The perfect plan for booklovers!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Szemtől szembe Niki - cover

Szemtől szembe Niki

Tibor Déry

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

A Szemtől szembe, amelyet Déry 1933 – 1934-ben Dubrovnikban írt, a német munkásmozgalom küzdelmeinek sodrában egyén és közösség olykor feszítő erejű, máskor tragikus ellentmondásait példázza: századunk egyik alapvető etikai problémájának, a forradalmár útkeresésének és szolgálatvállalásának regénye.  
 A méltán világhírű, több nyelvre lefordított Niki (1955) címszereplője egy kutya – ám az író a foxi történetének ürügyén egy magyar család sorsát és egy történelmi helyzet erővonalait is nyomon követi: a regény az úgynevezett személyi kultusz korának szuggesztív, drámai és költői megelevenítése.

Other books that might interest you

  • Egy asszony élete - cover

    Egy asszony élete

    Guy de Maupassant

    • 0
    • 0
    • 0
    Guy de Maupassant (1850–1893) a XIX. század népszerű francia írója, számos novellát, regényt, színdarabot, és mesét írt. E regényében a nemesi származású Jeanne életét kísérhetjük végig: a boldog, romantikus leány, hogy változik meg évek alatt kiábrándult, szenilis idős asszonnyá.
    „Édes, szabad élet várt most Jeanne-ra. Olvasott, álmodozott és magányosan kóborolt a környéken. Lassan imbolygott az utakon, gondolatai álomvilágába veszve; máskor meg kis szökkenésekkel futott le a parányi, tekergő völgyekbe - körülötte mint aranyhímes püspöki palást borult a dombokra a fürtös zanót cserjéinek gyapjas virága. Az erős, édes szag felforrt a tüzelő fényben, megrészegítette, mint az illatos bor; a partra verődő hullámok távoli zajában őt magát is valamilyen ismeretlen hullámzás ringatta.Néha bágyadtan végigfeküdt egy domboldal sűrű füvén, és néha - amikor a völgykanyarulatban, a tölcsérszerűen összeérő, gyepes lejtők mögött hirtelen meglátta a kék tenger napfényben szikrázó háromszögét, a távolban egy vitorlát - féktelen öröm kapta el, mintha a felette lebegő boldogság közelítette volna meg titokzatosan. A tiszta táj gyengéd szépsége, a kerek láthatár nyugalma megszerettette vele a magányt. És oly sokáig ült egy-egy dombtetőn, hogy a kis mezei nyulak már ott ugráltak a lába előtt.”
    Show book
  • Berekesztett utak - Ősök és ivadékok 3 - cover

    Berekesztett utak - Ősök és...

    Renée Erdős

    • 0
    • 0
    • 0
    Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
    (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).
    Show book
  • Mathilda - cover

    Mathilda

    Mary Shelley

    • 0
    • 0
    • 0
    Ahogy Mathilda megszületik, édesanyja meghal. Apja rá sem bír nézni a fájdalomtól, a lányt rideg és távolságtartó nagynénje neveli fel. Azonban mikor tizenhat éves lesz, a férfi újra felbukkan, és igyekszik apja és társa lenni Mathildának… 
    A kevés boldogságot megélt fiatal lány halálos ágyán írt visszaemlékezése tipikus szentimentális regény, mely fordulataiban és nyelvezetében is mintaírása a kornak. Az édesapa vérfertőző szerelmi vágya– mely végül mind őt, mind lányát az öngyilkosságba kergeti – azonban bátor témaválasztás; s talán épp ezért a regény először csak több mint száz évvel az írónő halála után jelent meg. Többen úgy gondolják, hogy az édesanya korai elvesztése és a fiatal költő, Woodville iránt érzett beteljesületlen s ezért boldogtalan szerelem motívumai önéletrajzi ihletésűek. 
    A Mathilda Mary Shelley – a Frankenstein után – második leghíresebb regénye, melyet első magyar fordításban vehet most kézbe az olvasó.
    Show book
  • Candide avagy az optimizmus - cover

