The perfect plan for booklovers!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Háborús napló 1916–1918 - cover

Háborús napló 1916–1918

József Kállay

Publisher: Napkút Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

"„Ebben a könyvecskében írom meg dióhéjban a személyes történetemet a háború végéig. Naplót csak 1916-ban kezdtem írni, amikor másodszor indultam a harcztérre, és egészen 1919-ig vezettem, míg csak teljesen haza nem kerültem családom körébe…”

A napló, ahogy szerzője maga utal rá, előbb rövid feljegyzések formájában született meg, majd a jegyzetekből az 1916–18 közötti időszakot részletesen kidolgozta – ahogy itt most, helyesírási és nyelvtani korszerűsítések után, de némely akkori írásmódbeli sajátosság megőrzésével, olvasható. A későbbi részek vagy el sem készültek, vagy elkallódtak. Megmaradt viszont a családi hagyatékban Kállay József levelezése (több mint félszáz megírt és célba érkezett levelezőlap), amely felöleli a háború teljes tartamát, és a hozzá írt sorokon túl tartalmazza a feleségéhez általa címzetteket is. Mivel ezek érdekes adalékokkal szolgálnak, és a naplóban kirajzolódó nézőponttól eltérőeket is felvillantanak, érdemesnek tartottuk néhányukat a kötetbe illeszteni."

Other books that might interest you

  • Az essexi kigyó - cover

    Az essexi kigyó

    Sarah Perry

    • 0
    • 0
    • 0
    1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét.
     
    Az essexi kígyó című könyvet számos irodalmi díjra jelölték, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listák elején szerepel a könyv az Egyesült Királyságban.
     
    Az Év Könyve - The WaterstonesBritish Book Award győzteseThe Sunday Times Bestseller
    
     
    Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre.
     
    Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat.
    
     
    Kendőzetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elkövesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrnője és a Múzsa című könyv szerzője)
     
    Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerző intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány című könyv szerzője )
     
    Ettől a könyvtől vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)
    Show book
  • A Paradicsom dombja - cover

    A Paradicsom dombja

    Margit Petrolay

    • 0
    • 0
    • 0
    A regény a középkori példát idézve korunk izgalmas kérdésfeltevéseihez is hozzászól: mi történik akkor, amikor a példaadó hős kultuszát szervezi utókora.
    A regényt megjelenésekor Benedek Marcell így méltatta: „Azt a hétszáz évvel ezelőtt kibontakozott csodálatos világot ismerjük meg, amelyben isten szegénykéjének tanításai még frissen éltek együtt írástudatlan emberek között, de már elindították a szervező, templomépítő, pápa és császár harcába avatkozó kiművelt elmék munkáját is… A legendák egyszerű, áhítatos és naiv kedvességével elmondott apró esetek során keccen tovább az idő kereke…”
    Show book
  • Arcképvázlatok - Száz magyar író - cover

    Arcképvázlatok - Száz magyar író

    Géza Hegedüs

    • 0
    • 0
    • 0
    Ha az olvasó történetesen találkozott a szerző A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvével, akár úgy is tekintheti, hogy most annak második kötetét tartja a kezében. Hiszen amiként abban, úgy ebben is kereken száz magyar író és költő arcképvázlatát ismerheti meg; s minthogy ez a könyv később jelenik meg, mint amaz, tehát sorrendben: ez a második kötet. Holott mégsem az, és nagyon kérem az olvasót, ne is tekintse annak. Először is: itt szó sincs semmiféle időbeli folytatás­ról, itt is nagyon régiekkel – XVI. századbeliekkel – kezdődik a névsor, és nemrég elment kortársakkal végződik. De még csak azt sem lehet mondani, hogy okvetle­nül értékrendbeli különbség van a két könyv felidézte íróművészek között. Egy­szerűen arról van szó, hogy itt most azokról beszélek, akik ezért vagy azért nem fértek el abban az Arcképcsarnokban. Mert az ugyan igaz, hogy irodalmunk legvitathatatlanabb klasszikusairól a szerző – mármint én, aki e sorokat írom – az előző kötetbe írta-vázolta azokat a bemutató mondatokat, amelyekkel jelezni kívánta, hogy őbenne milyen fővonásokkal rajzolódnak ki ezek a legnagyobbak, ámde ezeknek a kétségtelenül legnagyobbaknak, legjelentékenyebbeknek a száma alig-alig haladja meg a tucatot. Hogy őmelléjük kik kerültek abba az Arcképcsar­nokba, azt nagymértékben meghatározta a szerző saját ízlése, olvasói emlékeinek követelőzése vagy egyik-másik alak életrajzi érdekessége. És mivel négy-öt író­gépelt oldalnál rövidebben nemigen lehet valamelyest is szemléletes képet vázolni egy-egy íróról, száz ilyen vázlatnál több pedig nem fér még egy viszonylag terjedel­mes kötetbe sem – tehát a kerek százas szám varázsa (amely Dantét is igézte, hogy Isteni színjátéka éppen száz énekre terjedjen, és Boccacciót is arra csábította, hogy száz novellából állítsa össze Dekameronját, és még a mi Szerb Antalunkat is ösz­tönözte, hogy száz versből építse fel a szerintem mindmáig legszebb magyar nyelvű költői antológiát) nekem is azt az egyáltalán nem irodalomtörténeti, hanem iro­dalmi játéknak tekinthető komponáló igényt adta, hogy kereken száz ugyanolyan hosszú – illetve ugyanolyan rövid – arcképpel igyekezzem vágyat ébreszteni az olva­sókban kimeríthetetlen kincsestárunk, a magyar irodalom minél teljesebb birtokba vételére.
    Show book
  • Évezredek szépprózája - cover

