Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Egy halott naplója - cover

Egy halott naplója

DrMáriás

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

DrMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él. Az Egy halott naplója c. könyvében drMáriás nézetét egy olyan szürreális pokoljárás naplójának a formájában írta meg, melyben - egy hétköznapinak tűnő, ám egyáltalán nem hétköznapi - halál utáni állapotban végigbolyongja mai valónk szellemi értékrendjét és szféráit, amelyek egy „mennybéli” multinacionális cég formájában jelennek meg. A abszurd humorral felépített alkotás, mely egyedülállóan izgalmas és aktuális, sarkított és mégis a valós világba visz bennünket.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • Twist Olivér - cover

    Twist Olivér

    Charles Dickens

    • 0
    • 0
    • 0
    „Valahol, egy nagyvárosban, amelyet több oknál fogva is okosabb lesz nem megnevezni, s amelynek kitalált nevet sem akarok adni, a számos egyéb középület között van egy olyan, melynek a párját ősidők óta megtalálhatjuk a világ majdnem minden városában: tudniillik a dologház.” Az angol szegényházakban a gyermekeket éheztették, szellemileg pedig annyira elhanyagolták, hogy számos későbbi gonosztevő innen került ki. A szomorúan szépséges történet a szegényházból megszökött fiúról szól, aki találkozik a bűnözés világával, de végül visszatalál tisztes családjába, amelyből származott.
    Show book
  • Mathilda - cover

    Mathilda

    Mary Shelley

    • 0
    • 0
    • 0
    Ahogy Mathilda megszületik, édesanyja meghal. Apja rá sem bír nézni a fájdalomtól, a lányt rideg és távolságtartó nagynénje neveli fel. Azonban mikor tizenhat éves lesz, a férfi újra felbukkan, és igyekszik apja és társa lenni Mathildának… 
    A kevés boldogságot megélt fiatal lány halálos ágyán írt visszaemlékezése tipikus szentimentális regény, mely fordulataiban és nyelvezetében is mintaírása a kornak. Az édesapa vérfertőző szerelmi vágya– mely végül mind őt, mind lányát az öngyilkosságba kergeti – azonban bátor témaválasztás; s talán épp ezért a regény először csak több mint száz évvel az írónő halála után jelent meg. Többen úgy gondolják, hogy az édesanya korai elvesztése és a fiatal költő, Woodville iránt érzett beteljesületlen s ezért boldogtalan szerelem motívumai önéletrajzi ihletésűek. 
    A Mathilda Mary Shelley – a Frankenstein után – második leghíresebb regénye, melyet első magyar fordításban vehet most kézbe az olvasó.
    Show book
  • Trimalchio lakomája - cover

    Trimalchio lakomája

    Petronius

    • 0
    • 0
    • 0
    Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) főudvarmestere, a finom ízlés igazi művésze, – elegantiarum arbiter, amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a műve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggő töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségéről és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedő műveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsművészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói művészetnek ezeket az őseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait.  
     Révay József fordítása.
    Show book
  • A dzsesszkorszak meséi - cover

    A dzsesszkorszak meséi

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Meg kellett halnia, hogy újra kezdhesse elrontott életét. Közönsége már eltemette, gyászbeszéd és méltatások nélkül: erkölcsi hullaként kezelték. Eszméletlen tivornyákból sodródott a józanság partjai felé: fogadkozott, hogy dolgozni fog, nem iszik többé. Még részegen is fáradhatatlanul működött ironikus zöld szemének minden jelentős mozzanatot felvevő filmforgató-gépe; agyában párbeszédek és dallamok rögződtek. A született író csalhatatlan érzékével élményeit az idő szűrője nélkül is azonnal jelképpé oldotta föl. Alkoholtól reszkető kezével keresgélte, nem alkuvó szigorúsággal, az élménydarabkák legmegfelelőbb helyét a színes és művészi igazságú mozaikban, melyen élete utolsó évében dolgozott. Végül nem is ivott – csakhogy már késő volt. Szíve nem adott haladékot, hogy befejezhesse dédelgetett, igényes regényét, Az utolsó cézárt (The Last Tycoon). A végső szívroham 1940 decemberében érte. Érzelmi, erkölcsi, anyagi csődtömegnek tekintette magát: "Még tehetségemmel sem tudtam sáfárkodni" – mondta keserűen. Pazarolta magát, és ellobogott, mint a két végén meggyújtott fáklya. Mi maradt belőle? Olvasói már évek óta nem hallottak felőle; rajongói megdöbbentek halálhírére. Hát élt még Fitzgerald? Csakugyan, mi lett Scottból és ragyogó feleségéből, Zeldából? S a nevek ütemére már zene ébredezik tudatunkban: a boston, a shimmy, a charleston, a tangó ritmusa. Izzadságtól fénylő fekete arcok fáradt mosolya villan a zenekarban, vakító ingmell sötét ellentéteként, amint a kavargó cigarettafüst kék ködén át megszólal a szaxofon, és pergő dzsessz-ritmussal tölti meg a Plaza tánctermét. A parketten karcsú, fiús alakú, rövidre vágott hajú lányok simulnak partnerükhöz. Mosolyuk mindent ígér; körülrajongott elsőbálos lányok, akik már nem sütik le szendén a szemüket, hanem a flapper türelmetlen fölényével rázzák le magukról, a puritán szülők aggódó gondoskodását. Szabad szájúak, merészek, eszesek és szellemesek. New York-i szórakozóhelyeken, Yale, Princeton és Harvard diákbáljain, vidéki klubokban folyik a féktelenül vidám tánc, s a ragtime és a bor pezsgésétől lángolva szökdösnek ki a párok a parkoló kocsikba.
    Show book
  • Antigoné - cover

    Antigoné

    Szophoklész .

    • 0
    • 0
    • 0
    „Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.
    Show book
  • Szivárvány - cover

    Szivárvány

    D. H. Lawrence

    • 0
    • 0
    • 0
    Az angol kritika szinte egyöntetűen Lawrence-t ismeri el a XX. század legnagyobb angol regényírójának. Magyarországi népszerűsége eddig novelláin és a Szülők és szeretők c. regényén alapul, hazájában azonban mind határozottabb az a kritikai álláspont, amely Lawrence legértékesebb műveinek a Szivárvány-t és folytatását, a Szerelmes asszonyok-at tartja.  
     Az 1915-ben keletkezett Szivárvány a Brangwen család három nemzedékének sorsát fogja át. A szorgalmas, kissé nehézfejű fiatal gazdálkodó, Tom Brangwen, beleszeret a nálánál idősebb, világlátott, lengyel származású Lydiába. Szerelmük, házasságuk végletek között csapong, két szélsőséges típusát képviselik az emberi természetnek, kapcsolatuk sosem lehet kiegyensúlyozott.  
     Lydia lánya, Anna, az ősi ösztönök világába menekül; az anyaságban keresi élete értelmét, a termékenységben talál vigaszt.  
     A harmadik rész hőse Anna legidősebb lánya, Ursula. Más fából faragták, mint nagyanyját, anyját; más úton indul el. Szabadságának, egyénisége megvalósításának programja szomorú kudarccal végződik; a regény végső víziója azonban mégis perspektívát csillant fel: a sötét, komor bányavidék felett szivárvány jelenik meg. Ursula letörhetetlen vágyai teremtik ezt a harmónia-jelképet a menthetetlennek látszó világban.
    Show book