Publisher: Content 2 Connect
William Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.
Levél Apámhoz: ez a cím nem Kafkától származik. A szerző nem adott címet művének. Egyszerű okból: nem szánta műnek, csak közönséges levélnek. Hogy a terjedelmes levél mégis a „mű” irodalmi rangjára emelkedett, ezt nemcsak művészi ábrázoló eszközeinek vagy jellegzetes Kafka-stílusának köszönheti, hanem mindenekelőtt sajátságos tartalmi értékeinek. Kafka világképének különösen becses dokumentuma ez a közvetlen vallomás, méltóképpen sorakozhat fel az irodalmi igényű alkotások, a „közvetett” vallomások mellé. Kafka 1919-ben írta meg ezt a különös vádiratot apja ellen. „Írásaim Rólad szóltak” – írta apjának, mintha azoknak akarna ezzel is igazat adni, akik az „apa-komplexusban” keresik meghasonlott világképének egyedüli okait.A félelmetes apa csupáncsak része, de egyben óriássá nőtt szimbóluma is annak a világrendnek, mellyel az író meghasonlott, s szabadulni mégsem tudott tőle soha.A levél sokféle tanulságot rejteget, néhol még Kafka oly sajátosan abszurd képalkotásának is nyomára vezet. Csak egyetlen példa: a legjellemzőbb Kafka-novellák egyikében, Az átváltozásban az elbeszélés hőse arra ébred, hogy féreggé változott, s így éli tovább életét, megtaposva a családban. Ez a novellában egyetemes érvényűvé avatott kép az apjához írt levélben is megismétlődik, ezúttal reális, élményszerű értelmezésben: „eltávolodtam Tőled egy darabon, önállóan, még ha ez kissé arra a féregre emlékeztetett is, amely a hátulról rátaposó láb alól teste elejével kivergődik…”Szabó EdeShow book
Egy-egy cigaretta időnként sokat jelentett neki. Végül is nehéz munkát végzett, és ha rágyújtott, ez azt jelentette, hogy pihenhet és kikapcsolódhat egy kicsit lelkileg. Özvegyasszony volt, rokonok, közeli hozzátartozók nélkül, s így senkinek sem írogathatott esténként, és ha egynél többször ment moziba hetente, akkor már megfájdult a szeme. Úgy hogy a cigaretta fontos pont lett életében a nap mint nap ismétlődő hosszú mondatok után. Az új körzetbe tett első látogatásának utolsó hete Kansas Cityben érte Mrs. Hansont. Augusztus közepe volt, s ő meglehetősen egyedül érezte magát az új üzlettársak között, ezért nagyon megörült, amikor az egyik cég várójában meglátott egy asszonyt, akit ismert Chicagóból. Így hát, még mielőtt bement volna a főnökhöz, leült melléje, hogy elbeszélgessen és érdeklődjék egy kicsit az iránt az úriember iránt, akit történetesen épp látni kívánt. – Vajon megengedi az úr, hogy rágyújtsak? – Micsoda? Hogy? Dehogy engedi! – mondta az ismerős. – Nagy összeggel támogatja a dohányzás elleni kampányt.Show book
Ki hitte volna, hogy Fitzgerald, Francis Scott, ilyen történeteket is tudott írni? Hogy egy csók mégis csak képes ölni a valós életben is, és nemcsak a mesében? És hogy egy asszony, aki feleség és anya, előtt megjelenik a Jövő, és elmondja, hogy az csak tőle, az asszonytól függ, hogy az milyen lesz. És hogy kísértetek igenis vannak, és nem is kell messzire menni, mert rögtön itt van a szomszédban, egy régi házban, és felül veled a vonatra, hogy romlásba döntsön, ha nem vigáyzol. Szóval, ilyen és ehhez hasonló történeteket ids tudott írni a mi Fitzgeraldunk, és közben elmondani, hogy milyen csodálatos lény is az emeber. Minden kicsinyes és gyakran sok hibája ellenére is ember, mert van szíve és tud szeretni.Show book
KULT Könyvek„Érzések kimeríthetetlen skálája – a vak szerelemtől az együttérzésig.” (El País)A haja már fehér, de a szelleme élénk, vibráló: Witold Walczykiewicz zongoraművész. Halálosan beleszeret Beatrizbe, ebbe a vonzó, művészetkedvelő asszonyba, aki Witold barcelonai koncertjének szervezésében segédkezik.Beatriz férjnél van, és eleinte nem tesz rá mélyebb hatást Witold, a művész közeledése nyomán azonban apránként bevonódik a férfi világába. Witold leveleket intéz Beatrizhez, utazásokra hívja, egyszer meg is látogatja Mallorcán, a nő férjének nyaralójában.Van realitása kettejük szerelmének? Ha igen, pontosan mik az erőviszonyok? Beatriz diktál, mert ő az, aki úrrá lesz saját érzésein? Vagy Witold, aki olyan intenzitással álmodja meg ezt a köteléket, hogy az megelevenedik?A Nobel-díjas író remeklése végigköveti a lengyel zongorista zuhanásszerű lendületét, amellyel az beleveti magát egy mindent átformáló szenvedélybe.J. M. Coetzee 1940-ben született Fokvárosban, jelenleg Ausztráliában él. 2003-ban kapott irodalmi Nobel-díjat. Az első író, aki kétszer is elnyerte a Booker-díjat: 1983-ban Michael K élete és kora, majd 1999-ben Szégyen című regényéért kapta meg az elismerést. Ismertebb művei még: A barbárokra várva és a Jézus-trilógia.Show book
Paul Auster életműsorozatPEN/Faulkner-díj – jelölés (1991)„Sziporkázóan sokszínű.” (Wall Street Journal)Jim Nashe, miután elherdál egy váratlan örökséget, felvesz egy stoppost az országúton, név szerint Jack Pozzit, a fiatal hamiskártyást, akinek az a terve, hogy felültet két milliomost.Jim és Jack terve azonban visszafelé sül el: le kell dolgozniuk az elbukott összeget, aminek feltételeit a milliomosok szerződésben rögzítik. A munka egy kafkai, teljesen értelmetlen vállalkozás: egy ír kastély maradványaiból húznak fel egy falat. Az idő múlásával az adósság egyre gyarapodik, Jim és Jack egyre dühösebb, és próbálnak kiutat találni az abszurd szolgaságból.Paul Auster története az elnyomás képlékenységéről és a tisztességtelen alkuk hatalmáról szól, egy olyan világról, ahol a véletlen nemcsak szerepet játszik, hanem tulajdonképpen magához ragadja az egyetlen főszerepet.Show book
Thury Zsuzsa Októbertől februárig könyvének címe a háború utolsó hónapjainak pokoljárására, illetve Budapest felszabadulására utal. Cselekménye tágabb összefüggéseket világít meg – az ifjúság varázsától a „bölcs” öregkorig, a szorongató történelmi körülményektől a legfrissebb amerikai látogatás élményéig. A különös életsors, „elkötelezett” íróság fontos állomásait láttatja többek közt. Hol a kellemes társalgás, hol a szenvedélyes ítélkezés hangján idézi fel a múltat, mindig humánus tartással. Az írót magát sem kímélő őszinteség tükrében mutatja meg a történteket – imponáló fölénnyel, játékos iróniával. A tények sokszor önmagukban is megdöbbentőek, ám a közvetett fölidézés más dimenzióba emeli azokat, miként a személyiség zavarait, az egyéni választást, sőt a történelmi kort is. A furcsaságokon elcsodálkozhatunk, de a felelősséget soha nem háríthatjuk el magunktól.Show book
