Other books that might interest you

• 

  A jó fiú II rész

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  „A jó fiú” családregény, a Zudor-família két nemzedékét mutatja be. Egy kisvárosi cukorgyár igazgatója az apa. Haldoklik, amikor a regény kezdődik – halálával megbillen a harmonikus életforma, a polgári kényelem és biztonság alapja. A család felköltözik Budapestre. A fővárosban a régi tekintély, a társadalmi rang tudata és a megmaradt kis vagyon ad alapot különben bizonytalan létezésüknek. Az anya, a származására büszke, személyi varázsát még idős korában is megtartó Szentgyörgyi Hanna fiában, Bélában látja a családi hagyományok folytatóját, a régi rend fennmaradásának illúzióját is a fiú ósdi szemlélete táplálja. Az enervált, életképtelen fiú morális hanyatlása, majd teljes züllése nem marad hatástalanul leánytestvérére, hármuk közül elsőnek ő talál rá, ha nem is könnyen, az új élet számára is változást biztosító útjára.
  Thury Zsuzsa regénye egy ki­vételes történelmi forduló sok je­gyét feltáró mű, melyben a család ábrázolása kiszélesül máshonnan jött és máshova tartó emberek rajzával. Zudorék kis cselédlányá­nak változó sorsa éppúgy hozzá­tartozik a felszabadulást követő élet reális képéhez, mint a ház­ban lakó kommunista házaspár vagy a radikális forradalmi érzelmű jogász és mások.
  Thury Zsuzsa regényanyagát biz­tosan kezelő író, aki az idő, múlt és jelen játékát egy-egy jelenet lélektanilag vagy logikai aktualitá­sában teremti meg. Sajátos han­gulatú, egyéni epika ez, vérbeli elbeszélő, kitűnő emberismerő for­málja benne hőseinek sorsát, vá­gyak és szenvedélyek, szerelmek és csalódások összeütközésein ke­resztül.

  Show book

• 

  Szabadulás - válogatott novellák

  Guy de Maupassant

  • 0
  • 0
  • 0

  „– Hogyan csináltam?… A következőképpen. Ó, agyafúrt voltam, irgalmatlanul agyafúrt. Három hónap óta nem lehetett kibírni, utálatos volt, goromba, otromba, zsarnok, alávaló. Azt mondtam magamban: „Ezt nem lehet tovább tűrni, el kell válnom. De hogyan?” Nem volt könnyű. Megpróbáltam megveretni vele magamat. Nem akart kötélnek állni. Reggeltől estig gyötört; erőszakoskodott, hogy menjek el hazulról, ha nem volt kedvem hozzá, és hogy maradjak otthon, ha a városban szerettem volna vacsorázni; minden napomat elviselhetetlenné tette, de megverni nem volt hajlandó. Akkor megpróbáltam kinyomozni, nem tart-e barátnőt. Tartani tartott, de rettentő óvatosan járt hozzá. Semmiképpen sem lehetett volna rajtacsípni őket. Nos, találd ki, mit csináltam?”

  Show book

• 

  Csapda

  John le Carré

  • 0
  • 0
  • 0

  Madame Osztrakovát, egy Párizsban élő orosz emigránst felkeresi a szovjet követség egyik embere, és olyan lehetőséget ajánl az asszonynak, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
  Pár nappal később holtan találnak egy londoni parkban egy idős férfit, aki egykoron a szovjetellenes disszidensek vezetője volt. Látszólag két jelentéktelen, távoli esemény, de nem George Smiley szemében, aki német klasszikus szerzők tanulmányozásával tölti nyugdíjas napjait, és amikor alaposabban szemügyre veszi a történteket, olyasmire bukkan, amit el sem mer hinni. Elkezdi felfejteni a titkolózás finomszövésű szövetét, közben pedig lassan és nagyon precízen csapdát állít annak az embernek, aki az életét tette fel arra, hogy megsemmisítse az angol titkosszolgálatot, és kicsi híján sikerrel is járt. Smiley még egyszer utoljára összehívja az embereit, a legjobb embereit, hogy végleg leszámoljon Karlával, a szovjet hírszerzés legendás kulcsfigurájával, akiről kiderül: mégis van sebezhető pontja.

  Show book

• 

  Armance - Jelenetek egy párizsi...

  Stendhal Stendhal

  • 0
  • 0
  • 0

  Stendhal nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát – előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai írásokat –, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Stendhal nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elagott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa.

  Show book

• 

  A hemsőiek

  August Strindberg

  • 0
  • 0
  • 0

  Sötét, kegyetlen világ a hemsőiek világa, önzés, hamisság határozza meg az emberek kapcsolatait. Strindberg mély megvetéssel és kegyetlen iróniával mond ítéletet a kispolgári kapzsiság és álszenteskedés világáról. Nemcsak az alakok élnek elevenen ebben a regényben, nemcsak az embereket ábrázolja Strindberg sokszor már visszataszító hitelességgel – elevenen lüktető nála a természet, az északi tengervidék, a magányos szigetvilág ábrázolása, sőt a tárgyak is szinte életre kelnek sötét tónusú képeinek fény-árnyék játékában.

  Show book

• 

  A dzsesszkorszak meséi

  F. Scott Fitzgerald

  • 0
  • 0
  • 0

   
   
  Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából? S a nevek ütemére már zene ébredezik tudatunkban: a boston, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusa. Izzadságtól fénylő fekete arcok fáradt mosolya villan a zenekarban, vakító ingmell sötét ellentéteként, amint a kavargó cigarettafüst kék ködén át megszólal a szaxofon, és pergő dzsessz-ritmussal tölti meg a Plaza tánctermét. A parketten karcsú, fiús alakú, rövidre vágott hajú lányok simulnak partnerükhöz. Mosolyuk mindent ígér; körülrajongott elsőbálos lányok, akik már nem sütik le szendén a szemüket, hanem a flapper türelmetlen fölényével rázzák le magukról, a puritán szülők aggódó gondoskodását. Szabad szájúak, merészek, eszesek és szellemesek. New York-i szórakozóhelyeken, Yale, Princeton és Harvard diákbáljain, vidéki klubokban folyik a féktelenül vidám tánc, s a ragtime és a bor pezsgésétől lángolva szökdösnek ki a párok a parkoló kocsikba.

  Show book