    Évezredek szépprózája

    Géza Hegedüs

    • 0
    • 0
    • 0
    Az olvasó ember mindennapi eledele a széppróza: olvasmányaink túlnyomó többsége regény, novella, önéletrajz vagy más emlékezés. Jó kétezer éve az irodalom egyik világa a próza, és az utóbbi másfél évszázadban mindenekelőtt prózai elbeszélő irodalmat olvasunk. Kit ne érdekelne hát az út, amely az ókori kezdetektől a nagy romantikusokig, a múlt századi nagy realistákig és tőlük a mi századunkba, a legnagyobb hatású modern regényírókig vezet? Ezen a zegzugos úton kíván könnyed hangú kalauz lenni ez a kis könyv. Lehetne kétszer vagy négyszer ennyi, hiszen a széppróza kimeríthetetlenül gazdag. Mégis a szerző úgy gondolta, jobban áttekinthető az út, ha csak a legfőbb állomásokat, a továbbmutató lángelméket, az újakat, kezdőket villantja fel. Ezek a röpke írások nem többek képvillanásoknál, de azzal a céllal, hogy az olvasónak kedve támadjon utána többet olvasni róluk és főleg sokat olvasni tőlük.
    Show book
  • Csillag lettél - cover

    Csillag lettél

    Eszterhai Katalin

    • 0
    • 0
    • 0
    Eszterhai Katalin író, újságíró, szerkesztõ, televíziós producer 1987-ben költözött férjével és lányaival Olaszországba, majd két év római tartózkodás után Kanadában találták meg új hazájukat. Eddig négy kötete jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában.
     
    „Tizenöt éve már, hogy édesanyám életének kereke körbefordult, a vég és kezdet összeért. (…) Hogy mindkettõnk lelke megnyugodjon, hogy tisztán lássuk azt, hogy nincs más bilincs rajtunk, mint az, amit önmagunk rakunk fel magunkra, leveleket írok neki, pontosan negyvenkét napra szólót, útravalóul, mert a régi halottaskönyvek szerint ennyi idõ kell ahhoz, hogy anyám lelke és én, az e világi lánya, a vélt és valós sérelmeket jóvátegyük, hogy ne érezzük azok terhét, hogy megnyugodjunk, és hogy legyen idõnk ahhoz, hogy valamennyibõl gyönyörû emléket alkossunk."
     
    A leveleimet olvasva a legszemélyesebb élményeimhez, érzéseimhez, legmélyebb titkaimhoz jut az olvasó: beleláthat anyámmal való kapcsolatomba, amely hol diadalmasan ujjongó, hol fájdalmasan zokogó volt. Könyvem nem más, mint az élet átélésének gyönyörûsége. Aki elolvassa, nem velem azonosul, hanem az emlékeimmel, a titkaimmal, amelyek lehetnek akár közösek is. (Eszterhai Katalin)
     
    Eszterhai Katalin új könyve negyvenkét, édesanyjához írt levelet tartalmaz. Negyvenkét levelet, amelyet a szerzõ sosem küldött el, hiszen már nem volt kinek és hová küldenie. Egyfajta emlékkönyv ez, színek, ízek, hangok és mozdulatok emlékkönyve, amely arra vállalkozik, hogy kisimítsa anya és lánya lelkén támadt gyûrõdéseket, ráncokat, hogy az életen innen és azon túl is megbékélést és kiengesztelõdést találjanak. A Csillag lettél arra tanít, hogy sosem késõ egymáshoz fordulni, és elmondani azt, amit még el kell mondani. Sosincs túl késõ a szeretethez.
    Show book
  • Titkos korona - cover

    Titkos korona

    Chris Kuzneski

    • 0
    • 0
    • 0
    A bestsellerszerzõ Chris Kuzneski legújabb thrillerében Jonathon Payne és David Jones, a Különleges Erõk leszerelt kommandósai megtanulják, hogy léteznek titkok, amelyeket jobb nem bolygatni. Uralkodása huszonkét évében II. Lajos, a bogaras bajor király a valóságtól elrugaszkodott kastélyokat építtetett, és olyan különc módon viselkedett, hogy uralkodásra alkalmatlan õrültnek nyilvánították. Trónfosztásának másnapján meghalt. Halálát véletlen balesetnek tulajdonították, ennek ellenére sokan máig azt hiszik, hogy Lajos királyt meggyilkolták. A legenda szerint hatalmas vagyont halmozott fel a halálát megelõzõ években. A töméntelen aranyból és drágakõbõl akarta megépíttetni minden idõk legnagyszerûbb palotáját. Ám 1886-ban bekövetkezett halála óta semmiféle bizonyíték sem került elõ, amely alátámasztotta volna a titkos kincs létezését. Mindmostanáig. Egy véletlenül felfedezett II. világháborús bunkerbõl olyan dokumentumok kerülnek elõ, amelyek a fekete hattyút, az õrült király pecsétjét viselik. Az amerikai hadsereg volt géhás õrmestere, a feketepiac mogulja tudomást szerez a bunkerrõl, és arra kéri bizalmas üzletfeleit, Jonathon Payne-t és David Jonest, nézzenek utána a dolognak. Payne és Jones addig hatol egyre beljebb a talányok útvesztõjében, amíg élet-halál harcban nem találják magukat. Csakugyan meggyilkolták Lajost? És létezhet-e a titokzatos kincs?
    Show book