    Candide avagy az optimizmus

    Voltaire Voltaire

    • 0
    • 0
    • 0
    „Nyugtalanul, félőrülten, hol egészen magamon kívül, hol azonnal készen arra, hogy meghaljak a gyöngeségtől, szegény fejem tele volt ezerféle gondolattal, apám, anyám, testvérem gyilkos lemészárlásával, a csúf bulgár katona szemtelenségével meg késszúrásával, szolgaságommal, szakácsnéságommal, bulgár kapitányommal, csúnya Don Issacharommal, gyalázatos inkvizítorommal, Pangloss doktor felakasztásával, a hármasszólamú Miserere-vel, miközben kegyelmedet fenekelték, és főképpen azzal a csókkal, amelyet egy spanyolfal mögött adtam kegyelmednek azon a napon, amikor utoljára láttuk egymást. Magasztaltam az Úristent, hogy annyi megpróbáltatás után visszavezérelte hozzám. Az öregasszonyt megkértem, legyen gondja kegyelmedre, kísérje ide ebbe a házba, mihelyt lehetséges lesz. Megbízásomnak igen jól eleget tett; megértem hát azt a ki sem mondható örömöt, hogy ismét láthatom, hallhatom és beszélhetek kegyelmedhez. De már rettentő éhes lehet; nekem is megjött az étvágyam, először is hát vacsorázzunk meg.”
    Show book
  • Azok a szomorú fiatalok - All the sad young men - cover

    Azok a szomorú fiatalok - All...

    F. Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    Régi adósságot törlesztett a magyar fordításirodalom, amikor a közelmúltban megjelentette Francis Scott Fitzgerald első és utolsó nagy regényét is (Az Édentől messze és Az utolsó cézár) Bart István veretes fordításában. Így Fitzgeraldnak mind az öt regénye végre magyarul is megvan.
     
    A többi írásainak, főként az elbeszélések, novellák, színművek magyar nyelvű változataival azonban sokáig adósak maradtunk. A Fapadoskönyv Kiadó 2010–ben adott ki először Fitzgerald műveket, többek között a Benjamin Button különleges életét, elbeszéléseket, színműveket. Most hét évvel később a Jelenkor Kiadó is jelentkezett egy kötettel, mely Fitzgerald elveszettnek hitt írásaiból áll. Meghalnék érted a címe. Ám így is a Fitzgerald összestől még jó messze vagyunk. Míg másutt, például Oroszországban, ahol a hidegháború múltával az amerikai irodalom (és nemcsak „a kegyetlen és embertelen kapitalizmust ostorozó realista amerikai irodalom”, mint azelőtt, a nagy Szovjetunió fénykorában) igencsak előkelő helyet foglal el. És természetesen hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban is a legnagyobbaknak kijáró tisztelet övezi Fitzgeraldot. Itt is, ott is minden könyvét, elbeszélését, levelét, mindent, amit írt, mondott és meg lehet találni, kiadták, elemzik, értékelik, kommentálják. S amit esetleg elveszettnek hittek, de mégis felbukkan, az igazi szenzáció.
     
    A magyar olvasó leginkább Fitzgerald két főművét, A nagy Gatsbyt és Az éj szelíd trónjánt ismeri. Igaz, a többi írásáról eddig általában úgy nyilatkozott a honi (és a külföldi kritika egy része is sokáig), hogy messze elmarad e kettőtől. Sőt mindaz, amit e két (vagy inkább csak egy: A nagy Gatsby) nagyszerű regényen kívül írt – mondták, állítgatták, bizonygatták –, gyenge, alig van irodalmi vagy egyéb értéke. És szerzőjük csak azért írta, hogy legyen pénze, minél több pénze, hogy aztán két kézzel szórhassa „őrült” feleségével, Zeldával közösen Amerika és Európa luxusszállóiban és tengerpartjain, és hogy legyen miből főúri életformát folytatni. Lehet, hogy ebben van némi, vagy talán sok igazság is. Nem a mi dolgunk egy zseni életmódjáról, arról a korról, melyben élt, és amelyet általában Fitzgerald szóhasználatát követve dzsesszkorszakként definiálunk, ítéletet mondani. Megtették azt nélkülünk is a kiadók, a jó és rossz barátok, az életrajzírók, a kritikusok és sokan mások. Vagy ha úgy tetszik, az Élet, a Sors, és persze maga Fitzgerald is.
     
