Other books that might interest you

• 

  Francis Scott Fitzgerald összes...

  Péeter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

  Megjegyzem: próbáltam a kronológiai sorrendet betartani az elbeszélések közlésénél, de nem könnyű. Ugyanis először azt kellett volna eldöntenem, hogy a megírás időpontját nézzem, vagy a megjelenését. No meg sok olyan elbeszélés is van, mely korábban íródott, de sokáig, vagy egyáltalán nem jelent meg nyomtatásban az író életében, mert a szerkesztők valamelyikének nem tetszett, vagy nem kellett. Ezért csak nagyjából lehettem következetes. Így az alábbi sorrend mondjuk azt, hogy meglehetősen szubjektív, de időben nem ugrik sem nagyon hátra, sem nagyon előre. Akkor hát… 
   
  1.Fitzgerald huszonhárom éves volt, amikor New Yorkba jött, és Harold Ober (irodalmi) ügynök eladta első elbeszélését, a Fej és vállakat a Saturday Eveming Postnak.[1] Ez egyike volt azoknak az elbeszéléseknek, melyeket az íjú szerző 1919-ben írt, miután a Scribner’s elfogadta az Édentől messzét. Fitzgerakd egyes művei, furcsa módon sokszor előrevetítették azt, ami vele történt, ill. fog történni a jövőben, pedig nem volt jós vagy egy vátesz. Így például a főszereplő ebben az elbeszélésében is lemond tudományos ambícióiról és karrierjéről, hogy elvehesse azt a lányt, akit szeret. S mivel egy feleséget el is kell tartani, légtornász lesz, mert csak filozófiai disszertációkból nem lehet megélni. A feleség meg ír egy regényt, és máris „celeb.” Veszik is a könyvét, mint a cukrot, miközben a férj uram „lóg a szeren:” gürizik. Ezt tette Fitzgerald is, ontotta elbeszéléseit jól fizető folyóiratoknak, miközben Zelda, a felesége, mondjuk úgy, hogy írogatott, festett, vagy balett-órákra járt. 

  Show book

• 

  Az új sarj - Ősök és ivadékok 1

  Renée Erdős

  • 0
  • 0
  • 0

  Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj 
  (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).

  Show book

• 

  A Newcome család III rész

  Thackeray W. M.

  • 0
  • 0
  • 0

  William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
  legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
  legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
  kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
  „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
  nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
  híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
  konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
  liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
  menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
  kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
  polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
  az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
   botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
  meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
  hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
  családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
   király állához kapcsolódnak…”

  Show book

• 

  Macbeth

  William Shakeapeare

  • 0
  • 0
  • 0

  William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

  Show book

• 

  Júlia vándorévei

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Júlia, a húszéves bölcsészhallgató rajongásig szereti apját, a híres újságírót, aki mindenből kiábrándultan pusztul el az első világháború utáni években. A leány elfogadja a laptulajdonos javaslatát, s Münchenbe utazik tudósítóként. Ott riportot készít Thomas Mann-nal, megismerkedik a legkülönfélébb haladó művészeti irányzatokkal zenében, irodalomban, festészetben, s férjhez megy egy igen művelt emberhez. Házasságuk azonban nem hosszú életű, Júlia rövidesen egy ott tanuló székely orvos felesége lesz, és férjével New Yorkba utazik. A társadalmi közállapotok és emberi viselkedésformák azonban mindkettőjüket riasztják. Vajon meri-e követni Júlia szerelmét az afrikai őserdők riasztó világába is? Erről szól ez a lenyűgözően érdekes, szép regény, amely színesen ábrázolja Júlia életútját az emberi kiteljesedés felé, s tájékoztatja a fiatal olvasókat arról, milyen nehéz lehetett az 1920-as években kivergődni a női sors akkori szűk keretei közül.

  Show book

• 

  Ékszerek

  Guy de Maupassant

  • 0
  • 0
  • 0

  „Lantin akkor a belügyminisztérium segédhivatalában dolgozott, főtiszti jövedelme évi háromezer-ötszáz frank; megkérte a lányt, s az a felesége lett.Valószínűtlenül boldogan éltek. Az asszony olyan leleményes takarékossággal vezette háztartásukat, hogy szinte a gazdagság fényűzésével áltatták magukat. Figyelmes volt és gyengéd, hízelegve kedveskedett férjének; varázsa csak erősödött, és a férfi hat év után még jobban szerette, mint az első napokban.Csak két apróság zavarta: az asszony imádta a színházat, és imádta a hamis ékszereket.Barátnői (néhány kishivatalnok felesége) minduntalan páholyjegyet szereztek neki a divatos darabokhoz, sőt még a bemutató előadásokra is; ilyenkor magával hurcolta férjét, ha tetszett neki, ha nem. Pedig a férfit – a napi munkája után – nagyon fárasztotta az effajta szórakozás. Hamarosan már-már könyörgött: vigye magával valamelyik barátnőjét, aki aztán haza is kísérné a színházból...”

  Show book