják be biztonsági övüket, felszállunk!

  Show book

• 

  Utazás Nyugat-Európában

  Farkas Sándor Bölöni

  • 0
  • 0
  • 0

  Bölöni Farkas Sándor a felvilágosult szabadgondolkodó 1830 és 1832 között Béldi Ferenc gróf útitársaként nagy utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Az utazás alatt naplót vezetett, feljegyzéseket készített, élményeinek könyvformában való m

  Show book

• 

  Szenegálom

  Erika Sólyom

  • 0
  • 0
  • 0

  Cheikh Lô először 2011 augusztusában látogatott Magyarországra, a Sziget Fesztivál fellépőjeként láthatta a közönség. Négy évvel később, 2015 októberében Budapesten átvette a WOMEX világzenei expo művészeti különdíját. A könyv fejezeteinek során az olvasók betekintést nyernek a szenegáli mindennapokba rövid személyes történeteken keresztül, finom humorral fűszerezve, megismerve azt zenei stílust, illetve a helyi szúfi iszlám mozgalmat, a Baye Fall tradíciót, mely Cheikh Lô zenéjének és filozófiájának is szerves része.

  Show book

• 

  Hátizsákkal Brazíliában

  Béla Soltész

  • 0
  • 0
  • 0

  A riói karnevál őrülete? A lélegzetelállító kilátás a Cukorsüveg és a Corcovado tetejéről? A szurkolók tízezreinek lelkesedése a Maracana Stadionban? Amazónia dzsungele? A pompás tengerpartok?
   
  Igen, ez mind Brazília. De a favelák nyomora és az óriási metropolisok betonrengetege is. A végtelen országutak, a többnapos amazonasi hajózások, az éjszakai buszozások unalma. Meg a rengeteg különös hely és pillanat, a vad házibulitól az afrikai vallási rituáléig, a magyar származású brazilok banános rétesétől az őserdő lakóinak cölöpökön álló házáig…
   
  Bepakoltam a hátizsákomba, és útnak indultam, hogy felfedezzem magamnak Brazíliát, a 2016-os olimpia országát. Bejártam az ország leghíresebb helyeit, de olyan világvégi falvakba is elkeveredtem, amelyek talán még a térképen sincsenek rajta. Ámuldoztam Brazíliaváros és Sao Paulo modernségén, és gyönyörködtem Minas Gerais barokk aranyvárosainak szépségében. Híres brazilok nyomába eredtem – mint Pelé, Ayrton Senna vagy épp Paulo Coelho –, és híres brazíliai magyarok nyomára is bukkantam, mint például Molnár Gábor vagy Lénárd Sándor.
   
  És persze megismerkedtem egy csomó hétköznapi, nagyszerű brazil emberrel, akiktől nagyon sokat tudtam meg arról, hogy milyen az igazi Brazília. Erről szól ez a könyv.
   
  Soltész Béla 1981-ben született Budapesten. Az ELTE spanyol-portugál szakán és a BCE nemzetközi tanulmányok szakán végzett. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban tanult, doktori tanulmányait a BCE-n folytatta. Kutatási témája a latin-amerikai és a kelet-közép-európai migráció.
   
  
   
  – És akkor hol élnek indiánok? – kérdeztem.
   
  – Fent, a Tapajós felső folyásánál – mondta. – Két-három napnyi hajóútra innen.
   
  – És itt?
   
  – Itt nem.
   
  – Régen sem éltek itt indiánok?
   
  – De. A nagyszüleim még azok voltak. De aztán beköltöztek a faluba.
   
  Ezt nem értettem. Hogyhogy „aztán”? Mit változtat valakinek az indiánságán az, hogy hol lakik?
   
  – És most akkor kik laknak Jamaraquában? – kérdeztem.
   
  – Emberek.
   
  – Milyen emberek?
   
  – Egyszerű, dolgos emberek. Caboclo-k.

  Show book