    Itt megjegyezném, hogy F. Scott Fitzgerald első (Flappers and Philosophers), ill. második (The Tales of the Age of Jazz) elbeszélés kötetéből vett, korábban a Fapados és a Quattrocento kiadók gondozásában magyarul is megjelent elbeszéléseknek, véleményem szerint egyik érdekessége, hogy bennük (még) nem foszlik szerte a nagy amerikai álom. A szereplők, így vagy amúgy, megtalálják – lehet, hogy csak azért, mert a kiadók happy endet kértek, követeltek a szerzőtől – a keresett boldogságot, de természetesen sohasem a pénzben, a gazdagságban. Ez utóbbi a boldogságkeresés folyamán mindig az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – akadálya az amerikai álom beteljesülésének másutt (a legszemléltetőbb e tekintetben az elbeszélések közül talán a Nagyobb gyémánt, mint a Ritz, és persze az öt nagyregény).
     
    Az itt szereplő elbeszélések (ezek Fitzgerald harmadik elbeszéléskötetét adják; az eredeti cím All the Sad Young Men) zömmel már az amerikai álomkeresés hiábavalóságát, haszontalanságát mutatják, hisz már túl vagyunk „az üvöltő húszas éveken (the roaring twenties),” amikor mindenki azt hitte, hogy a fiatalság, a felszabadult táncos világ, a dzsessz, a szórakozás és a mámor örökké fog tartani. Nem tartott örökké. Hamarosan beütött a krach. És már A gazdag fiú Ansonja, bár gazdag, mert annak született, akárcsak Anthony Patch a Szépek és átkozottak főhőse, nem találja helyét az életben és állandóan keres valamit, amivel aztán eljátssza egyetlen esélyét a boldogságra. A Téli álmokban pedig fordítva, Dexter, aki tulajdonképpen Gatsby elődje, viszont egész lentről indul, és azért kénytelen lemondani a boldogságról, mert egyetlen szerelme, Jones kisasszony, akárcsak A nagy Gatsby Daisy-je, elkényeztetett gazdag lány és képtelen felismerni az igazi érzést, és… el is játssza azt. Akárcsak a Gatsby-ben, ez az elbeszélés is egy fiatalember lelkivilágát elemzi, akinek vágyai (álmai) egybefonódnak egy önző gazdag lány szeszélyeivel.
     
    A Rags Martin–Jones és a walesi herceg pedig azért érdekes, mert két gazdag fiatal egyike, a női főszereplő mégis csak ráébred, hogy szeretik, és hogy a tiszta érzés egyáltalán nem pénzkérdés, bármennyire is úgy képzelte. Egyébként mind a kilenc elbeszélésben a szerelmi téma dominál, de mindegyik történet hitelesen, pontosan, szinte kézzel tapinthatóan mutatja az akkori évek hangulatát, és azt mondja el keserűen, hogy csak a pénz és a gazdagság, a luxusautó, a külvárosi nyaraló messze nem elég, ha az embernek nincs lelke és szíve. Mert azokért, akiket szeretünk, lányt, asszonyt, barátot, mindig többet kell áldozni, mint pénzt…  
    Show book
  • Játék - cover

    Játék

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Pártos Hédi, Végh Anna, és Borbíró Franciska egy család három generációjának nőtagjai: nagymama, anya, unoka. Az ő életük legboldogabb pillanatainak, napjainak lehet tanúja az olvasó a népszerű írónő, Thury Zsuzsa három új kisregényében.  
    Hogy melyek ezek az egész életre szóló percek, az öregkort is bearanyozó emlékek? Természetesen a szerelem élményei, a váratlanul és hevesen fellángoló vagy fokozatosan – barátságból, tiszteletből – kialakuló vonzaloméi, a mély és igaz, jellemet formáló és gazdagító érzeleméi.  
    A három költőien szép, lírával és humorral átitatott szerelem, a bájos, légies lányalakok és rokonszenves férfiak hiteles atmoszférájú történelmi háttér előtt elevenednek meg. Az írónő a millennium „békebeli” csendjéből az utolsó kisregény végén egy más minőségű nyugalomba vezet el bennünket: Budapest felszabadulásának még romos, de boldog kigyensúlyozottságába.
    Show book