Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Fekete angyalok - cover

Fekete angyalok

François Mauriac

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

A regény főhősének, Gabrielnek gyönyörű arcát, termetét szeretik meg a regény nőalakjai, a szenvedésre, önfeláldozásra született asszonyok, hogy végül a falu ifjú papjával és Gabriel középszerű gazdászfiával együtt a lelkéért álljanak csatasorba. A haldokló, ám a gyónás révén a gyilkosság lelkiismeret-furdalásától is megtisztult, megbékélt hős betegágyánál a vad szenvedélyek végül elcsitulnak.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • A boldogság ára - cover

    A boldogság ára

    Pearl S. Buck

    • 0
    • 0
    • 0
    A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. 
    A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? 
    A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. 
    Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-­díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, „Az édes anyaföld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.
    Show book
  • Egy asszony élete - cover

    Egy asszony élete

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    Guy de Maupassant (1850–1893) a XIX. század népszerű francia írója, számos novellát, regényt, színdarabot, és mesét írt. E regényében a nemesi származású Jeanne életét kísérhetjük végig: a boldog, romantikus leány, hogy változik meg évek alatt kiábrándult, szenilis idős asszonnyá.
    „Édes, szabad élet várt most Jeanne-ra. Olvasott, álmodozott és magányosan kóborolt a környéken. Lassan imbolygott az utakon, gondolatai álomvilágába veszve; máskor meg kis szökkenésekkel futott le a parányi, tekergő völgyekbe - körülötte mint aranyhímes püspöki palást borult a dombokra a fürtös zanót cserjéinek gyapjas virága. Az erős, édes szag felforrt a tüzelő fényben, megrészegítette, mint az illatos bor; a partra verődő hullámok távoli zajában őt magát is valamilyen ismeretlen hullámzás ringatta.Néha bágyadtan végigfeküdt egy domboldal sűrű füvén, és néha - amikor a völgykanyarulatban, a tölcsérszerűen összeérő, gyepes lejtők mögött hirtelen meglátta a kék tenger napfényben szikrázó háromszögét, a távolban egy vitorlát - féktelen öröm kapta el, mintha a felette lebegő boldogság közelítette volna meg titokzatosan. A tiszta táj gyengéd szépsége, a kerek láthatár nyugalma megszerettette vele a magányt. És oly sokáig ült egy-egy dombtetőn, hogy a kis mezei nyulak már ott ugráltak a lába előtt.”
    Show book
  • Az aranyszemű lány - cover

    Az aranyszemű lány

    Honoré de Balzac

    • 0
    • 0
    • 0
    Balzac izgalmas regénye – melyet Rónay György kitűnő fordításában közlünk – méltán aratott világsikert filmvásznon is. Egy cinikus világfi, Henry  de Marsay a főszereplője, aki olthatatlan szerelme lobban a titokzatos, a mindenki elől zárt és rejtegetett „aranyszemű lány” iránt, az életét teszi kockára, valahányszor találkozni kíván vele, és ez a szenvedély átformálja egész egyéniségét, szeretni és szenvedni képes emberré tesz. Ez a tiszta érzelmi és érzéki lobogás ragyogja be Balzac remek lélekrajzú regényét, s a két főszereplő útját ismerkedésüktől utolsó végzetes találkozásukig.
    Show book
  • Armance - Jelenetek egy párizsi szalonból 1827-ből - cover

    Armance - Jelenetek egy párizsi...

