As many books as you want!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Read online the first chapters of this book!
All characters reduced
A boldogság ára - cover

A boldogság ára

Pearl S. Buck

Publisher: Tericum

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. 
A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? 
A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. 
Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-­díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, „Az édes anyaföld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Other books that might interest you

  • A befejezetlen mondat II rész - cover

    A befejezetlen mondat II rész

    Tibor Déry

    • 0
    • 0
    • 0
    „A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
     Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”
    Show book
  • Az anya - cover

    Az anya

    Makszim Gorkij

    • 0
    • 0
    • 0
    Az anya az orosz társadalom állapotának ábrázolása a 20. század elején. A regény nem véletlenül kapta a címét. Gorkij ezzel is hangsúlyozza, hogy az anya a regény központi alakja, mindenekelőtt az anya jellemének a fejlődését ábrázolja. Ezzel egy emberi élet példáján mutatja meg az utat, amelyen a munkástömegek a forradalom felé haladnak. A munkások és a forradalmi értelmiség a regény egyik leglényegesebb kérdése, amelyet az író Szása, Natasa, Szofja és Nyikolaj Ivanovics tevékenységével világít meg.Pelageja (az anya) a mű elején a munkásnegyed szürke asszonya, aki a szomorú, szenvedésekkel teli életét törvényszerűnek tartja, s a vallásban keres vigasztalást. Legfőbb jellemző vonása a félelem. Ezzel egy időben azonban sok elégedetlenség halmozódik fel benne az élettel szemben. Segíteni kezd fiának, nemcsak azért, mert az ő fiáról van szó, hanem azért is, mert megérti fia céljait. Gondolatait tettek követik.A regény vége megmutatja, milyen átalakulás ment végbe az anya lelkében.
    Show book
  • A szerelem Amerikában - cover

    A szerelem Amerikában

    Ferri-Pisani

    • 0
    • 0
    • 0
    „A szomszédos teremben egy bigámia tárgyalására került sorra. Átmentünk és nem hallottuk azokat a klasszikus gúnyolódásokat, amelyekkel a büntetőtörvényszékek elnökei nálunk szokták élénkíteni tárgyalásaikat. A vádlott egyszerűen adta elő védekezését: New Yorkban élt feleségével, aki megkeserítette házaséletét. Ezért egy este felült a chicagói gyorsra és ott kis idő múlva megismerkedett egy nővel, akiről feltételezte, hogy elfelejteti vele boldogtalan házasságát. Elvette tehát a chicagói nőt, de elfelejtett elválni korábbi feleségétől. Semmi több.”
    Show book
  • A sivatagi harcos - cover

    A sivatagi harcos

    Rudyard Kipling

    • 0
    • 0
    • 0
    Nem gondolnánk A dzsungel könyve írójáról, hogy egy lassú, idilli kezdés után ilyen feszült, kissé kalandregényszerűen bonyolított művel iratkozott fel 1891-ben az irodalmi Nobel-díjasok várományosainak listájára. Igaz, nem ezt az első művét honorálták, hisz akkor még csak novellákkal, újságcikkekkel kísérelte meghódítani az olvasóközönséget.
    Kipling zűrzavarosan zajlott gyermek- és ifjúkorát követően felnőtt évei sem nevezhetők szokványosnak. Indiában gyökerező életét erősen átszínezték az anyaország iskoláiban töltött évek. Részben ezekhez az emlékekhez kapcsolódik regénye is.
    A sivatagi harcos (Korábban A fény kialudt címmel is megjelent kötet) magában foglalja első szerelme történetét. Maisie képét az író húgának barátnőjéről mintázta. A kissé szentimentális modorban fogalmazott, ám végig fordulatos, izgalmas mű egy nagyreményű festőművész belső küzdelmén át bontakozik ki. A fő dilemma: a valódi alkotó művész, vagy a kommersz üzlet csábítása kerül-e nyeregbe?
    Ez még nem az a harc, ami az őserdő becsületes farkasai és nagymacskái között zajlik!
    Show book
  • A bécsi országút - cover

    A bécsi országút

    Zsuzsa Thury

    • 0
    • 0
    • 0
    Boér Zsófi – akit a Körülményes ifjúság és a Tű a lemezen című regényekből már megismerhettünk és megszerethettünk – népszerű újságíró lett. Egy novellás kötete is megjelent, de közben eltelt kilenc év, s a hirtelen jött írói sikernek nem következett be elképzelt folytatása; ötletszülte kis írásokra pazarolva tehetségét, máról holnapra él egyre keserűbb közérzettel, egyre bizonytalanabbul. Lázadása csupa dac, csupa esztelenség, csupa pótcselekvés. Ekkor ismerkedik meg Pálos Andris íróval, aki életét igazi tartalommal ajándékozza meg. A történelmi-politikai események azonban kegyetlenül próbára teszik Zsófi hűségét, emberségét. Világra döbbenésében gyanútlan apolitikussága szertefoszlik, választani kell a meghunyászkodó lemondás és a tudatos cselekvés között. Ez az igazi erőpróba Zsófi legnemesebb tulajdonságait hozza felszínre. A párjáért vívott harcban egyre több ember sorsába kapcsolódik az ő sorsa is, s ezek az évek az igazi írói teljesítmény, az első regény évei is lesznek. Pálos Andrist lágerbe hurcolják, Boér Zsófi mégis visszavárja, mert úgy érzi, a benne rejlő erőnek le kell győznie a halált.
     Az önéletrajzi elemekből felépített regény, az írónő kitűnő arányérzékét, típusteremtő készségét igazolva, a korabeli magyar értelmiség hiteles rajzát adja.
    Show book
  • Hajnali beszélgetések Lukits Milossal - cover

    Hajnali beszélgetések Lukits...

