Other books that might interest you

• 

  Maruszja ne! - Válogatott...

  Péter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

  Élt a faluban egy öregember, úgy hívtak, hogy Bobij.Volt az öregnek egy viskója, no meg egy kutyája. Járta Bobij a környéket, kéregetett, és ha kapott valakitől egy darabka kenyeret, megette. A világ minden pénzéért sem vált volna meg a kutyájától, melyet ő mindig úgy hívott kedvesen, hogy Barátocskám. Ha elment az öreg a faluba, s bekopogott valamelyik ablakon, Barátocskám mindig ott állt mellette, és a farkát csóválta. Mintha csak ő is alamizsnára várt volna. Mondták is az emberek az öregnek: „Hallod–e, Bobij, miért nem kergeted el azt a kutyát, hisz neked sincs mit enned…” Ilyenkor az öreg csak ránézett szomorúan a beszélőre, ránézett… de nem mondott semmit. Szólítja Barátocskámat, elmegy az ablaktól, és nem veszi el a kenyeret. Nem volt bőbeszédű az öreg Bobij, ritkán állt ő szóba valakivel.
   
  Megjött a tél, süvítve, sírva, sepri a havat maga előtt a hóvihar, egyik buckát hányja a másik után. Botjára támaszkodva küzd az öreg Bobij a buckákkal, az egyik tanyától a másikig megy vánszorogva, és Barátocskám ott fut mellette. Odadörgölődzik az öreghez, felnéz rá hűséges kutyaszemével, mintha csak azt mondaná:
   
  – Senkinek nem kellünk, ugye, senkinek, senki sem hív be minket a házba melegedni, lám, egyedül vagyunk, mi ketten, egészen egyedül.

  Show book

• 

  Szökés karácsonykor

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Rokonszenves arcú, jól öltözött kisfiú kóborol karácsony délutánján a Duna-parton. Nemcsak a külseje ápolt és gondozott, a gondolkozása is komoly, a jelleme is szilárd és megbízható. Miért adta hát szökésre a fejét? Miért kellett háborogva és mégis megszégyenülten elfutnia hazulról éppen a szeretet ünnepének előestéjén? Miért kell a becsületes helytállásnak ezt a fonák, szokatlan, időszerűtlen módját választania? S végül is hogyan keveredik ki veszélyes helyzetéből? Az izgalmas és érdekfeszítő regényből megtudjuk, hogy bármilyen válságos kalandokon esik is át a gyerek, soha meg nem alkuszik, soha meg nem hátrál, jó kedéllyel viseli el a hányattatásokat, s még talpraesettebb és életrevalóbb lesz, mire kilábal a bajokból. . .

  Show book

• 

  A herceg

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  „Ki ismerheti meg sajátmagát? Ki az, aki őszinte sajátmagához? Ahogy én 
  most itt beszélek magához, józanul és kissé kenetesen, mit tudom én, azt
   mondom-e, amit mondani szeretnék? Őszinte vagyok-e? Most, amikor 
  komolyan beszélek, az igazi érzéseimet és szempontjaimat fejezem-e ki? 
  Nem az imént voltam-e őszinte és igaz, mikor tréfából azt kérdeztem 
  magától: ne öljem-e meg az urát? Ki tudja, mi van bennünk, mi rejtőzik, 
  mi lappang, mi kér utat kifelé? Azért mondom csak: meglepetések érhetik 
  még magát is! Azért ne vegye dogmáknak, amiket az imént mondott, noha 
  tudom, hogy minden szava igaz és aszerint él is!”

  Show book

• 

  A boldogság ára

  Pearl S. Buck

  • 0
  • 0
  • 0

  A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. 
  A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? 
  A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. 
  Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-­díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, „Az édes anyaföld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

  Show book

• 

  Kedves bópeer…

  Tibor Déry

  • 0
  • 0
  • 0

  „Születtem Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így, ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a nyolcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom a keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm” – így kezdi elbeszélését a Kedves Bópeer…!hőse, egy idős magyar író. Amit elbeszél – önmagának beszéli el –, az a világirodalomban voltaképp meglepően ritka tárgy: az öregedés folyamata. Nem csak szorongva és a haláltól rettegve, hanem egyszersmind valamilyen különös, szinte kaján önelemző kíváncsisággal figyeli a regény hőse írásának legfőbb témáját: azt, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan meszesednek csontjai és meszesedik maga az agyvelő is, hogyan lobban fel benne – mégis! – a vágy az új gyönyör, új szerelem iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki akaratlanul felszítja betemetettnek hitt szenvedélyeit, talán utoljára, a végső néma csönd előtt.

  Show book

• 

  Egyszeri kaland

  Zsófia Dénes

  • 0
  • 0
  • 0

  Színes, gazdag világ tárul az olvasó elé Dénes Zsófia életrajzi regénye során. Ezek az emlékek valóságosak és őszinték.A Vaskapu-szoros kiépítésének munkálatait vezető kitűnő építészmérnök és a szabad, francia szellemű család leányának gyermekeként, a fiatal Zsófia az akkor oly ritka érettségi után egyetemre iratkozik, ahol művészettörténetet akar tanulni. Tanulmányait megszakítja, mert beleszeret valakibe, akivel szüleinek tiltakozása ellenére házasságra lép. Apja a házasságkötés előtt öngyilkos lesz, férje pedig tüdőbetegségével pár hónapos együttlét után szanatóriumokba kerül, majd meghal. A családi tragédiákon keresztül a szépségek iránt annyira fogékony fiatalasszonyban élő belső kényszer külsődleges támogatásokra is talál: kenyérkereső pályára kell lépnie, és óriási energiával megteremti ehhez a kora társadalmában még rendkívül ritka alapokat. Párizsba utazik, a művészetek hazájába, teleszívja magát az új művészetek áradó levegőjével s egyben a függetlenség testet-lelket felszabadító érzésével. Írni kezd, a Pesti Napló, majd később a Világ munkatársaként dolgozik. Sokat utazik külföldön, társasági, rokoni-baráti köre révén, s a benne élő művészi fogékonyság hatására a kor leghíresebb művészeivel, festőkkel, írókkal érintkezik. Így ismerkedik meg Ady Endrével is, akivel rövid ideig tartó bensőséges érzelmi viszonya egész további életének egyik meghatározójává válik.

  Show book