Other books that might interest you

• 

  János vitéz

  Sándor Petofi

  • 0
  • 0
  • 0

  A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  Bánk bán

  Katona József

  • 0
  • 0
  • 0

  Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok – dráma esetében – előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

  Show book

• 

  Liliomfi

  Ede Szigligeti

  • 0
  • 0
  • 0

  A megözvegyült Szilvai professzornak az a terve, hogy a gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven vándorszínésznek áll, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellenzi a házasságot, éppen attól a férfitől félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy a nagybátyja hitvesének akarja Mariskát. A hű barát és színésztárs, Szellemfi segít Szilvai megtévesztésében, Liliomfinak adva ki magát. Egy másik - társadalmi különbségek miatti - reménytelennek látszó szerelem (Gyuri, a pincér és Erzsi, a gazdag Kányai fogadós uram lánya) története összefonódik Liliomfi és Mariska sorsával.

  Show book

• 

  Porta Marina

  Attila Fazakas

  • 0
  • 0
  • 0

  „A lámpát már kora reggel / a hajóorra aggatták, / és Hermész szobrocskáját vitte / egy sötét rabszolga – törött köpenye / ránca seszínű, mint virradatkor / a tenger…”

  Show book

• 

  Munkásfeleség - Ötfelvonásos...

  Minna Canth

  • 0
  • 0
  • 0

  A Munkásfeleség egy színdarab formájában megírt könyv, amelynek főhőse, Johanna nemrég ment férjhez Ristóhoz. Risto nem bizonyul jó férjnek, elissza Johanna megtakarításait, és nyomorba dönti a családját, Risto ráadásul elcsábítja egykori szeretőjét, a cigánylány Homsantuut, aki Risto valódi természetét felismerve bosszút akar állni.
   
  A Munkásfeleség Minna Canth 1885-ben írt színdarabja. Ez Canth egyik legismertebb és társadalmilag legradikálisabb műve. A darab az alkoholista férj és a férfi házasságban elfoglalt dominanciájának kritikája.
   
  „YRJÖ. Nem szabad olyan ijedtnek és félénknek tűnnie. Legyen bátor, hiszen nem tett maga semmi rosszat. Ebben a világban ki kell állni a saját érdekünkben, különben nem lehet boldogulni.
   
  JOHANNA. Könnyű magának ezt mondania, mivel maga férfi. A feleségek esetében ez másképp van. Ugyan mit tehetünk.
   
  YRJÖ. Próbálja meg, próbálja meg mindenképp. Maga is ember, ezt ne felejtse el.”

  Show book

• 

  Gondolatlépcső

  Marianna Vasas

  • 0
  • 1
  • 0

  Kedves Olvasó!
   
  Több témára bontott kötetem egy kivételes, és nemrégiben feltalált magyar versforma, az apeva iránti lelkesedésem és tiszteletem ihlette. Az apeva öt sorban, növekvő szótagszámmal csak elsőre köti meg az alkotó ember kezét: a forma legtöbb esetben, így itt is azt a célt szolgálja, hogy a megfelelő tartalommal egybekötve adjon szárnyakat. Ez a versforma már csak azért is különleges, mert már ránézésre is feltűnik gondolatébresztő jellege. Számomra olyan, mint egy lépcső, ahonnan óvatosan indul a vándor, majd a mélységek rejtelmes katarzisa felé tartva, és töltekezve a természeti, emberi igazságokkal, végül a csodák velős világába érkezik. Ebben a versformában a szöveg lombja a gyökere, és fordítva.
   
  Köszönöm Neked, hogy kezedbe veszed ezt a kötetet. Bízom benne, hogy mélységes és felívelő élményt nyújt majd olvasása.
   
  Így legyen!

  Show book