    Endre Nagy

    • 0
    • 0
    • 0
    Schöpflin Aladár: HAJNALI BESZÉLGETÉSEK LUKITS MILOSSAL
    Nagy Endre könyve - Genius-kiadás
    Aki ismeri Nagy Endrét, az tudja, hogy a színpadon és az íróasztalon kívül is mindig azt csinálja, amivel hírnevét és népszerûségét szerezte: konferál. Akármilyen társaságban, ha átveszi a szót, akármilyen témáról, azonnal magától ömlik belõle a konferánsz, sorra pattognak ki belõle az ötletek, mindig készre formálva, ösztönszerû ökonomiával, közvetlenül, találóan, mindig azzal érve el a hatást, hogy nem érezni hatásra számítottságukat. Okossága, irónikus derüje, fesztelensége mindig meg tudja nyerni a figyelõket, lényébõl valami szimpátia árad, amely kedvessé, kellemessé teszi körülötte a levegõt s fel tud frissíteni bármily bágyadt társaságot. Szerencsés ember, nincs nála különbség hivatás és magán-passzió, mesterség és pihenés között, azzal szórakozik, ami a kenyere és azzal keresi kenyerét, ami szórakozása. Ha akármilyen beszélgetését klubban, kávéházban, vonaton, privát-társaságban lesztenografálnák, elolvasva is kész konferánsz volna mindegyik.
    Ez fordítva is így van. ha írását elmondaná, ahogy az új könyvében található arckép-vázlatok egyikét-másikát fel is olvasta Nyugat-estéken Budapesten és vidéken, - ezek legfeljebb abban különböznének élõszóval való beszélgetéseitõl, hogy valamivel kötöttebb a formájuk. Nem tudok senkit, akinek írása annyira azonos volna a beszélgetésével. Teljesen közvetlen és friss, nyoma sincs benne a szándékoltságnak, nem érezteti semmivel, hogy amit ír, az irodalom, másvalami, mint az élõbeszéd. A mondatai fínoman vannak modulálva, az ötletei célba találnak, de akkor is ilyenek, ha csak elmondja õket. Az írásában épúgy nincs betanultság, mint a társalgásában. Igazán biztos az ember benne, hogy írás közben magától jön belõle szó, ötlet, epigramma, anekdota. Mikszáth mondta egyszer, hogy nem író az, akinek a tolla nem diktál. Ha Nagy Endre emlékezéseit olvasom, mindig azt érzem, hogy a tolla diktálta neki azt, amit elmond.
    Jókairól van egy hosszabb «beszélgetése». Tulajdonképen Lukits Milos beszél; tudjuk, hogy ez alatt a dalmata hangzású álnév alatt a nekünk, akik ismertük, feledhetetlen Cholnoky Viktor értendõ. Nem lehet megállapítani, bizonyára maga Nagy Endre se tudná megállapítani, mi ezekbõl a megállapításokból csakugyan Cholnokyé és mi az övé, - a kettõ nyilván összeolvadt az emlékezetben. Mind a ketten Jókai igézete alatt éltek, mert mind a ketten az írói mûvészet csúcspontjának érezték azt, ami Jókai lényege: az elbeszélnitudás ritka és rejtelmes adományát. Ezzel szemben úgy érezték, semmit sem jelent mindaz az ellenvetés, akármennyire igaz, amit a Gyulai-iskola felhozott Jókai ellen. A karakterei igazság nélkül valók, írásmódja sokszor hanyag, mindenféle más emberi és írói hibája van, de a fantáziája valódi csoda, mesélni tüneményesen tud, tehát lángész. A lángésznek pedig nincs hibája, minden foltja semmis a napfényéhez képest. A mai fiatalabb nemzedék talán már nem is érti ezt a Jókai-imádatot. Nagy Endre írása dokumentum arról, hogy a régebbiek, akik még érezték az élõ Jókai személyes varázsát, a legnagyobb hatást, amit író valaha elért Magyarországon, minek és milyennek látták õt. A beszélgetések egyes részei leköthetik az irodalom-kutató figyelmét is, mint például az a párhuzam Jókai és Balzac között, amely megmagyarázza, mért lett Jókaiból az, ami. De még mást is mondanak ezek a beszélgetések. Megmutatnak valamit abból a szellembõl, amely még a háború elõtti évtizedben is megvolt az írók között, amikor egész éjszakákat el tudtak beszélgetni irodalmi dolgokról; egymás írásairól, ideáljaikról és rajongani tudtak egy kedvükre való íróért. Furcsa, cigarettafüstös, alkoholos éjszakák voltak ezek, de akik átvirrasztották, azokban még volt hit az irodalomban.
    Móricz Zsigmond és elhúnyt felesége, Bródy Sándor, Ujházy Ede, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza alakjainak frissen odavetett, elmés sziluettképei is feltünnek Nagy Endre könyvében. Biztos szemmel tudja meglátni azokat a jellemvonásokat, amelyek egy-egy alaknak a kontúrját adják, azokat az anekdotákat, melyekbe bele van sûrítve egyéniségük. Ezeknek a könnyed vázlatoknak éppen az igénytelenségük adja meg az értékét. Kevesebb pretenziót támasztanak, mint amennyit kielégítenek, - ami bizony nem nagyon gyakori írói érdem.
    Show book