    Stendhal Stendhal

    • 0
    • 0
    • 0
    Stendhal nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát – előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai írásokat –, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Stendhal nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elagott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa.
    Show book
  • Saláta avagy az elnöktől a postásig - cover

    Saláta avagy az elnöktől a postásig

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Fitzgerald egyetlen darabja (melyet novellából bővített vígjátékká), amit még az író élete során bemutattak; 1923. november 19-én a Nixon’s Apollo Theatre-ben, Atlantic Cityben vitték színre, azonban óriási bukás lett. Zelda Fitzgerald azt írta róla egy levelében, hogy a közönség láthatólag unta magát, többen el is hagyták a nézőteret. Maga Fitzgerald is elégedetlen volt, szíve szerint állítólag saját maga állíttatta volna le az előadást az első pár jelenet után. Azonban napjainkban olvasva a darabot szinte érthetetlen, miért is lehetett ez bukás akkor. 
    A darab főhőse, Jerry és felesége, Charlotte olyan házasságban élnek, melyben mindketten boldogtalanok. Talán már nem is szeretik egymást. Charlotte elégedetlen férjével, annak motiválatlanságával, modorával: ő különbet érdemelne. Jerry pedig úgy érzi, minden ambíciót kiölt belőle felesége és a férj-lét. A házaspárral él még Jerry apja, a kissé már szenilis Papa, aki szívesen jár könyvtárba, amikor épp nem Bibliáját olvassa. Charlotte húga, a 19 éves, nagyon modern, a kor divatját a másodvonalból majmoló Doris is többször megfordul a házaspárnál. Semmitmondó hétköznapjaikat azonban egyszer csak megváltoztatja egy szeszcsempész, Snooks, aki 18 dollárért olyan gint kevert Jerry kérésére, amitől hirtelen minden megváltozik… Így lesz a vasutas-tisztviselőből Elnök, az Elnökből pedig a világ legjobb postása. Az abszurd történetvezetés szórakoztató voltán túl azonban érdemes odafigyelni a szereplők „sorskönyveire”, hogy miként változtatják vagy változtathatják azokat, s hogy a változások fényében hogy értékelődik át – minden.
    Show book
  • 3 és 4 között - FScott Fitzgerald 15 felejthetetlen elbeszélése - cover

    3 és 4 között - FScott...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Keresztülnéztek rajta, amint letűnt idők divatjamúlt szellemeként botladozott közöttük alkoholtól ködös szemmel, félszeg, bocsánatkérő mosollyal. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta fel. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte nem alkuvó szigorúsággal az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve már nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt. A végső szívroham 1940 decemberében végzett vele. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: „még tehetségemmel se tudtam sáfárkodni” – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle?
     
    Kortársai úgy könyvelték el Francis Scott Fitzgeraldot, mint a húszas évek új nemzedékének képviselőjét, a dzsesszkorszak előfutárát, névadóját és termékét – semmi mást. Merőben új típusok jelentkeztek már első írásaiban is: a felső középosztály elkényeztetett fiai és lányai, a koraérett, fanyar, cinikus flapperek és egyetemi arany ifjak. Meglehetősen meglepődött, amikor kissé wertheri világfájdalmú, de modern impresszionista stílusú és felépítésű regényéből az olvasók a flappert emelték ki, pedig ő egy érzékeny lelkű, tehetséges fiú jellemnevelő iskoláját, botlásait és önmagára-találását kívánta bemutatni. De a sikerből azonnal megértette, hogy öntudatlanul a korszak pulzusára tapintott, s most már átvette New York szívdobbanásának ütemét. A nagy példányszámú Saturday Evening Post számára gyártja a flapper történeteket egyre emelkedő tiszteletdíjért. A Kalóz a szigeten (Offshore Pirate), Bernice bubifrizurája (Bernice Bobs Her Hair), A népszerű lány (The Popular Girl) legemlékezetesebb sikerű elbeszélései. Novellásköteteinek a címével is az igényekhez alkalmazkodik: Flapperek és filozófusok, A dzsesszkorszak meséi – ki tudott volna ellenállni ilyen csábító címeknek? „Tőkésíti” a flappert, és majdnem élete végéig, a dzsesszkorszak bukása után is visszatérő témái: A Szerelemhajó (Love Boat), A vonzerő (Magnetism), Jacob létrája (Jacob’s Ladder), De a maga korában (At your Age), Josephine múltja (A Woman With a Past).
    Show book